A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27224/2015/8/I. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 340. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 177. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §, 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 2. §, 8. §, 9. §, 10. §, 12. §, 18. §, 20. §] Bíró: Tóth Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27224/2015/8., *Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27224/2015/8/I.*, Kúria Kfv.37387/2016/9.

***********

A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Sz. L. ügyvéd által képviselt K. L. felperesnek,-

dr. N. M. jogtanácsos által képviselt Megyei Kormányhivatal I. r. alperes és dr. P. V. ügyvéd. által képviselt Ő. Nemzeti Park Igazgatósága II. r. alperes ellen-

közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a kereseti kérelmet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 150.000 (egyszázötvenezer) Ft, a II.r. alperesnek 190.500 (egyszázkilencvenezer-ötszáz) Ft perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a NAV Vas Megyei Adó- és Vámigazgatósága felhívásában írt időben és módon fizessen meg az államnak 30.000 (harmincezer) Ft feljegyzett peres eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

Az ingatlan-nyilvántartásban N., 061/1 hrsz. alatti ingatlanból kialakításra kerültek a 061/6 és a 061/8 hrsz. alatti ingatlanok. A N. 061/1, 061/6, és 061/8 hrsz. alatti ingatlanokból nyertek kialakítást a jelenlegi N., 061/16-17 és 061/19-20 hrsz. alatti ingatlanok, melyek tulajdonosa dr. F. H. volt.

A N. 061/16 hrsz. alatti ingatlanból 8000 m2 kistérségi mintatér, míg 4901 m2 szántó művelési ágban nyilvántartott. A N. 061/17 hrsz. alatti ingatlanból 508 m2 legelőként, 129346 m2 szántóként nyilvántartott. A N. 061/19 hrsz. alatti ingatlan 52288 m2 terület szántóként nyilvántartott. A N. 061/20 hrsz. alatti ingatlanból 469 m2 legelőként, 10509 m2 szántóként nyilvántartott {a továbbiakban: perbeli ingatlanok}.

A felperes, mint haszonbérlő az ingatlan-nyilvántartásban N. 061/20 hrsz-ú, 061/19 hrsz-ú, 061/17 hrsz-ú és 061/16 hrsz-ú ingatlanokra 2028. december 31. napjáig terjedő időre haszonbérleti szerződéseket kötött azok tulajdonosával, dr. F. Gy-val.

A felperes 2010-ben a perbeli ingatlanokat is érintően vadkerítéseket létesített.

A mezőgazdasági őstermelő felperes a perbeli ingatlanokon mezőgazdasági termelést folytatott,

azokon például kukoricát és olajtököt termesztett.

A perbeli ingatlanokon a felperes, mint haszonbérlő műtrágyázást, talajmeszezést és mélyszántást végeztetett azok kiméretése mellett. Ezekkel összefüggésben a felperesnek 2.480.000 Ft költsége merült fel.

A felperes a perbeli ingatlanokon kívül más ingatlanokon is gazdálkodott, illetve gazdálkodik.

A II.r. alperes 2012. május 15. napján az I.r. alpereshez érkezett kérelmében kérte a perbeli ingatlanok természetvédelem közérdekű célra történő kisajátítását a kisajátításról szóló, többször módosított 2007. évi CXXIII. tv. {a továbbiakban: Kstv.} 2. § k) pontjában és 4. § (1) bekezdés jb) alpontjában írtak alapján. Hivatkozott a II.r. alperes a védett területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. tv. {a továbbiakban: Vszt.} 4. §-ára is.

Az eljárás során 2012. október 27. napján a felperes jogi képviselője útján a Kstv. 18. §-ára hivatkozással elmaradt hasznának megtérítését kérte. Indítványozta szakértő kirendelését.

Az I.r. alperes által kirendelt dr. L. Gy. szakértő 2013. augusztus 1. napján terjesztette elő szakvéleményét. A szakvélemény elkészítésébe konzulensként bevonta dr. H. K. igazságügyi mezőgazdasági szakértőt. A szakvélemény a Kstv. 20. §-ára hivatkozással a kisajátítással kapcsolatos költségek közt nevesítette a vadkárelhárító kerítések költségeit, melyek műszaki értékét 1.430.000 Ft-ban állapította meg. Nevesítést nyertek a felhasznált kemikáliák, növényvédő és tápanyag utánpótló szerek, mint egyéb költségek 2.480.000 Ft-os összegben is. A szakvélemény az üzemátszervezés tervezhető költségeit 1.600.000 Ft-ban állapította meg. A szakértő úgy foglalt állást, hogy a haszonbérleti szerződés teljes időtartamára vonatkozó elmaradt haszon nem érvényesíthető, de a gazdálkodónak a kisajátítás előtti jövedelmezőséget lehetővé tevő feltételek biztosítása kapcsán felmerülő költségei igen. Ezeket az üzemátszervezés kategóriába sorolta. Köztük nevesítette a kiesett bérelhető területek pótlását, továbbá a megművelendő területek átstrukturálását gazdaságossági és szakmai szempontok alapján. A kisajátítás következtében szükséges üzemátszervezés és egyéb költségek összegét a szakvélemény mindösszesen 5.510.000 Ft-ban állapította meg.

Az I.r. alperes 2013. november 22. napján kelt VAB-HAT/107-28/2013. számú határozatával a II.r. alperes kérelmének a perbeli ingatlanok vonatkozásában helyt adott és azokat a Magyar Állam javára természetvédelem közérdekű cél megvalósítása érdekében kisajátította, megállapítva a kisajátítás fejében a tulajdonosnak járó kártalanítási összegeket. A határozat szerint a kisajátított ingatlanok vagyonkezelője a II.r. alperes lett. Birtokbaadási időpontként 2014. november 30. napja nyert meghatározást. Az I.r. alperes határozatában a felperes, mint haszonbérlő elmaradt haszon iránti igényét elutasította. Az indokolás szerint a Kstv. 18. §-a akkor teszi lehetővé az ott felsorolt személyi kör részére a kisajátítás következtében okozott kár megtérítését, ha az őstermelő ingatlanát érinti a kisajátítás. A perbeli esetben azonban a felperes, mint haszonbérlő terjesztette elő az igényt. Az I.r. alperes hivatkozott a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Kvf.IV.37.383/2011/8. számú döntésében írtakra, miszerint a Kstv. 20. §-a értelmében csak e tételes jogi rendelkezések szerinti értékcsökkenés, illetőleg költség állapítható meg kártalanításként, és nincs jogi lehetőség a kisajátított ingatlanon folytatott jövedelemszerző tevékenység megszűnése miatti elmaradt haszon megtérítésére. A Kúria rámutatott arra is, hogy még a tulajdonos sem érvényesíthet jövedelemszerző tevékenység megszűnése miatt elmaradt hasznot, csak és kizárólag a Kstv. 20. §-ában meghatározott ún. zöldkár, illetve mezei leltár költségeit igényelheti. Az I.r. alperes szerint a kerítés az ingatlanok tartozéka, ezért ennek megtérítése a tulajdonost illeti meg. A haszonbérlő és a V. Vadgazdálkodási Egyesület esetleges ezzel kapcsolatos igényét a tulajdonossal szemben érvényesítheti a polgári jog szabályai szerint.

A jogerős I.r. alperesi határozattal szemben a felperes keresetlevelet nyújtott be. Keresetében az I.r. alperesi határozat megváltoztatását és a Kstv. 18. §-a alapján üzemátszervezés és egyéb költségek jogcímén 5.110.000 Ft megfizetését kérte. Az összegszerűség körében hivatkozott dr. L. Gy. szakértő szakvéleményére. Rámutatott, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban később keletkezett újabb szakvélemény az üzemátszervezés és egyéb költségekre nem tért ki, csupán a zöldkárral foglalkozott.