A Kúria Kfv.37116/2018/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (Evt. Vhr.) 24. §, (4) bek.] Bírók: Sperka Kálmán, Sugár Tamás, Vitál-Eigner Beáta

A határozat elvi tartalma:

A Vhr. 24. § (4) bekezdése és az abban meghatározott 5 méteres hibahatár csak az erdészeti nyilvántartási térképre vonatkozik, így az nem alkalmazható a kitermeléssel érintett természetben meghatározható területre és a bejelentéstől eltérő kitermelés miatt kiszabott erdőgazdálkodási bírság megállapítása során.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.37.116/2018/6.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró

A felperes: ... Zrt.

A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd

Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal, mint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jogutódja

Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos

A per tárgya: erdőgazdasági ügyben hozott közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 23.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. október 25-én kelt - kiegészített - 4.K.27.383/2016/22/II. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kiegészített 4.K.27.383/2016/22/II.. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a kereseteket elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000.- (százezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 90.000 (kilencvenezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a Kőkút 7F, az Ötvöskónyi 1H, a Segesd 23A, a Segesd 23C és a Segesd 23G erdőrészletek erdőgazdálkodója.

A felperes az illetékes erdészeti hatóságnál benyújtott formanyomtatványon bejelentette, hogy 2013-ban a Kőkút 7F erdőrészlet 2,8 hektár részterületén tarvágást kíván végezni, amelyet végre is hajtott.

[2] Az elsőfokú hatóság a tarvágáshoz kapcsolódóan hivatalból eljárást indított, az ennek eredményeként meghozott határozatában kötelezte a felperest az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 107. § (1) bekezdés a) pontja szerinti előírások megsértése miatt 4.369.000.- forint erdőgazdálkodási bírság megfizetésére. Az indokolásban rögzítette, a bejelentéssel érintett jogszerűen letermelhető terület mértéke helyesen 3,2 hektár, amelyet a felperes 0,48 hektárral túllépett, a ténylegesen letermelt részterület meghatározása helyszíni szemlén GPS készülékkel történt. A felperes vitatta a jogosulatlan fakitermelés tényét, azonban a hatóság a társaság terület meghatározását döntésénél nem fogadta el. Az indokolásban a hatóság többek között felhívta az Evt. végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI.13.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 24. § (4) bekezdését.

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a 2016. április 27-én kelt 04.4/921-2/2016. iktatószámú határozatában az elsőfokú határozatot úgy változtatta meg, hogy az erdőgazdálkodási bírság mértékét 3.757.400.- forintra szállította le. Hangsúlyozta, a vonatkozó ágazati jogszabályok nem biztosítanak a hatóságnak mérlegelési és méltányossági jogkört a bírság kiszabásakor abban az esetben sem, ha a bejelentett területen felül elvégzett fakitermelést területkijelölési hiba folytán végezték el. A bírság alapjául szolgáló fatérfogat mértékét az alperes csökkentette, ennek következménye az alacsonyabb összegű bírság kiszabása.

[4] Az alperes szintén hivatalból indult eljárás eredményeként hozta meg azon elsőfokú határozatát, amelyben kötelezte a felperest az Evt. 107. § (1) bekezdés a) pontja szerinti előírások megsértése miatt 2.020.000.- forint erdőgazdálkodási bírság megfizetésére, mert az Ötvöskónyi 1H erdőrészletben a bejelentett 5 hektáron felül 0,2 hektár jogosulatlan fakitermelést végzett a társaság.

Az elsőfokú határozatot a felperes fellebbezéssel támadta, az alperes a 2016. április 26-án kelt 04.4/919-2/2016. iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy a területkijelölési hiba folytán végzett túltermelés bírság kiszabását vonja maga után. Mivel a fakitermelés 2011-ben történt, így a helyszíni ellenőrzésre nem volt lehetőség a kivágott fatérfogat tuskóátmérő mérés módszerével történő megállapítására, így a bírság alapjául szolgáló fatérfogatot az Adattár adatainak alapulvételével kellett megállapítani.

[5] A felperes 2013-ban bejelentette, hogy az évben a Segesd 23A erdőrészlet 5 hektáros részterületén tarvágást kíván végezni, amelyet végre is hajtott. Az elsőfokú hatóság határozatában a felperest az Evt. 107. § (1) bekezdés a) pontja szerinti előírások megsértése miatt 5.116.600.- forint erdőgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezte, mert a társaság a Segesd 23A erdőrészleten 0,5 hektár jogosulatlan fakitermelést végzett, ezt meghaladóan a Segesd 23C és Segesd 23G erdőrészleteken bejelentés nélkül összesen 0,24 hektár erdőt vágott ki.

[6] Az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezést elbíráló alperes a 2016. április 26-án kelt 04.4/922-2/2016. számú határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatva az erdőgazdálkodási bírság mértékét 4.853.000.- forintra szállította le. A bírság alapját képező fatérfogat mértékét az alperes csökkentette, ezért állapított meg alacsonyabb összegű bírságot.