A Szolnoki Törvényszék P.20054/2009/67. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (TARTÁSI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 203. §, 312. §, 318. §, 339. §, 361. §, 586. §, 598. §, 661. §, 666. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 233. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 222. §] Bíró: Gyöngyné dr. Kovács Gabriella

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság

16.P.20.054/2009/67. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, dr. Fügedi-Majzik Edith ügyvéd (felperesi ügyvéd címe) által képviselt 'felperes neve' ('felperes címe ') felperesnek - dr. Bernáth Erzsébet ügyvéd (alperesi ügyvéd címe) által képviselt 'I.rendű alperes neve' (I.rendű alperes címe) I. rendű, 'II.rendű alperes neve' (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen - eltartási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy egyetemlegesen 625.000.- (Hatszázhuszonötezer) Ft perköltséget az I. II. rendű alpereseknek 15 nap alatt fizessen meg.

A feljegyzett kereseti illetéket az Állam viseli.

Ezen ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, amelyet írásban, három példányban, jelen bíróságnál kell benyújtani, de a Debreceni Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

Pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerinti illetékes Megyei Igazságügyi Hivatalnál lehet előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja, ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, továbbá a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, a felek azonban a fentebb felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárata előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s:

A megyei bíróság a Szolnoki Városi Bíróság P.22.345/2008. számú iratai, felperes előadása, I. II. rendű alperesek védekezése, a meghallgatott 'tanú 1', 'tanú 2', 'tanú 3', 'tanú 4', 'tanú 5', 'tanú 6', 'tanú 7', 'tanú 8', 'tanú 9', 'tanú 10', 'tanú 11', 'tanú 12', 'tanú 13', 'tanú 14', 'tanú 15', 'tanú 16', 'tanú 17', 'tanú 18', 'tanú 19', 'tanú 20', 'tanú 21', 'tanú 22' tanúk vallomásai, a megkeresések tartalma, a becsatolt orvosi iratok tartalma, valamint az ügy egyéb adatai alapján az alábbi

t é n y á l l á s t

állapította meg.

Az 1935-ben született felperes és 1947-ben született I. rendű alperes a gyermekei, míg II. rendű alperes az unokája a 'néhai neve' (szül.: leánykori név, 'település neve 1', 1913. április 19., an.: 'anyja neve') volt 'cím 1' szám alatti lakosnak.

A 'néhai neve' összesen hat gyermeket nevelt fel, akik közül az I. rendű alperes a legfiatalabb, a gyermekek közül összesen még négyen élnek.

A 'néhai neve' örökhagyó 1981-ben lett özvegy, és ezen időponttól kezdődően - halálig - egyedül élt a 'cím 1' szám alatti ingatlanában.

Az örökhagyó írástudatlan volt, írni-olvasni nem tudott, kizárólag nevének aláírására volt képes.

A gyermekei közül az I. rendű alperessel állt igazán közeli, szoros kapcsolatban az örökhagyó, és a II. rendű alperesi unokájával szintén, mert a II. rendű alperest annak kiskorától kezdődően nevelte 3 éves koráig, mert az I. rendű alperes elvált, és így segített be az örökhagyó az elvált lánya életébe. Ezen oknál fogva a II. rendű alperesi unoka szintén érzelmileg közel állt az örökhagyóhoz.

Az örökhagyó az 1942-ben született 'tanú 22' nevű fiával nem állt szoros kapcsolatban, 2002-ben kapcsolatuk megromlott, örökhagyó megharagudott a fiára, azért, mert az hanyagul intézte a közös ügyüket. Ettől az időponttól kezdődően nem voltak harmonikus kapcsolatban.

'Tanú 21' testvér (1938-ban született), vele az örökhagyó 2004. év karácsonyán veszett össze, mert az a "halálhírét" keltette.

Ezen időponttól kezdődően nem látogatta az édesanyját (az kitiltotta a lakásból), ezen időponttól csak a kórházban látogatta édesanyját.

2005. évben a néhai eldöntötte, hogy rendezi vagyona sorsát.

Az alperesek és a néhai 'tanú 1' ügyvéddel beszélték meg a szerződéskötési szándékukat, végül - a néhai írástudatlansága miatt - közjegyző előtt jelentek meg, a közjegyzőnél 'tanú 1' ügyvéd is jelen volt a szerződés megkötésekor.

Az örökhagyó, mint eltartott és I. II. rendű alperesek, mint eltartók 2005. július 19. napján 'tanú 3' közjegyző előtt közjegyzői okiratba foglalt eltartási szerződést kötöttek egymással az alábbiak szerint. A közjegyzői okirat 1. pontja az alábbiakat tartalmazza:

"Fent nevezett eltartók ezen eltartási szerződés aláírásával egyidejűleg kötelezettséget vállalnak arra, hogy az eltartottról megfelelő módon gondoskodnak. Kellő alapossággal ellátják az eltartott élelmezésével, ruháztatásával, gyógyszereztetésével kapcsolatos feladatokat. Az eltartott igényei és szükségletei szerint gondoskodnak a megfelelő szintű ápolásról, gondozásról, az orvosi ellátás költségeit is eltartók kötelesek biztosítani. Az eltartott halála esetén az illő módon való eltemettetésről is gondoskodnak az eltartók. Az eltartás havi eszmei értékét szerződő felek közösen 30.000 (Harmincezer) forintban állapítják meg. Felek közösen rögzítik, hogy eltartók az eltartottról már 4 éve folyamatosan megszakítás nélkül gondoskodnak. Felek rögzítik, hogy a tartás ideje alatt eltartott a nyugdíjával szabadon rendelkezik. Szerződő felek rögzítik, hogy az eltartás helyeként a 'cím 1' szám alatti ingatlant jelölik meg."

A felek a szerződés 2. pontjában az alábbiakban állapodtak meg:

"Az eltartott az 1., pontban rögzített szolgáltatás ellentételezéseként jelen szerződés aláírásával egyidejűleg lemond:

- a 'város neve 1' 2992 helyrajzi számú, természetben 'cím 2' szám alatti, 408 négyzetméter alapterületű, lakóház, udvar, gazdasági épület megjelölésű ingatlannak az eltartott tulajdonában lévő, az egészhez viszonyított 49/60-ad eszmei hányadrész tulajdon jogáról 'II.rendű alperes neve ' /'város neve 1', 1971. március 23., anyja neve: 'anyja neve', személyi száma: 'személyi szám', adóazonosító: 'adóazonosító/ 'II. rendű alperes címe' szám alatti lakos eltartó javára.

- a 'település neve 1' 459 helyrajzi számú, természetben 'cím 1' szám alatti, 2119 négyzetméter alapterületű, lakóház, udvar, gazdasági épület megjelölésű ingatlan tulajdon jogáról 'I.rendű alperes neve ' /'település neve 1', 1947. november 4., anyja neve: 'anyja neve', leánykori neve: 'leánykori név', személyi száma: 'személyi szám', adóazonosító: 'adóazonosító'/ 'I. rendű alperes címe' szám alatti lakos eltartó javára.