BH 1995.4.217 I. Egyik félnek sem róható fel a teljesítés meghiúsulása, ha a bizományos a szerződés szerint nem volt jogosult meghatározott ár alatti értékesítésre, és az alacsonyabb áron való értékesítéshez a megbízó utóbb sem járult hozzá [Ptk. 312. § (1) bek., 474. § (2) bek., 476. §, 507. §, 513. § (2) bek.].

II. Gazdasági célját tekintve összefüggő bizományi és kölcsönszerződés nem hoz létre a szerződő felek között polgári jogi társaságot [Ptk. 568. §].

A peres felek között 1989-ben ugyanazon a napon egy kereskedelmi hitelszerződés és egy bizományi szerződés jött létre. A bizományi szerződésben a felperes részvénytársaság az alperes által begyűjtött, szárított és csomagolt vadon termő gomba értékesítését vállalta, a hitelszerződés célja pedig az alperes tevékenységének a finanszírozása volt. A felperes 1 200 000 forint kölcsönt folyósított az alperesnek, aki azt a lejáratkor nem fizette vissza, mert az általa gyűjtött és értékesítésre előkészített gombamennyiséget a bizományi szerződés keretében az alperes által megszabott áron nem sikerült értékesíteni.

A felperes keresete 1 200 000 forint kölcsön és kamatai megfizetésére irányult, míg az alperes a bizományi szerződés megszegésére hivatkozással kérte a kereset elutasítását, és viszontkeresettel élt 410 640 forint összeg iránt. A jogerős ítélet a keresettel egyezően marasztalta az alperest, a viszontkeresetet pedig elutasította. Az eljárt bíróságok az alperes marasztalását azzal indokolták, hogy az alperes általa sem vitatottan nem fizette vissza lejáratkor a felvett kölcsönösszeget. A viszontkeresetet pedig azért találták alaptalannak, mert az alperes nem tudta a perben bizonyítani, hogy a felperes nem tett meg minden tőle elvárhatót a bizományi szerződés teljesítése érdekében.

A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatásával a felperes keresetét elutasító és a viszontkeresetének helytadó ítélet meghozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a jogviszony jellegének téves meghatározása miatt törvénysértő, mert a szerződések tényleges tartalmát és a felek szándékát tekintve polgári jogi társaság alapítására és ebből következően közös kockázat viselésre vonatkozó megállapodás jött létre a peres felek között.