A Kúria Gfv.30390/2018/4. számú precedensképes határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55. §] Bírók: Csőke Andrea, Farkas Attila, Gáspár Mónika

A határozat elvi tartalma:

Választottbírósági ítélet érvénytelenítésére alapított kereset ténybeli és jogi alapja a perindítási határidőn túl nem terjeszthető ki új érvénytelenítési okra. A Választottbíróságnak a bizonyítékok értékelésére vonatkozó tevékenysége nem bírálható felül a választottbírósági ítélet érvénytelenítésére indított perben. 1994. LXXI. Tv. 55. § (1) b) 1994. LXXI. Tv. 55. § (2) b)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Gfv.VII.30.390/2018/4.

A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke

Dr. Gáspár Mónika előadó bíró

Dr. Csőke Andrea bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda

Az alperes:

Az alperes képviselője: Németh H. Gábor és Társai Ügyvédi Iroda

A per tárgya: választottbírósági ítélet érvénytelenítése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozatot hozó bíróság neve és a határozat száma:

Budapest Környéki Törvényszék 5.G.40.372/2017/13. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 381.000 (háromszáznyolcvanegyezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felek között 2014. március 24-én határidős, opciós és deviza spot befektetési számlaszerződés megnevezésű keretszerződés jött létre befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektető szolgáltatási tevékenység nyújtására. A felek a szerződéssel kapcsolatos vitás kérdések rendezésére alávetették magukat a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság (a továbbiakban: Választottbíróság) kizárólagos döntésének, azzal, hogy a Választottbíróság saját eljárási szabályzata szerint jár el (keretszerződés X.5. pont).

[2] 2015 januárjában, a Svájci Nemzeti Banknak az árfolyamküszöb eltörlésére vonatkozó bejelentésére a svájci frank erősödött, a felperes EUR/CHF nyitott pozícióit az alperes zárta, majd a felperes befektetési számláján jelentkező veszteség csökkentésére fordította a nála óvadékként elhelyezett összegen túl 14.097.897 Ft erejéig a felperes egyéb pénzeszközét is.

[3] A felperes a Választottbírósághoz benyújtott keresetében 14.097.987 Ft és járulékai megfizetésében kérte az alperes marasztalását szerződésszegéssel okozott kár megtérítése címén, illetve a felek közti szerződés érvénytelensége miatt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:142. §-a, a keretszerződés V.3.1., V.3.3. pontjai, a Ptk. 6:62. § (1) bekezdése, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 67. § (6) bekezdés e) pontja, másodlagosan a Ptk. 6:96. §-a és a 6:103. § (2) bekezdése alapján. Az alperes védekezése a választottbírósági eljárásban a kereset elutasítására irányult.

[4] A Választottbíróság - a 2016. október 26-án, 2016. december 8-án, 2017. január 26-án, 2017. március 16-án megtartott tárgyalásokat követően - a 2017. április 13-án meghozott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Határozata indokolásában az alperes üzletszabályzata I.9.3., 10.11., V.3.1. pontjai értelmezésével elsőként az eljárás tárgyává tett, az alperes bizományosi eljárásával megkötött ügyletek típusát vizsgálta, amellyel kapcsolatban megállapította, hogy azok nem minősültek deviza spot ügyletnek. Az alperes szerződésszegését illetően kifejtette, hogy nem valósult meg az alperes részéről a STOP megbízások szerződéstől eltérő teljesítése, arra pedig, hogy a felperes által követelt összeggel csökkentse a veszteséget, az üzletszabályzat feljogosította (9.3. pont). Megállapíthatónak találta ugyanakkor a Választottbíróság az alperes szerződésszegését - a Bszt. rendelkezéseire figyelemmel - a tájékoztatási kötelezettség körében, a megbízás típusára vonatkozó egyértelmű közlés, valamint a deviza spottól eltérő ügyletekre vonatkozó külön tájékoztatás elmaradása miatt. A Választottbíróság álláspontja szerint azonban a felperes károsodása nem áll okozati összefüggésben az alperes részéről a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásában megvalósult szerződésszegéssel. A felperes eljárása és nyilatkozatai alapján, a korábbi STOP megbízásai alakulásából következtetni lehetett ugyanis arra, hogy kellően tájékozott fogyasztóként a vonatkozó szerződési feltételeket megismerte, a STOP megbízások kockázatait illetően is. Tartalmazta végül az ítélet a Választottbíróság érdemi álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a felek közti szerződés - céljánál, megkötése körülményeinél fogva - nem sértette a társadalom értékítéletét, egyértelmű és világos feltételekkel bírt a kifogásolt körben, ezért érvénytelensége sem jóerkölcsbe ütköző jellege, sem egyes kikötései tisztességtelensége miatt nem volt megállapítható.