A Kúria Knk.37458/2015/3. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

A népszavazási kérdés nem hitelesíthető akkor, amennyiben az nem egyértelmű a választópolgárok és a jogalkotó számára.

***********

KÚRIA

Knk.IV.37.458/2015/3.szám

A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd (cím) által képviselt ... (cím2) szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése kapcsán meghozott 82/2015. számú határozatának felülvizsgálata tárgyában, nemperes eljárásban, meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 82/2015. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

I.

1. A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) 82/2015. számú határozatában megtagadta a szervező által 2015. április 9-én benyújtott aláírásgyűjtő ív hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt.

"Egyetért-e Ön azzal, hogy "az Országgyűlés úgy módosítsa a munka törvénykönyvét, hogy a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb havi munkabér nettó összege ne lehessen alacsonyabb, mint a Központi Statisztikai Hivatal által az előző évre meghatározott létminimumnak az egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke - a jelen kérdésben tartott népszavazást követő évtől?"

2. Az NVB a népszavazás kezdeményezéséről az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (továbbiakban Nsztv.) 11. §-ára alapítottan vizsgálta a kérdés hitelesíthetőségét. Indokolásában - a Kúria Knk.IV.37.807/2012. számú határozatára utalva - részben arra hivatkozott, hogy az Országgyűlés a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 153. § (1) bekezdés a) pontjában a Kormányt hatalmazta fel a kötelező legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapítására. Ezért a kérdés parlamenti rendezésével az Országgyűlés elvonná a Kormány hatáskörét.

3. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a kérdés Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (a továbbiakban: Kötv.) konkrétan meghatározott kiadási előirányzatát érinti az álláskeresési ellátás (Foglalkoztatási Alap) és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (Egészségbiztosítási Alap) révén. Ezért a kérdés hitelesítése az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjára tekintettel kizárt.

4. Végül az NVB hitelesítést megtagadó döntését törvényi rendelkezések megjelölésével azzal indokolta, hogy a minimálbér mértéke alapvető jelentőséggel bír a társadalombiztosítás és a szociális ellátások mértékére, a közterhek, járulékok viselésére. Az Alkotmánybíróság 58/2011. (VI. 30) AB határozata és a 26/2007. (IV. 25.) AB határozata érvkészletét felhasználva kifejtette, hogy a választói egyértelműség részét képezi a kérdés társadalmi, gazdasági, pénzügyi összefüggéseinek ismerete is. Annak hiánya az Nsztv. 9. § (1) bekezdésének sérelmét eredményezi, amely akadálya a kérdés hitelesítésének.

5. A szervező felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, felülvizsgálati kérelmében az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján az NVB határozatának megváltoztatását és a kérdés hitelesítését kérte.

A szervező vitatta az NVB indokolásában foglaltakat: álláspontja értelmében a kérdés arra irányult, hogy az Országgyűlés bővítse a Kormány felhatalmazásának kereteit a minimálbér létminimumot elérő szintjének emelésére.

A szervező vitatta azt is, hogy a minimálbér nettó összegének meghatározására irányuló felhatalmazásbeli korlát megalkotására irányuló népszavazási kérdésből okszerűen következne a minimálbér bruttó összegének változása is. "Az Országgyűlés szabad mérlegelésén múlik ugyanis, hogy a felhatalmazás keretének meghatározását követően a közteher-szabályok megváltoztatásával ad-e lehetőséget a Kormánynak arra, hogy a felhatalmazás új keretének a bruttó minimálbér összegének változatlanul hagyása mellett vagy a bruttó minimálbér összegének emelésével tesz-e eleget."