A Szegedi Ítélőtábla Gf.30078/2008/4. számú határozata szavatossági igény érvényesítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 240. §, 305. §, 306. §, 316. §, 421. §] Bírók: Hámori Attila, Mányoki Zsolt, Szűts Károlyné

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.078/2008/4.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Budai Miklós ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Pencz Kamilló ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti lakos alperes ellen szavatossági igény és kártérítés iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2007. november 20. napján kelt 8.G.40.274/2006/26. számú ítéletével szemben az alperes részéről 27. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és az alperest terhelő marasztalás összegét 860.000,- (Nyolcszázhatvanezer) Ft-ra leszállítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 210.000,- (Kettőszáztízezer) Ft elsőfokú eljárási költséget.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 7.700,- (Hétezer-hétszáz) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

A ló alom gyártásával foglalkozó felperesi társaság 2006. június 6-án mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötött az alperessel, amely alapján az alperes 7.000 db, egyenként 300 kg-os átlagsúlyú búza és tritikálé szalmabála szállítását vállalta. A 70 x 120 x 240 cm-es bálák árát 1.600,- Ft + 15 % ÁFA/db összegben határozták meg azzal, hogy a nedvességtartalom a 16 %-ot nem haladhatja meg. A szerződés 6. pontja szerint az alperes az időjárás függvényében kötelezettséget vállalt a szalmabálák folyamatos készítésére, a felperes annak elszállítására. Rögzítették, hogy e kötelezettség megszegéséből eredő esetleges kárt a késedelembe eső fél

- 2 -

köteles viselni. A várható tételt napi 500 bálában határozták meg. Mivel eleinte a felperes nem tudott biztosítani szállítójárművet, a 2006. június 26-i próbaszállítást követően az alperes és egy szomszédja fuvarozott, de a rendelkezésre álló, illetve előírt mennyiség a napi egy-két szállítmánnyal nem került elszállításra. Néhány napos esőszünet miatt a szállítás július 7-én indult ismét. A felperes telephelyén lerakodáskor szúrópróbaszerűen ellenőrizte a bálák súlyát és nedvességtartalmát kézi mérőműszer segítségével. A mérést a felperes alkalmazottai végezték. Az erről készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint a bálák mintegy 25 %-ának nedvességtartalma meghaladta a 20 %-ot. A vizes bálák súlya átlag 300 kg volt, a száraz báláké 230-250 kg. A felperes egy alkalommal jelezte írásban az alperesnek, hogy két bálánál magasabb nedvességtartalmat észlelt, illetőleg erre hivatkozással 120 db bálát elkülönített. A felperes ügyvezetője 2006. július 13-át követően az alperest telephelyén felkereste, ahol az alperes a bálázógép forgalmazójának tájékoztatására hivatkozva közölte, hogy a szerződésben megjelölt térfogatú bála súlya átlagos nedvességtartalom mellett csak körülbelül 250 kg súlyú lehet. A felek kilátásba helyezték a nedvességtartalom ellenőrzését a bálák felrakodását megelőzően, azonban a száraz időjárás miatt később erre már nem volt szükség; az utolsó szállítás 2006. július 19-én történt. Az alperes összesen 2.800 bálát adott át, melyért a felperes 5.152.000,- Ft-ot fizetett ki.

A felperes keresetében 6.051.500,- Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Ezen összegből az alperes hibás teljesítésre hivatkozással 1.051.500,- Ft árleszállítási igényt érvényesített arra hivatkozással, hogy a bálákból 120 db minőséghibás, azaz 16 %-ot meghaladó nedvességtartalmú volt, ezek árát összesen 220.800,- Ft-ban határozta meg. A fennmaradó 2.680 db megfelelő minőségű bála súlyhiányos volt, a szerződésben megjelölt 300 kg helyett csak 250 kg átlagsúlyú. A hiányzó 134.000 kg súly értékét 830.800,- Ft-ban jelölte meg.

További 5.000.000,- Ft követelést szerződésszegéssel okozott kár címén terjesztett elő arra hivatkozással, hogy az alperes 2006. július 19-én megtagadta a szerződés további teljesítését, amelyből eredően 20.000 EURO kötbérfizetési kötelezettsége keletkezett.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperes jelezte volna számára a bálák minőségi problémáit, kivéve a 2006. július 13-i szállítólevélen feltüntetett két nedvesebb bálát. Nem fogadta el a felperes alkalmazottai által annak telephelyén végzett minőségellenőrzéseket, tekintettel arra, hogy a teljesítés helye az ő telephelye volt, illetve a vizsgálatoknál nem volt jelen. Álláspontja szerint a felek 2006. július 13-át követően az alperes telephelyén szóban megállapodtak a szerződés módosításáról; a felperes tudomásul vette, hogy a bálázógép a szerződésben megjelölt méretben csak átlagosan 250 kg súlyú bála előállítására képes.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 1.051.500,- Ft-ot és ennek 2006. július 19-től a kifizetésig járó késedelmi kamatát. A felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Megállapította, hogy a per során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Ítélete indokolásában

- 3 -

Gf.I.30.078/2008/4.szám

nem fogadta el az alperes védekezését a bálák minőségellenőrzésével kapcsolatban. Utalt arra, hogy a szerződésszerű teljesítés érdekében az alperes együttműködésre lett volna köteles, érdekében állt a minőségellenőrzésen való részvétel megszervezése. Álláspontja szerint a felperes által végzett minőségellenőrzésről az alkalmazottai által készített jegyzőkönyv megfelelően bizonyította a kereseti kérelemben megjelölt mennyiségű bálák minőségi hibáját. A bálák súlyhiányával kapcsolatban rámutatott, az alperes elismerte, az általa használt bálázógép a szerződésben megjelölt méret esetén nem képes a szerződésben meghatározott 300 kg átlagsúly elérésére. Az a körülmény, hogy a felperes továbbra is átvette a bálákat, nem értelmezhető közös megegyezéssel történt szerződésmódosításnak, csak azt fogadta el, hogy a bálázógép kisebb súlyú bála előállítására képes, a kialkudott kg-onkénti árat azonban továbbra is irányadónak tekintették a felek a szerződés teljesítése során.

A felperes kártérítési igényét bizonyítottság hiányában nem fogadta el. A perben felmerült költségek viseléséről a felperes által előlegezett eljárási illeték, illetőleg a felek pernyertességének arányára hivatkozva döntött.