A Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25652/2009/5. számú határozata a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyben hozott határozatának megváltoztatása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 259. §, 1997. évi XI. törvény (Vt.) 3. §, 4. §, 5. §, 58. §, 61. §, 79. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Lesenyei Terézia, Szűcs József

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pkf.25.652/2009/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Katona és Társa Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Katona Géza ügyvéd) által képviselt felperes neve (....) kérelmezőnek - a Bódog Ügyvédi Iroda (alperes címe, ügyintéző: dr. Bódog Zoltán ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) ellenérdekű fél ellen, védjegy lajstromozását elrendelő Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2009. január 21. napján hozott 1.Pk.24.097/2008/4. számú végzése ellen a kérelmező részéről 5. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság végzésével elutasította a kérelmező megváltoztatási kérelmét és kötelezte 450.000 Ft eljárási költség megfizetésére.

Egyetértett a Magyar Szabadalmi Hivatallal, amely - többször megismételt eljárás eredményeként - a Nizzai Megállapodás szerinti 29., 30., 32. és 35. osztályokba tartozó termékek és szolgáltatások tekintetében védjegyként lajstromozta az ellenérdekű fél ...18-án bejelentett színes ábrás megjelölését, amely a "Kecskeméti Konzervgyár Rt." szóösszetételt piros, szalagformájú feliratban elhelyezve, fehér nyomtatott betűkkel szedve tünteti fel, alatta kisebb, nyomtatott piros betűkkel a "since 1900" felirat látható.

Az elsőfokú bíróság a megváltoztatási kérelem elbírálása során elsődlegesen a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. (Vt.) 91. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés b) pontja felhívásával azt vizsgálta, hogy történt-e a hivatali eljárásban nem orvosolható, lényeges eljárási szabálysértés.

A Vt. 61. § (4) és (5) bekezdésének a védjegybejelentés idején hatályos rendelkezéséből kiindulva rámutatott arra, hogy a hivatali iratokból megállapíthatóan a Hivatal 22. számú nyilatkozattételi felhívására az ellenérdekű fél valóban csak a jóhírűség vonatkozásában tett részletes nyilatkozatot, egyebekben azonban fenntartotta az eljárás során tett valamennyi korábbi nyilatkozatát. Mivel az akkor több mint hét éve folyó eljárásban az ellenérdekű fél számos nyilatkozatot terjesztett elő, amelyek a kérelmező által felsorolt lajstromozást gátló okok mindegyikét érintették, nem volt akadálya érdemi döntés meghozatalának.

Kifejtette továbbá, hogy a Vt. 58. § (1) és (4) bekezdése értelmében az észrevételt benyújtó személy a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban nem minősül ügyfélnek, ezért a Hivatalnak nem kötelessége az észrevételt tevőt sem hiánypótlásra, sem a megtett észrevételek kiegészítésére felhívni. Emiatt azt a kifogást, hogy a kérelmező a 22. sorszámú határozatot érdemi határozattervezetnek tekintette, sem tartotta relevánsnak.

A hivatali határozatot érdemben is megalapozottnak látta, mert nem találta akadályát a védjegy lajstromozásának a kérelmező által megjelölt gátló okok miatt, amelyeket egyenként vizsgált.

A Vt. 3. § (1) bekezdés b) pontját - a fogyasztók megtévesztését - illetően azért nem osztotta a kérelmező álláspontját, mert egyetértve a Hivatallal, kifejtette: a "since 1900" (1900 óta) nem a hagyományos receptúrák folyamatos használatára, hanem az ellenérdekű fél gazdasági társasági minőségére utaló megjelölés. Nem fogadta el azt a kérelmezői érvelést sem, hogy a "Kecskeméti" szóelem a fogyasztókat megtévesztené amiatt, hogy ez a megjelölés a kérelmezői termékekhez kötődik. Indokai szerint a bejelentés négy szóból és egy évszámból áll, amelyek közül a földrajzi névre csak egy szó utal, ami éppoly meghatározó, mint a piros, szalagszerű keretben írt többi szóelem. A három további szóelem a gazdasági társaság nevét jelenti. Kizárt tehát, hogy az átlagfogyasztó a cégnév láttán nem a bejelentő személyére, hanem másik gazdasági társaságra vagy annak termékeire asszociálna.

A Vt. 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rosszhiszeműség, mint lajstromozást gátló ok sem foghatott helyt, amelyet a kérelmező arra hivatkozva állított, hogy a bejelentett megjelölés azonos, vagy lényegében azonos azokkal a védjegyekkel, amelyeket az ellenérdekű fél korábban a Heinz-csoporton keresztül már értékesített a kérelmezőnek. Mivel a kérelmező ...lajstromszámú "koronás Kecskeméti", illetve a ...lajstromszámú "ovális Kecskeméti" védjegyei nem azonosak a védjegybejelentéssel, egyetlen azonos szóelemtől eltekintve, ami nem is egyedül meghatározó eleme a bejelentésnek, ezért az elsőfokú bíróság nem találta megalapozottnak azt a kérelmezői érvelést, hogy olyan megjelölésre kért oltalmat, amiről tudta, hogy mást illet. Rámutatott arra is, hogy a bejelentés árujegyzék 29. áruosztályában - a kérelmező hivatkozásával szemben - nem került felsorolásra a bébiétel termék, de a megjelölése esetén két okból sem lenne megállapítható az ellenérdekű fél rosszhiszeműsége arra alapítottan, hogy 2005. óta nem gyárt bébiételt, egyrészt használati kényszer erre vonatkozóan nincs a Vt-ben, másrészt a rosszhiszeműséget a védjegybejelentés időpontjára vonatkozóan és nem a 2005. évre vetítetten kell bizonyítani.

A Vt. 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem látta megállapíthatónak, hogy a bejelentett megjelölés és a kérelmező korábbi elsőbbségű ...lajstromszámú "koronás Kecskeméti" színes ábrás védjegyre, valamint a ...nemzetközi lajstromszámú "ovális Kecskeméti" ábrás védjegye összetéveszthető lenne. Alaptalannak találta a kérelmező arra történt hivatkozását, hogy a bejelentés domináns eleme a "KECSKEMÉTI", míg az egyéb elemek leíró jellegűek, megkülönböztető képességük nincs. Az elsőfokú bíróság szerint a bejelentés mindhárom szóeleme domináns, és ugyanígy domináns az ábrás környezet is, amely a három szóelemet keretbe foglalja. A kérelmező ábrás védjegyeinek megkülönböztető képességét a jellegzetes ábrás elemek adják és a védjegyoltalom az ábrás jegyek és a "Kecskeméti" szóelem teljességére vonatkozik. Utalt a Fővárosi Ítélőtábla korábbi határozatára, ami a ...lajstromszámú végjegy esetében is kifejtette, a földrajzi nevek használatától, a termék származásának helye feltüntetésétől senki sincs elzárva. Megjegyezte, hogy a kérelmező által utóbb felhívott ..."ovális Kecskeméti" ábrás és a ...nemzetközi lajstromszámú "koronás Kecskeméti" ábrás kérelmezői védjegyek tekintetében az áruk hasonlósága sem állapítható meg.

A Vt. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti lajstromozást kizáró ok tekintetében a kérelmezői védjegyek jóhírűségét forgalmi adatokkal alátámasztottnak találta, ugyanakkor az összetéveszthetőségig hasonlóságot - az egyetlen "Kecskeméti" szóelem azonossága alapján - nem alapozza meg. Emellett az a harmadik törvényi feltétel, hogy a védjegybejelentés alapos ok nélkül történő használata a jóhírű védjegy megkülönböztető képességét, vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná, sem volt megállapítható, mert a domináns szóelemek az ellenérdekű fél cégnevének felelnek meg, amelyet ők és jogelődei - kisebb változtatásokkal - több mint 100 éve használnak.