13/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás

a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikai tevékenység egységes szabályozásáról

Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által a büntetőeljárási jog keretei között - a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények kivételével - a helyszínen lefolytatandó szemle egységes elvek alapján történő szakszerű végrehajtása érdekében kiadom az alábbi utasítást:

I. Általános rész

1. Értelmező rendelkezések, alapelvek

1. Az utasítás hatálya kiterjed:

a) az Országos Rendőr-főkapitányságra (a továbbiakban: ORFK);

b) a Készenléti Rendőrségre (a továbbiakban: KR), a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra;[1]

c) a rendőrkapitányságokra

[a továbbiakban az a)-c) alpont együtt: rendőrség].

2. Az utasítás alkalmazásában

a) helyszínbiztosító: a rendőrség hivatásos állományú tagja, aki a helyszínre érkezésekor talált állapotot biztosítja, a szemle során - és szükség esetén azt követően - a helyszín zárását, őrzését a Rendőrségről szóló törvény, valamint a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) alapján végrehajtja;

b) helyszín: mindazon hely, terület, amely a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben illetve a tényállás tisztázása, valamint a bizonyítás szempontjából relevanciával bírhat;[2]

c) szemle: olyan bizonyítási cselekmény, amelynek végrehajtása során a büntetőeljárásról szóló törvény által meghatározott eljárási szabályok betartása és garanciák érvényesítése mellett megfigyelik, rögzítik a helyszín, személy és tárgy vonatkozásában talált állapotot, helyzetet, körülményeket, felkutatják és olyan módon rögzítik az objektumokat, nyomokat, anyagmaradványokat, egyéb elváltozásokat, valamint mindezek összefüggéseit, hogy a szemle eredménye bizonyításra alkalmas adatokat nyújtson az eljárás számára;[3]

d) helyszínelő egység: szemle lefolytatása céljából létrehozott speciális szervezeti elem, amely a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban: KR NNI) Bűnügyi Technikai Főosztály, a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságoknál a technikai osztály, a rendőrkapitányságoknál pedig a technikai osztály, alosztály vagy csoport;[4]

e) szemlebizottság: a szemle lefolytatásához kapcsolódó feladatokat (a továbbiakban: helyszínelő tevékenységet) végrehajtó, a büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőri szerv vezetője által összeállított, legalább két főből álló személyegyüttes;

f)[5]

g)[6]

h)[7]

i) dokumentáció: mindazoknak az eszközöknek és módszereknek az összessége, amelyek alkalmasak arra, hogy a megfelelő részletességgel, objektíven, azonosítható módon rögzítsék a helyszínen tapasztalt körülményeket és a bizonyítási eszközök felkutatásának, rögzítésének folyamatát, módját így különösen a szemlejegyzőkönyv, a képfelvétel, a hangfelvétel, a kép- és hangfelvétel, a speciális eszköz által biztosított vizsgálati dokumentáció, a helyszínvázlat, a helyszínrajz.[8]

2/A. Az utasítás célja a büntetőeljárás keretében ellátandó helyszínelő tevékenység és e tevékenység szakmai irányításának egységes szabályozása.[9]

3. A szemle lefolytatásának alapelvei:

a) jogszerűség, szakszerűség: a szemlét - a büntetőeljárási garanciák szem előtt tartásával - úgy kell lefolytatni, hogy az megfeleljen a hatályos normatív előírásoknak, továbbá kiemelt figyelmet kell fordítani a szemlére vonatkozó kriminalisztikai és egyéb szakmai előírások betartására;

b) tárgyilagosság: a helyszínt elfogulatlanul kell vizsgálni, az ott tapasztaltakat a helyszín szemlekori állapotának megfelelően, tényszerűen kell rögzíteni;

c) részletesség, teljesség, arányosság: a szemlét teljeskörűen, az eredményes felderítés és bizonyítás érdekében szükséges részletességgel kell végrehajtani, amelynek során a nyomkutatás és nyomrögzítés érdekében kiválasztott módszereknek arányban kell állniuk az elérni kívánt eredménnyel;

d) egységesség: a szemle lefolytatása és dokumentálása során a szakmai fogalmakat, jelöléseket egyértelműen és következetesen kell alkalmazni;

e) halaszthatatlanság: a szemle lefolytatását megalapozó körülmény tudomásra jutását követően késedelem nélkül intézkedni kell a szemle megkezdésére.

4. A helyszínelő egység munkájához szükséges tárgyi feltételek biztosításáról - az egység vezetőjének jelzése alapján -a büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőri szerv vezetője köteles intézkedni.

5. Különleges biztonsági előírásokkal rendelkező intézményekben - így különösen a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek objektumaiban, továbbá büntetés-végrehajtási intézetekben, őrzött szállásokon - végrehajtott helyszínelő tevékenységet az érintett intézmények biztonsági és egyéb előírásainak figyelembevételével kell lefolytatni.

5/A. Kiemelt jelentőségű vagy speciális technikai felszereltséget igénylő ügyekben az országos rendőrfőkapitány egyedi utasítása alapján a KR helyszínelő egysége közreműködhet és bűnügyi technikai tevékenységet végezhet más területi vagy helyi nyomozó hatóság által folytatott eljárási cselekmény helyszínén is.[10]

5/B. A KR-en belül létrehozott helyszínelő egység - a területi szerv vezetőjének vagy helyettesének megkeresésére -bűnügyi technikai tevékenységet végezhet a területi vagy helyi szervnél folyamatban lévő büntető ügyben végzett eljárási cselekmény során is.[11]

5/C.[12]

2. A szemlebizottság összetétele, a bizottságvezető és a bűnügyi technikusok jogai és kötelezettségei

6. A szemlebizottságot a vizsgált esemény jellegének, a helyszín sajátosságainak figyelembevételével az eljárást folytató rendőri szerv vezetője állítja össze. A szemlebizottság alapvetően:

a) bizottságvezetőből,

b) bűnügyi technikus(ok)ból, valamint

c) szükség esetén kutyavezető(k)ből áll.

6/A. A szemlebizottság vezetőjeként a rendőrség hivatásos állományának azon tagja járhat el, akit munkaköri leírásában az utasításban a bizottságvezető számára meghatározott feladatok bűnügyi szolgálati ág feladatrendszeréhez kapcsolódó más tevékenységek melletti ellátására felhatalmaztak.[13]

6/B. A szemlebizottságban bűnügyi technikusként a rendőrség hivatásos állományának az a bűnügyi technikusi szaktanfolyammal rendelkező tagja járhat el, akit a munkaköri leírásában felhatalmaztak az utasításban a bűnügyi technikus számára meghatározott feladatok ellátására.[14]

6/C. A szemlebizottságban bűnügyi technikusként a KR, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok esetében kizárólag segédtechnikus, technikus, technikus tiszt, főtechnikus, kiemelt főtechnikus beosztásba kinevezett személy vagy ezek vezetője működhet közre. A rendőrkapitányságok esetében a szemlebizottságban bűnügyi technikusként segédtechnikus, technikus, technikus tiszt, főtechnikus, kiemelt főtechnikus beosztásba kinevezett személy vagy ezek vezetője részvétele biztosíthatóságának hiányában kivételesen bűnügyi technikusi szaktanfolyammal rendelkező más személy járhat el.[15]

6/D. A rendőrkapitányságon segédtechnikus, technikus, technikus tiszt, főtechnikus, kiemelt főtechnikus beosztásba kinevezett személy feladatellátása során az érintett által munkaköri leírása alapján a bűnügyi szolgálati ág feladatrendszeréhez kapcsolódó más tevékenységek végzése mellett a bűnügyi technikusi feladatok ellátásának elsődlegességét kell biztosítani.[16]

7.[17]

8. A bizottságvezető felelősséggel tartozik a szemle ideje alatt adott utasításai jogszerűségéért és szakszerűségéért.[18]

9. A bizottságvezető jogosult:

a) jelentést kérni a helyszínbiztosítótól;

b)[19]

c) meghatározni, hogy a szemlén kik vehetnék részt, és az érintett területen kik tartózkodhatnak;

d) a szemle befejezéséről dönteni.[20]

10. A bizottságvezető köteles:

a) szolgálatba lépéskor a munkavégzéséhez szükséges tárgyi feltételek meglétét ellenőrizni, hiány esetén - szükség szerint elöljárója útján - azok pótlására intézkedni;

b) bűncselekményről való tudomásszerzést követően - utasításra - haladéktalanul a helyszínre indulni;

c) a helyszínre érkezést követően, illetve lehetőség szerint azt megelőzően is, a helyszínre vonulás közben tájékozódni a történtekről, amennyiben szükséges, intézkedni a halaszthatatlan feladatok végrehajtása iránt;

d) a szemlebizottság tagjainak tevékenységét irányítani;

e) amennyiben szükséges közvetlenül vagy a tevékenység-irányítási központon (a továbbiakban: TIK), vagy az egyéb rendőri szerv ügyeleti szolgálatán keresztül értesíteni és a helyszínre irányíttatni a társszerveket (így például katasztrófavédelem, munkavédelem);[21]

f) meghatározni a szemle menetét, lefolytatását, a helyszínre történő belépés rendjét;

g) meghatározni és kijelölni a helyszín területén belül a mozgási útvonalakat;

h) gondoskodni a szemle szakszerű és jogszerű lefolytatásáról, dokumentálásáról;

i) gondoskodni a szemlejegyzőkönyv elkészítéséről;

j) kapcsolatot tartani az ügyben eljáró nyomozókkal, társszervekkel, valamint jelenteni a szemlebizottságot irányító TIK-nek;[22]

k) folyamatosan ellenőrizni a nyomok, anyagmaradványok, elváltozások szakszerű felkutatását;

l) a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat megtartani, azok megtartásáról gondoskodni, így különösen az egyéni, illetve csoportos védőeszközöket, felszereléseket használni;

m) a helyszínen található, ellátásra szoruló személyek, állatok ellátására és elhelyezésére - szükség szerint - intézkedni;

n) a szemle során készített jegyzőkönyvet, annak mellékleteit, továbbá a helyszínen rögzített nyomokat, anyagmaradványokat - szükség esetén - az arra illetékes szerv részére átadni.

11. A bizottságvezető az alkalmazandó eljárások, módszerek, eszközök kiválasztásával kapcsolatos döntést megelőzően - szükség esetén - kikéri a helyszínen jelen lévő szakértő, szaktanácsadó véleményét.[23]

12.[24]

13. A bűnügyi technikus a szemle során a bizottságvezető alárendeltségében, annak utasításai alapján, vele együttműködve hajtja végre feladatait, ennek során köteles:

a) szolgálatba lépéskor a munkavégzéséhez szükséges tárgyi feltételek meglétét ellenőrizni, hiány esetén azt jelenteni a bizottságvezetőnek;

b) bűncselekmény tudomásra jutását követően a szemlebizottsággal haladéktalanul a helyszínre indulni;

c) a bizottságvezető utasításait végrehajtani;

d) a helyszínre érkezést követően a történtekről tájékozódni;

e) a bizottságvezetővel együtt felmérni és meghatározni a szemlével érintett terület határait, a szemle lefolytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket;

f) a szemle során gondoskodni a képfelvételek, hangfelvételek, kép- és hangfelvételek elkészítéséről, a tényállás tisztázása és a bizonyítás szempontjából releváns tárgyi bizonyítási eszközök felkutatásáról, előhívásáról, rögzítéséről, csomagolásáról, hitelesítéséről, további vizsgálatra alkalmas módon történő biztosításáról, szállításáról;

g) ellátni a holttest helyszínen történő mozgatásával, vetkőztetésével járó tevékenységet;

h) közreműködni a szemlejegyzőkönyv, valamint az annak mellékletét képező helyszínvázlat, helyszínrajz és a képfelvételek, hangfelvételek, kép- és hangfelvételek, speciális eszköz által biztosított vizsgálati dokumentáció elkészítésében;[25]

i) tevékenysége során nyomkutatásra, nyomelőhívásra és -rögzítésre alkalmas eszközöket használni;

j) gondoskodni a bizottságvezetővel történt egyeztetést követően - jogszabályban meghatározott esetekben - a bűnjeltárgyak arra illetékes részére történő átadásáról;

k)[26]

l) az igénybevételről a bűnügyi technikai statisztikai iratot (statisztikai jegyzéket) naprakészen vezetni.

14.[27]

15. A krimináltechnikai nyomkutatási és nyomrögzítési eljárást, a megfelelő nyomkutatási sorrend alkalmazását, valamint a csomagolás során alkalmazott helyes módszert, eszközöket - a bizottságvezető ezzel ellentétes utasításának hiányában - a bűnügyi technikus választja meg, amelynek jogszerű, szakszerű és eredményes alkalmazásáért felelősséggel tartozik.[28]

16.[29]

3. Az ügyeleti, illetve bevetésirányító szolgálat

17. A szemlebizottságok tevékenységét koordináló ügyeleti vagy bevetésirányító szolgálat a szemlék eredményes lefolytatása érdekében:

a) a szolgálatba lépő szemlebizottságok összetételéről tájékoztatást kér;

b) a helyszín biztosítására intézkedik;

c) a szemlebizottságot - a rendelkezésre álló adatok mérlegelésével - haladéktalanul a helyszínre irányítja, illetve indokolt esetben a küldést mellőzi;

d) a szemlebizottság részére a szemle lefolytatásához szükséges és annak menetét befolyásoló információkat megadja;

e) a szemlebizottság kérésére intézkedik a személyi, technikai, tárgyi feltételek biztosítására;

f) az ügy vonatkozásában tájékoztatást kér a szemlebizottság tagjaitól, illetve a szemlebizottság munkáját segítő személyektől.

4. A helyszínbiztosítás

18. A helyszínt a Szolgálati Szabályzatban foglaltak alapján kell biztosítani, ennek keretében a helyszínt biztosító rendőr köteles különösen:

a) a helyszínen történő mozgása során fokozottan ügyelni a helyszín eredeti állapotban történő megőrzésére, így kizárólag a szolgálati feladatai ellátásával szükségszerűen együtt járó változtatásokat hajthat végre;

b) egyéni védőeszközöket viselni;

c) a szükséges biztonsági intézkedéseket megtenni, szükség szerint a TIK-en vagy egyéb rendőri szerv ügyeleti szolgálatán keresztül a társszerveket, így például a tűzszerészeket, a katasztrófavédelemért, munkavédelemért felelős szerveket értesíteni;[30]

d) a tényállás tisztázása és a bizonyítás szempontjából releváns adatokat, információkat, a helyszín kiérkezéskori állapotát, valamint az ott történt változtatásokat feljegyezni;

e) segítséget nyújtani a szemlebizottságnak, különösen a tanúk felkutatása, a mintavételre történő előállítás, az ismeretlen személyazonosságú sérültek, elhunytak kilétének megállapítása, ruházatuk megóvása, illetve biztosítása során;

f) a bűnjelek, járművek, egyéb gazdátlanul maradt értékek ideiglenes őrzéséről gondoskodni;

g) a helyszín jellegétől és kiterjedtségétől függően kettős területzárást (kordonozást) alkalmazni;

h) a kiérkező bizottságvezetőnek jelentést tenni a tett megállapításokról és foganatosított intézkedésekről;

i) a helyszínbiztosító jelentés mellékletét képező - a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszerben elérhető - helyszínbiztosító munkalapot szakszerűen kitölteni, amely a szemlebizottság tagjainak adatain kívül tartalmazza a helyszín biztosításának megkezdését követően a helyszínre belépő és a helyszínről távozó személyek adatait.[31]

19. A területi nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének helyszínén az elsőként intézkedő rendőr a szemle lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szemlebizottság kiérkezését köteles megvárni.

5. A szemle

20. Ha a szemle megtartása - az előzményi és a helyszíni adatok alapján - indokolatlan, a helyszínen intézkedő rendőr a tapasztalatairól és a megállapításairól rendőri jelentést készít.[32]

21. A bizottságvezető a helyszínre érkezését követően:

a) tájékozódik, összegzi az előzményi és a helyszínen tudomására jutott információkat;

b) amennyiben még nem történt meg és indokolt, úgy intézkedik az azonnal végrehajtandó eljárási cselekmények végrehajtására;

c) dokumentálja a cselekmény észlelése és a helyszínre érkezése közötti időben a helyszínen végrehajtott intézkedéseket, változtatásokat;

d) jogszabályban meghatározott esetekben intézkedik hatósági tanúk bevonására;

e) gondoskodik a hatósági tanú kioktatásáról;

f) a megfelelő védőeszközök használatával, az általa meghatározott személyek bevonásával a szükséges mértékben megtekinti a helyszínt, és meghatározza a szemlével érintett terület határait, kiemelt figyelmet fordítva a helyszín állapotának megőrzésére,

g) a megállapítottak alapján eligazítást tart a szemlebizottság tagjainak, segítőinek, valamint a helyszínbiztosítónak;

h) felméri a szemléhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét, szükség szerint intézkedik a hiányzó feltételek pótlására;

i) ha az ügy körülményei megkívánják, speciális szakértelemmel rendelkező személy, így szakértő, szaktanácsadó bevonásáról dönt.

22. A szemle során a szemle valamennyi résztvevője köteles betartani a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat és egyéni védőeszközt használni.[33]

23. A bizottságvezető a körülmények ismeretében meghatározza a szemle lefolytatásának menetét azzal, hogy a szemlebizottság a bűncselekmény során keletkezett objektumok, elváltozások, rögzített nyomok, anyagmaradványok jelölésére köteles - arab számok használatával - kriminalisztikai jelöléseket alkalmazni.[34]

24. A helyszín állapotát - a nyomok, az anyagmaradványok felkutatását és rögzítését megelőzően - utólag rekonstruálható módon, részletesen dokumentálni kell.[35]

25. A nyomok, anyagmaradványok felkutatásának és rögzítésének sorrendjéről a bizottságvezető határoz azzal, hogy - a helyszín jellegéből fakadóan - a dokumentáció és a nyomok rögzítése szakaszosan váltakozhat a szemle lefolytatása során.

26. A szemle során rögzíteni kell a szemle tárgyának a megtalálás időpontja szerinti helyzetét és állapotát, továbbá vizsgálni kell az érintett területre való behatolás, az érintett területen történő mozgás, valamint az érintett területről történő távozás szempontjából releváns helyeket, így különösen a nyílászárók, a zárszerkezetek, a biztonságtechnikai eszközök megtalálás időpontja szerinti helyzetét, állapotát, az azokon keletkezett elváltozásokat, nyomokat, anyagmaradványokat.[36]

27. A szemle során minden olyan helyet vizsgálni kell, amellyel az elkövető a cselekmény során fizikai érintkezésbe léphetett, ezeken a területeken a nyomrögzítés során a különféle módszereket olyan sorrendben kell alkalmazni, amely nem zárja ki a más módszerrel történő további nyomkutatás lehetőségét.

28. Az elkövető által esetlegesen hátrahagyott tárgyat, az elkövetés eszközét, továbbá bármely, a bizonyítás szempontjából releváns vagy a büntetőeljárási törvény alapján elkobzás alá eső egyéb dolgot - a dokumentálást követően - lefoglalással biztosítani kell.

29. A bizottságvezető utasítása alapján a szemle során a nyomok és anyagmaradványok felkutatására és rögzítésére alkalmazott egyes fizikai és kémiai vagy fizikai-kémiai eljárások meghatározó stádiumait képfelvételen dokumentálni kell.[37]

30. A szemle során rögzített nyomokat, anyagmaradványokat egyedileg megjelölve, hitelesítve kell csomagolni olyan módon, hogy a csomagolást roncsolásmentesen ne lehessen felnyitni, majd a csomagoláson szabályosan kitöltött bűnjelcímkét vagy a bűnjelcímkével megegyező tartalmú öntapadós zárócímkét kell elhelyezni. A hitelesített bűnjelekről képfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt is kell készíteni.[38]

31. Amennyiben a szemle során a helyszínen tapasztalt körülmények, illetve a talált nyomok, anyagmaradványok vizsgálata alapján kétséges, hogy a cselekmény adott módon megvalósulhatott-e, a bizottságvezető ezzel kapcsolatos megállapításait külön jelentésben rögzíti.

32. A bizottságvezető indokolt esetben köteles a szemlével érintett területet kiterjeszteni a bűncselekmény létrejöttével kapcsolatos nyomok, elváltozások, releváns adatok és információk beszerzése érdekében.[39]

33. A helyszínen intézkedőknek, illetve a szemlebizottság tagjainak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a helyszínen és annak környezetében telepített képfelvevők elhelyezkedésére, az azok által megfigyelt területek dokumentálására.

34. A bűnjeleket a szemlebizottság lefoglalja.[40]

35. A bizottságvezető a szemlét:

a) befejezettnek nyilvánítja, amennyiben a szemle ideje alatt a szemle menetét befolyásoló új adatok nem merültek fel és a helyszín maradéktalan feldolgozása megtörtént;

b) felfüggeszti, ha

ba) a környezeti körülmények hátrányos változása nem teszi lehetővé annak további folytatását,

bb) a szemle folytatásához szükséges személyi vagy tárgyi feltételek nem adottak, vagy azokban olyan változás állt be, amely a helyszínen tapasztalt, előre nem látható körülmények feldolgozását nem teszi lehetővé;

bc) vezetői utasítás így rendelkezik.

36. A szemle folytatásának felfüggesztése esetén a helyszín megváltozásának elkerülése érdekében annak további biztosításáról a bizottságvezető intézkedik.

5/A. A bűnügyi helyszínelő tevékenység feletti szakmai irányítás[41]

36/A. A szemlebizottság vezetői feladatokat ellátók tevékenysége felett - a Rendőrség bűnügyi tevékenységének szakmai irányításáról szóló ORFK utasításban (a továbbiakban: ORFK utasítás) foglaltak szerint - az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnügyi Osztály gyakorol szakirányító tevékenységet.[42]

36/B. A KR NNI Bűnügyi Technikai Főosztály a főosztályvezető irányításával kezdeményezi a területi szervek bűnügyi technikai egységeinek működéséhez szükséges egyes speciális nyomkutató eszközök, nyomrögzítő szakanyagok országos beszerzését, elosztását, felhasználásainak bűnügyi technikai szakmai ellenőrzését.[43]

36/C. A bűnügyi technikai és bűnügyi kutyavezetői feladatot ellátók tevékenysége felett - az ORFK utasításban foglaltak szerint - a KR NNI Bűnügyi Technikai Főosztály gyakorol szakirányító tevékenységet.[44]

II. Különös rész

37. A szemlebizottság jelen utasítás rendelkezéseit az alábbiakban felsorolt helyszíntípusok szemléje során az egyes helyszíntípusokra meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel alkalmazza.

6. Halálesetek helyszíne

38. A szemlét elsősorban a halottszemlével kell kezdeni, olyan módon, hogy a holttestet - a védőfelszerelések használata mellett - a lehető legrövidebb útvonalon kell megközelíteni, úgy, hogy közben a kriminalisztikai számozást folyamatosan alkalmazva a megközelítési útvonalon található releváns nyomokat, tárgyi bizonyítási eszközöket, elváltozásokat rögzíteni, illetve rögzítésre biztosítani szükséges.

39. Halottszemlét elsősorban a holttest megtalálási helyén kell foganatosítani, amennyiben az a helyszínen - kegyeleti okból, nem megfelelő időjárási és egyéb körülmények fennállása vagy a szemlén részt vevők testi épségének veszélyeztetettsége miatt - nem végezhető el, boncteremben kell lefolytatni.[45]

40. A szemle és halottszemle során minden esetben rögzíteni és dokumentálni kell:

a) a holttest megtalálási helyzetét, állapotát, ruházatát;[46]

b) a lemeztelenített holttesten a sérülések típusát, méretét, elhelyezkedését.[47]

41. A holttest arcáról, illetve az egész testről képfelvételeket kell készíteni, különösen a testen lévő műtéti hegekről, tetoválásokról, illetve a további, egyedi azonosításra alkalmas elváltozásokról azzal, hogy az elhunyt személy ujj- és tenyérnyomatát, valamint a szájnyálkahártya-törletet minden esetben rögzíteni kell.

42. Az azonosítás érdekében az ismeretlen személyazonosságú holttestről rögzíteni kell:[48]

a) haj- és fanszőrzetmintát;

b) a holttest pontos hosszát;

c) a holttestre vonatkozó minden további - így különösen az Alfonz Személyleírási Rendszer bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos feladatokról szóló 26/2017. (VIII. 25.) ORFK utasítás 3-4. melléklete szerinti - releváns adatot;

43. Amennyiben a holttestet borító ruházat egészben történő eltávolítására nincs lehetőség, úgy a ruházatot a varrás, illetve az illesztések mentén kell szétvágni olyan módon, hogy a ruha a későbbiek során szakértői vizsgálatra alkalmas maradjon. A ruházatot, a benne található tárgyakat, valamint a holttesten lévő dolgokat - különös tekintettel az értéktárgyakra - minden esetben le kell foglalni.

44. A holttest mozgatása előtt a testen és a ruházatán lévő biológiai és mikroméretű anyagmaradványokat rögzíteni kell.

45. Halálesetek helyszínén kötelező gondoskodni igazságügyi orvostani szakvizsgával rendelkező orvos részvételéről.

7. Járművekkel kapcsolatos bűncselekmények helyszíne

46. A jármű egyedi azonosító jeleit és a kilométeróra számlálójának állását - amennyiben a jármű rendelkezik azokkal, és az a helyszínen dokumentálható - a szemlejegyzőkönyvben leírással, valamint képfelvételen is rögzíteni kell.

47. Amennyiben a szemle megkezdéséig nem történt meg, úgy intézkedni kell a jármű nyilvántartásokban történő ellenőrzésére.

48. Amennyiben a zárszerkezet eredetben történő rögzítése, illetve a jármű egyes szerkezeti elemeinek megbontása indokolt, úgy annak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy segítségével történő kiszerelésére az eljáró nyomozó szervnek intézkednie kell.

49. A szemlének a jármű valamennyi részére - így különösen a motortérre, az utastérre, a csomagtérre, valamint a raktérre -ki kell terjednie.

50. A jármű elszállításáról - amennyiben szükséges - olyan módon kell gondoskodni, hogy az ne eredményezze a nyomok, anyagmaradványok megváltoztatását, megsemmisülését.

8. Nemi erkölcs elleni bűncselekmények helyszíne

51.[49]

52. A szemle során intézkedni kell:

a) a testfelületen, illetve a testüregekben lévő anyagmaradványok orvos bevonásával történő rögzítésére;

b) a sértett elkövetéskor viselt ruházatának eredetben történő lefoglalására;

c) a sértett DNS mintájának nem nyilvántartási célú mintavevő eszközzel történő rögzítésére;[50]

d) a sértettet védekezésre képtelen állapotba helyezésével összefüggésbe hozható tárgyak, anyagmaradványok felkutatására és rögzítésére.

9.Tűzesetek, robbanások helyszíne

53. Tűzeset helyszínén az elsődleges intézkedések megtétele után - a tűzoltásvezető engedélyével - szemle lefolytatása kötelező, amelynek során törekedni kell a tűz lehetséges keletkezési körülményeinek, okainak, helyének, idejének megállapítására, a tűz terjedési irányának meghatározására.

54. Amennyiben a tűzeset szemléjén a szemlebizottság munkáját segítő személyként tűzvizsgáló van jelen, úgy

a) a tűzeset körülményeivel kapcsolatos szóbeli megállapításait a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell;

b) a nyomok, tárgyi bizonyítási eszközök szakszerű felkutatását, összegyűjtését, rögzítését és csomagolását iránymutatásainak figyelembevételével kell végrehajtani azzal, hogy a helyszínelő egységnek a szemlét - lehetőség szerint - a tűzvédelmi hatóság által folytatott szemlével egy időben kell végrehajtania.

10. Robbantással elkövetett bűncselekmények, és katasztrófa jellegű események helyszíne

55. A tűzszerész járőrt a Szolgálati Szabályzatban meghatározottak szerint kell kirendelni.

56. Robbantás helyszínének biztonsági átvizsgálásáért a tűzszerész járőr és annak jelenlévő parancsnoka felel, a szemle megkezdésére csak az átvizsgálás és a szemlebizottság részére történő helyszínátadás után kerülhet sor.

57. A szemle során a tűzszerész szaktanácsadóként segíti a szemlebizottság munkáját, a robbanással kapcsolatba hozható elváltozások, tárgyi bizonyítási eszközök szakszerű felkutatását, összegyűjtését, rögzítését, csomagolását és szállítását a tűzszerész iránymutatása szerint kell végrehajtani.

58. Nyílt területen történt robbantás esetén az érintett terület lezárásának mértékét olyan méretű körre kell kiterjeszteni, amelynek sugara legalább 50%-kal nagyobb, mint a robbanás középpontja és az attól legtávolabb talált repesz közötti távolság.

59. Zárt tér esetén - amennyiben nincs repeszkiszóródás - a robbantás helyszínével szomszédos helyiségeket le kell zárni, repeszkiszóródás esetén a nyílt területen területzárást kell alkalmazni.

60. A helyszínen lefoglalt robbanásveszélyes bűnjeleket (robbanóanyagot) és szemletárgyakat a Készenléti Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság Tűzszerész Szolgálatának kell átadni.[51]

61. Folyékony és szilárd halmazállapotú ismeretlen összetételű anyag helyszíni azonosításához a Készenléti Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság Tűzszerész Szolgálatát, légnemű és részben folyékony anyag esetén az BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakembereit kell kirendelni.[52]

11. Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények helyszíne

62. A visszaélés kábítószerrel bűncselekmény nyomozása során a rendőrség szerveire háruló feladatokról szóló ORFK utasítás rendelkezéseinek figyelembevételével kábítószer, kábítószer-prekurzor vagy kábítószer előállításához szükséges anyagok, berendezések, felszerelések megtalálása esetén szemlét kell lefolytatni, így különösen

a) kábítószernövény-ültetvények;

b) kábítószer laboratóriumok;

c) kábítószer elosztására, csomagolására, terjesztésére szolgáló objektumok felszámolása során.

63. Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény gyanúja esetén lehetőség szerint kábítószer-kereső kutyát kell igénybe venni. Ilyen esetben minősítéssel rendelkező, a károkozás elkerülése érdekében lehetőség szerint passzív jelzésű kábítószer-kereső kutyát kell alkalmazni.

64. Kábítószer előállítására használt illegális laboratóriumok szemléje esetén - a balesetek elkerülése érdekében -értesíteni kell a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (a továbbiakban: NSZKK) Kábítószervizsgáló Szakértői Intézetet.[53]

12. Fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények helyszíne

65. Fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények helyszínén kiemelt figyelmet kell fordítani a lövedékek, töltényhüvelyek felkutatására, elhelyezkedésük és jellemzőik dokumentálására, valamint eredetben történő rögzítésükre, illetve a lövedékek - indokolt esetben - humán vérteszttel történő vizsgálatára.

66. Amennyiben a helyszínen fegyver, töltény található, úgy intézkedni kell:

a) azok elhelyezkedésének, állapotának pontos dokumentálására;

b) a fegyver töltetlenségének ellenőrzésére azzal, hogy ürítésére lehetőség szerint fegyverszakértő bevonásával kerüljön sor;

c) a fegyveren található jelzések alapján a fegyver típusának, gyártmányának, azonosító számának rögzítésére, illetve ezek hiányában a különös ismertető jelek dokumentálására;

d) anyagmaradványok, valamint daktiloszkópiai nyom rögzítésére;[54]

e) a fegyver csövének dugózására az anyagmaradványok megőrzése érdekében;

f) a fegyver, a tár, a töltény megfelelő csomagolására;

g) a töltény jellemzőinek dokumentálására.

67. A nyomok, anyagmaradványok, elváltozások dokumentálása és rögzítése érdekében fel kell kutatni, és vizsgálni kell:

a) a feltételezett lőállást, lőirányt és azok környezetét, továbbá

b) a becsapódási hely, illetve a lövedék megtalálásának környezetét

azzal, hogy a vélelmezett helyekről a másodlagos lőtényezőket GSR mintavevővel biztosítani szükséges.

68. Szervezett keretek között végzett tevékenység (vadászat, lövészet, egyéb fegyverrel kapcsolatos rendezvény) esetén az adott tevékenység végrehajtását szabályozó, a szemle idején rendelkezésre álló leíró dokumentációt, így különösen a fegyvertartási engedélyt, műszaki lapot, állami vadászjegyet le kell foglalni.

III. Záró rendelkezések

69. Az utasítás a közzétételét követő második hónap első napján lép hatályba.

70. A KR parancsnoka az NSZKK által kidolgozott eljárási és módszertani javaslat figyelembevételével gondoskodik a bűnügyi technikai tevékenységet segítő egységes módszertani útmutató kiadásáról.[55]

Dr. Hatala József r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány