A Kúria Kfv.37387/2016/9. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 8. §, 9. §, 10. §, 18. §] Bírók: Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Kisajátítási kártalanítás szempontjából az ingatlanon fennálló jog jogosultja alatt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultat kell érteni. Üzemátszervezés címén kártalanításra a haszonélvező nem jogosult.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.37.387/2016/9.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda

Az alperesek: I.rendű alperes neve I. rendű (I.rendű alperes címe)

Őrség Nemzeti Park Igazgatósága II. rendű

Az I. rendű alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos

A II. rendű alperes képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda

A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 10.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. január 21-én kelt 10.K.27.224/2015/8/I. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.224/2015/8/I. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű és II. rendű alperesnek 50.000.- 50.000.- (ötvenezer-ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Magyar Állam nevében eljáró II. rendű alperes 2012. május 15-én nyújtott be kérelmet az I. rendű alpereshez ... tulajdonát képező, nagyrákosi ... és ... hrsz.-ú ingatlanok kisajátítása iránt, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. § k) pontjában foglalt természetvédelem közérdekű célra. A kisajátítási eljárás során a tulajdonos bejelentette, hogy az ingatlanokra érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik 2028. december 31-ig. A kisajátítási eljárás során nyilatkozott a haszonbérlő (továbbiakban: felperes), aki kárigényt jelentett be elmaradt hasznának megtérítése iránt, mivel mezőgazdasági őstermelőként a perbeli ingatlanokon mezőgazdasági termelést folytatott, mellyel összefüggéseben költsége merült fel.

[2] Az I. rendű alperes az ügyben szakértőt rendelt ki. Az elkészült szakvélemény - hivatkozással a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (továbbiakban: Kstv.) 20. §-ára - a kisajátítással kapcsolatos költségek között nevesítette a vadkár elhárító kerítések költségét, a felhasznált kemikáliák, növényvédő és tápanyag utánpótló szerek költségét, és az úgynevezett üzemátszervezés költségét is, így: a kiesett bérelhető területek pótlását, továbbá a megművelhető területek átstrukturálását, gazdaságossági és szakmai szempontok alapján. Mindezen jogcímeken mindösszesen 5.510.000.- forintban állapította meg a haszonbérlőt megillető kártalanítás összegét.

[3] I. rendű alperes 2013. november 22. napján kelt VAB-HAT/107-28/2013. számú határozatával a II. rendű alperes kérelmének hely adott. A területeket a Magyar Állam javára természetvédelem közérdekű cél megvalósítása érdekében kisajátította, megállapítva a kisajátítás fejében a tulajdonosnak járó kártalanítás összegét. A birtokba adás időpontjaként 2014. november 30-át jelölte meg. A felperes, mint haszonbérlő elmaradt haszon iránti igényét elutasította. Hivatkozott a Kstv. 18. §-ára, amely akkor teszi lehetővé az ott felsorolt személyi kör részére, a kisajátítás következtében okozott kár megtérítését, ha az őstermelő ingatlanát érinti a kisajátítás. Perbeli esetben azonban a felperes, mint haszonbérlő terjesztette elő az igényt.

[4] Az I. rendű alperes hivatkozott a Kúria Kfv.IV.37.383/2011/8. számú döntésében írtakra, mely szerint a Kstv. 20. §-a értelmében csak e tételes jogi rendelkezések szerinti értékcsökkenés, illetőleg költség állapítható meg kártalanításként és nincs jogi lehetőség a kisajátított ingatlanon folytatott jövedelem szerző tevékenység megszűnése miatti elmaradt haszon megtérítésére. A Kúria ezen döntésében rámutatott, még a tulajdonos sem érvényesíthet jövedelem szerző tevékenység megszűnése miatt elmaradt hasznot, csak és kizárólag a Kstv. 20. §-ában meghatározott úgynevezett zöldkár, illetve mezei leltár költségét igényelheti. Az I. rendű alperes szerint a kerítés az ingatlanok tartozéka, ezért ennek megtérítése a tulajdonost illeti meg. A haszonbérlő és a vadgazdálkodási egyesület esetleges ezzel kapcsolatos igényét a tulajdonossal szemben érvényesítheti a polgári jog szabályai szerint.