A Kúria Kfv.35298/2018/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 339. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 45. §, 100. §, 172. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 159. §, 163. §, 165. §, 166. §] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

A nyugtaadási kötelezettség teljesítésének igazolása az adózót terheli. Az a hivatkozás, hogy a nyugta a szemétbe kidobásra került és annak kivételére az adózó nem kötelezhető, nem alkalmas a kimentésre annak figyelembevétele mellett, hogy az online pénztárgép adatai sem bizonyítják annak kiállítását.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.298/2018/5.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Lassányi Gábor ügyvéd

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság (fél címe)

Az alperes képviselője: Csákányiné dr. Kovács Éva kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 19. szám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.31.635/2017/15.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.31.635/2017/15. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesnél 2014. augusztus 14-én nyugta- és számlaadási kötelezettség vizsgálatára irányuló ellenőrzést végeztek, amelynek során a felperes 800 Ft ellenértékű próbavásárlásról nyugtát nem állított ki, a 00028 számú pénztárgép a fenti vásárlási értéket nem rögzítette. Erre figyelemmel a felperes terhére nyugta kibocsátási kötelezettség elmulasztása miatt 500.000 Ft mulasztási bírságot szabtak ki és elrendelték a telephely 12 napra történő lezárását. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2015. január 19-én kelt 2929013185 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperesi határozatot nem a hatáskört gyakorló főigazgató írta alá, hanem egy beazonosíthatatlan személy.

[2] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, majd a Kúria Kfv.I.35.282/2016/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét, valamint a másodfokú hatóság határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy az alperesi határozat meghozatala során a kiadmányozási jog átengedésére nem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 19. § és 72. § (1) bekezdésében foglaltak szerint került sor.

[3] A megismételt eljárásban az alperes 2017. április 5. napján kelt 2233771464 számú határozatával az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyta. Hangsúlyozta, hogy a jegyzőkönyv egyértelműen rögzíti a nyugtakibocsátás elmulasztását, de az online pénztárgép napi forgalmi adatainak lekérdezése is a nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítésének elmaradását bizonyítja, miután az online pénztárgépben rögzített adatok és a kinyomtatott bizonylatok a pénztárgép adóügyi egységében automatikusan rögzítésre kerülnek, mely egység továbbítja azt az adóhatóság szervere felé. A sikertelen helyszíni revizori lekérdezés nem áll összefüggésben az adóügyi ellenőrző egységben rögzített és az adóhatóság szervere felé automatikusan továbbított adatokkal. A sikertelen lekérdezés csak annyit jelent, hogy az adott pillanatban a revizor számítógépével nem tudott csatlakozni az adóhatóság belső rendszeréhez. Az alperes utalt arra is, hogy a felperes által hivatkozott hiba a bírság kiszabás alól nem mentesíti a felperest, mivel az nem az ellenőrzés időszakát érinti. Nem fogadta el a felperes azon hivatkozását sem, hogy az ellenőrök nem vették el a nyugtát a pulton jól látható és elérhető helyen elhelyezett edényből. Kiemelte, hogy a nyugta kiállítása önmagában nem jelenti a nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítését, annak elengedhetetlen feltétele a nyugta vevő részére való átadása is. Részletesen indokolta a felperessel szemben kiszabott mulasztási bírság mértékét arra is figyelemmel, hogy a felperessel szemben már korábbi eljárásokban 100.000 és 225.000 Ft-os mulasztási bírság kiszabására került sor azonos okok miatt.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes keresetében arra hivatkozott az alperes megállapítása valótlan, a mulasztás alátámasztására bizonyítékokat nem tudott bemutatni, ugyanakkor elismerte, hogy valamelyik rendszerében az ellenőrzés során hiba mutatkozott. A felperes álláspontja szerint az elsőfokú hatóság nem a helyszíni jegyzőkönyvben felvett tényállásra alapozta határozatát. Az ugyanis azt rögzíti, hogy az ellenőrök adóügyi bizonylatot nem kaptak, illetve nem volt elérhető helyen, a határozat viszont egyértelműen azt állapította meg, hogy a felperes nem tett eleget nyugtaadási kötelezettségének, amely szerinte ellentmondásban áll. Az ellenőrök szóbeli közlése szerint az ellenőrzés során nem működött az a rendszer, amely lehetővé teszi az ellenőrzött üzlet pénztárgépének követését. Ez felvetheti, hogy a rendszer hibája vezetett arra, hogy nem található adat a vásárlásról kiállított nyugtáról. A tényállás nem teljes körű azért sem, mert az eljárás során nem ismerhette meg a felperes, hogy az alperes által felügyelt és jóváhagyott pénztárgép milyen adatokat szolgáltat az adóhatóság felé.