A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21695/2008/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 210. §]

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Járásbíróság P.21742/2007/14., Szegedi Törvényszék Pf.20939/2008/3., *Kúria Pfv.21695/2008/6.*

***********

Pfv.II.21.695/2008/6. szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az ügyvéd által képviselt felperesnek az ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Szegedi Városi Bíróságnál 26.P.21.742/2007. számon megindított és a Csongrád Megyei Bíróságnak 4.Pf.20.939/2008/3. számú közbenső ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen az alperes által 20. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 30.000 (Harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

I n d o k o l á s :

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a peres felek házastársak voltak, házasságukat a Szegedi Városi Bíróság 18.P.20.618/2004/7. számú ítéletével felbontotta.

A peres eljárás időtartama alatt, 2004. év június hó 1. napján a peres felek egymással olyan tartalmú házastársi közös vagyont megosztó és közös tulajdont megszüntető szerződést kötöttek, amelynek 2. pontjában kimondták, hogy a házasság felbontásával szükségképpen felmerülő járulékos kérdéseket, valamint a házastársi közös vagyon megosztását és a Sz., Cs. sgt. alatti utolsó közös lakásukat képező lakásingatlanra vonatkozó közös tulajdon megszüntetését peren kívül, jelen szerződésben foglaltak szerint rendezik. A 3. pontban kijelentették, hogy - az OTP Jelzálogbank Rt. javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalommal terhelten - az 1/2-1/2 arányú közös tulajdonukat képezi a Sz., hrsz. alatt felvett, Sz., Cs. sgt. alatti ingatlan. Rögzítették, hogy a lakást az életközösség megszakadása óta az alperes használja, és fizeti a hiteltartozás törlesztő részleteit. Az ingatlan értékét 7.900.000 forintban, a fennálló hiteltartozás összegét 4.980.000 forintban jelölték meg. A szerződés 5. pontjában rögzítették, hogy kapcsolatukból O-n, 1996. július 1. napján R. F. utónevű gyermekük született, akit egyező akarattal tartásra és gondozásra az alperesnél helyeznek el. A szerződés 6. pontjában a felek a fenti ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetéséről úgy rendelkeztek, hogy az alperes a hitel átvállalásával a felperes 1/2 tulajdoni illetőségét magához váltja akként, hogy a megváltási árat a felperes által teljesítendő gyermektartásdíjba való beszámítás útján rendezik. Ezzel egyidejűleg a felperes a gyermek után fennálló gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét elismerte. A szerződés 8. pontjában a felek a megváltási árat 1.500.000 forintban határozták meg. Az összeg szempontjából a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség időtartamát a 2004. január 5. napjától 2010. december 31. napjáig tartó időszakban határozták meg. Az alperes kijelentette, hogy a fentiek szerint a felperes 2010. december 31. napjáig eleget tett tartásdíj fizetési kötelezettségének.

A szerződés megkötését követően a felek a házassági bontóperben a járulékos kérdések tárgyában a bíróság jogerős végzésével jóváhagyott egyezséget kötöttek. E szerint az 1996. július 1. napján született R. F. utónevű gyermek az alperesi anyánál nyert elhelyezést, míg a felperesi apa vállalta, hogy megfizet a fent nevezett gyermek tartására 2004. január 5. napjától kezdődően 2005. december 31. napjáig havi 15.000 forint, 2006 - 2007. évekre havi 17.000 forint, míg 2008. január 1. napjától kezdődően havi 20.000 forint határozott összegű gyermektartásdíjat. A felek a 2004. január 5. és 2010. december 31. napja közötti időszakra eső gyermektartásdíjat beszámítással rendezettnek tekintették, miután az alperes a 2004. június 1. napján kelt házastársi közös vagyont megosztó és közös tulajdont megszüntető szerződés értelmében a Sz., Cs. sgt. alatti lakásingatlannak a felperest illető 1/2-ed részét az OTP Jelzálogbank Rt. jóváhagyásától feltételezetten magához váltani vállalta 1.500.000 forint gyermektartásdíjba való beszámítás útján fizetendő megváltási árért, és kötelezettséget vállalt az ingatlanon az OTP Jelzálogbank Rt javára fennálló teljes hiteltartozás visszafizetésére. A pénzintézet a közös tulajdon fentiek szerinti megszüntetéséhez utóbb hozzájárulását adta. A felek egyezsége értelmében, a közös tulajdon megszüntetésére is figyelemmel, a volt utolsó közös lakás kizárólagos használatára az alperes vált jogosulttá, a felperes az ingatlanból elköltözött.

Ezt követően a Szegedi Városi Bíróság 19.P.23.107/2006/13. szám alatti ítéletével megállapította, hogy az 1996. július 1. napján született R. F. utónevű gyermeknek a felperes nem apja. Az ítélet Csongrád Megyei Bíróság 21.309/2007/3. számú ítéletével 2007. június 25. napján emelkedett jogerőre.

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a 2004. június 1. napján kelt házastársi közös vagyont megosztó és közös tulajdont megszüntető szerződésnek azon kitétele, mely szerint a Sz., Cs. sgt. alatti lakásingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése folytán a felperesnek járó 1.500.000 forint megváltási ár beszámítás útján történő elszámolását taglalja, érvénytelen. Kereseti kérelme indokaként arra hivatkozott, hogy az őt megillető 1.500.000 forint megváltási ár teljesítési módjára vonatkozó megállapodás létrejöttekor a R. F. utónevű gyermek származását és a vele szembeni felperesi tartási kötelezettséget illetően tévedésben volt, amely tévedése az apaság vélelmének megdöntése iránti perben hozott ítélet folytán vált számára kétséget kizáróan felismerhetővé. A 2007. június 25. napján jogerőre emelkedett ítélet megállapította, hogy R. F. utónevű gyermeknek a felperes nem apja, ezért a kiskorú után tartási kötelezettség sem terheli, ilyen módon pedig a javára járó megváltási ár gyermektartásdíjba történő beszámításának nincs helye.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a perrel érintett szerződés megkötésekor már ismert volt a felperes előtt a gyermek származása kapcsán annak bizonytalan mivolta, ennek tudatában kötötte meg a szerződést, így azt eredményesen már tévedésre hivatkozással nem támadhatja meg.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy a peres felek között 2004. június 1. napján megkötött, házastársi közös vagyont megosztó, és közös tulajdont megszüntető szerződés abban a részében érvénytelen, amely az 1.500.000 forint összegű megváltási ár gyermektartásdíjba való beszámítás útján történő rendezését szabályozza. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékhivatal külön felhívása szerint 90.000 forint feljegyzett eljárási illetéket.

A közbenső ítélet indokaként a Ptk. 210. §-ának (1) bekezdésére, 235. §-ának (1) bekezdésére, 236. §-ának (1)- (2) bekezdéseire és a Ptk. 239. § (1) bekezdéseire utalással tényként állapította meg, hogy a felperes határidőn belül eredményesen támadta az inkriminált szerződési kitételt tévedés címén a 2007. július 6. napján előterjesztett keresetében, miután 2007. június 25. napján jogerőre emelkedett ítélettől vált bizonyos ténnyé, hogy a felperes a R. F. utónevű gyermeknek nem apja, ezért tartási kötelezettség sem terheli. Ebből adódóan az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése folytán a felperest illető megváltási ár gyermektartásdíjba történő beszámítás útján történő rendezésére vonatkozó szerződési kitétel érvénytelen.