A Kúria Pfv.21941/2012/5. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

A bűncselekmény felderítése érdekében a számítástechnikai eszközök lefoglalása az azokon tárolt adatok kimentése, illetve átmásolása nem tekinthető olyan kirívóan okszerűtlen és megalapozatlan kényszerintézkedésnek, amely a nyomozó hatóság kártérítési felelősségét megalapozná. 1959. IV. Tv. 339. § (1), 1959. IV. Tv. 349. § (1)

***********

Pfv.IV.21.941/2012/5.szám

A Kúria a dr. Forgács Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a Gödér Károlyné dr. Balpataki Dóra jogtanácsos által képviselt Budapesti Rendőr-főkapitányság alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.27.290/2010. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.887/2011/8. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 12. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet részben - az első- és másodfokú eljárási költség és illeték viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperest terhelő marasztalási összeget 300.000 (háromszázezer) forintra és annak 2010. október 10. napjától járó törvényes mértékű kamataira leszállítja, ezt meghaladóan a per főtárgya tekintetében a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt összesen 328.000 (háromszázhuszonnyolcezer) forint első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetékből a felperes 262.400 (kettőszázhatvankettőezer-négyszáz) forintot köteles az államnak külön felhívásra megfizetni, míg a fennmaradó 65.600 (hatvanötezer-hatszáz) forintot az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet megállapította: az alperes azzal, hogy 2010. október 3-án megalapozatlanul alkalmazott a felperessel szemben kényszerítő eszközt és vonta el időlegesen a személyes szabadságát, megsértette a felperes személyes szabadság és emberi méltóság védelméhez fűződő személyiségi jogait. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a megállapított jogsértésért a felperesnek magánlevélben fejezze ki sajnálkozását, valamint fizessen meg a felperesnek 1.300.000 forintot és annak 2010. október 10-étől a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és rendelkezett az első- és másodfokú eljárási illeték viseléséről.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a választás rendje elleni bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárás keretében 2010. október 3-án házkutatást tartottak a felperes lakásán, melynek során két darab számítógépet és egy darab USB adathordozót foglaltak le. A felperest bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújára hivatkozással megbilincselték, a rendőrségen előállították és kihallgatták, majd az éjszakai órákban szabadon engedték. A lefoglalt számítógép szakértői vizsgálatára 2010. október 14-én került sor. Ezt követően a lefoglalt eszközöket a felperes részére kiadták és a lefoglalást megszüntették.

A felperes egyik lefoglalt számítógépén, egy általa korábban készített riportfilm is tárolásra került, amellyel összefüggésben a 2010. szeptember 29-én kelt megállapodásban "1.000.000 forint + áfa" tiszteletdíj ellenében megbízást kapott arra, hogy a film folytatását 2010. október 15-éig készítse el. A szerződéses kikötés szerint, a határidő túllépése után a megbízó a filmet az aktualitás elvesztése miatt nem veszi át, ebben az esetben a felperes anyagi követelést nem érvényesíthet a megbízóval szemben. A szerződő felek a 2010. október 18-án felvett jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a szerződést felbontottnak tekintik, mert a felperes a megadott határidőre, a számítógép lefoglalása miatt a filmet nem készítette el.