1995. évi XCIII. törvény

a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról[1]

Az Országgyűlés a környezethez való alkotmányos alapjog maradéktalan biztosítása érdekében, az állam ezzel kapcsolatos alkotmányos kötelezettségeinek teljesítése és a természetvédelem jogszabályokkal biztosított eredeti szintjének helyreállítása céljából a következő törvényt alkotja:

1. § (1)[2] E törvény hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a védett és fokozottan védett, valamint a védelemre tervezett természeti területekre (a továbbiakban együtt: védett természeti terület) terjed ki, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezet közös használatában álló földterületek részeként törvény alapján a részarány-földtulajdonosok földjének kiadása, valamint a tagok és alkalmazottak földhöz juttatása, továbbá a kárpótlási árverés céljából földalapokba elkülönítettek és törvény alapján már magántulajdonba kerültek.

(2) Nem terjed ki a törvény hatálya az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, azokra a védett természeti területekre, amelyeknek az egyes földalapokba történő kijelölésére a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról rendelkező 1992. évi L. törvény 4. §-ában foglalt módosító, illetve kiegészítő szabályok alkalmazása nélkül is törvényes lehetőség volt, és a kijelölés az irányadó szabályoknak megfelelően történt.

2. §[3]

3. §[4]

4. § (1)[5] E törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2), (3) és (3a) bekezdésben foglalt kivétellel - 2022. december 31-ig az állam javára ki kell sajátítani. A kisajátítást a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv köteles kezdeményezni vagy kérni.

(2)[6] A természetvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával a kisajátítás kérése mellőzhető a tájidegen fafajú, mesterséges vagy rontott erdők, továbbá fokozott védettség alatt nem álló növény- és állatfaj élőhelyéül szolgáló szántó, kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágú, továbbá - elhelyezkedésénél fogva - csekélyebb jelentőségű természeti értékkel rendelkező földterületek (pl. szántó közé ékelődött erdőfolt, periférikus, erősen zavart területek) esetén, amelyekre a természetvédelmi hatóság az érintett földterületre egyébként irányadó védelmi szabályoknál szigorúbb - a természeti károk bekövetkezésének megelőzésére alkalmas - korlátozást állapíthat meg.

(3) Mellőzhető a kisajátítás akkor is, ha a kisajátítás kezdeményezésének időpontjában az érintett földterület védettsége már megszűnt, vagy védelmi igénye olyan szintre csökkent, amelyre tekintettel a kisajátítás e törvény hatálybalépésének időpontjában nem lett volna indokolt.

(3a)[7] A kisajátítás kérése mellőzhető akkor is, ha az ingatlan kedvező természeti állapota a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv állásfoglalása alapján, e törvény hatálybalépése óta nem romlott és a védettségi szint az állami tulajdonba vétel mellőzésével is fenntartható.

(4)[8] Ha a védettségi szint biztosítása érdekében e törvény szerint előírt korlátozás az érintett földterület rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi vagy jelentős mértékben akadályozza, a természetvédelmi hatóság a tulajdonos javára - a korlátozó rendelkezések előírásával egyidejűleg - az alkalmazott korlátozás idejére a korlátozással arányos kártalanítást állapít meg. Ebben az esetben a tulajdonos a kisajátításra e törvényben megszabott határidőn belül a földterület kisajátítását kérheti. Ilyen kérelem esetén az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

5. §[9]

6. § (1)[10] A 4. §-ban előírt kisajátítás pénzügyi fedezetéről az éves költségvetési törvényekben kell rendelkezni.

(2)[11] A kisajátítási eljárás megindításáig a természeti károk megelőzése érdekében szükséges átmeneti intézkedések megtételéről (ellenőrzés fokozása, korlátozások előírása) a természetvédelemért felelős miniszter a természetvédelmi hatóság útján köteles gondoskodni.

7. § E törvény alkalmazásában

a) magántulajdonba kerültnek minősül az a földterület, amelyet az irányadó jogszabályok szerint a kárpótlásra jogosult az árverésen tulajdonul megszerzett, vagy a földkiadó bizottság - határozatával - a részarány-földtulajdonos javára magántulajdonként kiadott, illetőleg a részarány-földtulajdon helyét meghatározta, függetlenül attól, hogy a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése megtörtént-e vagy sem,

b) védelemre tervezettnek az a földterület tekinthető, amely a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 15. §-ának (3) bekezdése értelmében ilyennek minősül,

c) természeti kár a természeti folyamatok vagy emberi hatás eredményeként a védett természeti értékek, a terület természeti állapotának kedvezőtlen változása, vagy védelmi szintjének csökkenése.

8. §[12]

9. § (1)[13]

(2)[14] Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a 4. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül a kisajátítás ütemezését, illetve a kisajátításra kerülő egyes földterületek kisajátításának időpontját rendeletben megállapítsa.

(2a)[15] Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a 4. § (2), (3) és (3a) bekezdése szerinti földrészleteket.

(3)[16] A törvény hatálya alá tartozó, védelemre tervezett természeti területekről az igazgatóság megkeresésre köteles tájékoztatást adni.

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1995. október 31-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja 1995. november 10.

[2] Megállapította a 2021. évi LX. törvény 2. §-a. Hatályos 2021.06.05.

[3] Hatályon kívül helyezte a 2021. évi LX. törvény 3. § a) pontja. Hatálytalan 2021.06.05.

[4] Hatályon kívül helyezte a 2021. évi LX. törvény 3. § b) pontja. Hatálytalan 2021.06.05.

[5] Megállapította a 2020. évi XL. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.07.01.

[6] Módosította a 2015. évi VI. törvény 8. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 2015.04.01.

[7] Beiktatta a 2020. évi XL. törvény 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.07.01.

[8] Módosította a 2015. évi VI. törvény 8. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 2015.04.01.

[9] Hatályon kívül helyezte a 2021. évi LX. törvény 3. § c) pontja. Hatálytalan 2021.06.05.

[10] Módosította a 2021. évi LX. törvény 3. § d) pontja. Hatályos 2021.06.05.

[11] Módosította a 2015. évi VI. törvény 8. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 2015.04.01.

[12] Hatályon kívül helyezte a 2023. évi XCIV. törvény 4. §-a. Hatálytalan 2024.01.01.

[13] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § o) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[14] Módosította a 2021. évi LX. törvény 3. § e) pontja. Hatályos 2021.06.05.

[15] Beiktatta a 2020. évi XL. törvény 16. § (3) bekezdése. Hatályos 2020.07.01.

[16] Módosította a 2011. évi CXII. törvény 86. § (8) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére