A Legfelsőbb Bíróság Bfv.1180/2010/5. számú határozata állatkínzás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 266. §, 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 68. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §] Bírók: Belegi József, Horváth Ibolya, Mészár Róza

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.I.1180/2010/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Budapesten, 2011. évi március hó 29. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az állatkínzás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva a Püspökladányi Városi Bíróság 4.Bk.40/2009/2. számú végzését megváltoztatja,

a terheltet az állatkínzás vétsége (Btk. 266/B.§ (2) bekezdés) miatt emelt vád alól felmenti;

a jogosulatlan vadászat szabálysértése miatt az eljárást megszűnteti;

a légpuska elkobzásra vonatkozó rendelkezést mellőzi;

megállapítja, hogy az első fokú eljárásban, valamint a felülvizsgálat során felmerült bűnügyi költség az államot terheli.

A terhelt által pénzbüntetés és bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől számított törvényes kamataival visszatéríteni rendeli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Püspökladányi Városi Bíróság a 2009. évi május 22. napján tárgyalás mellőzésével meghozott 4.Bk.40/2009/2. számú végzésével a terhelttel szemben állatkínzás vétsége miatt 200 napi tétel pénzbüntetést szabott ki. Egy napi tétel összegét 400 forintban állapította meg, s rendelkezett az így kiszabott 104.000 forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetére is.

A városi bíróságon Bnyk.16/2009. tételszám alatt bevételezett légpuskát elkobozta, kötelezte a terheltet 30.732 forint bűnügyi költség megfizetésére is.

A végzés tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában 2009. június 5-én jogerőre emelkedett.

A megállapított történeti tényállás a következő:

"A vádlott 2008. november 4. napján 14 óra körüli időben a saját tulajdonát képező 4,5 mm kaliberű, gyártási szám és azonosító nélküli, felhúzókaros, kínai gyártmányú légpuskával lelőtt 1 db fácánkakast."

Az alkalmazott jogszabályok között a bűncselekmény alapjaként a bíróság a Btk. 266. § (1) és (2) bekezdését, míg az elkobzás alapjaként a Btk. 77. § (1) bekezdésének a) pontját hívta fel.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt okból a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

Jogi indokainak lényege szerint az állatkínzás vétségének a Btk. 266/B. §-ának (2) bekezdése szerinti törvényi tényállása nem határozza meg a tiltott vadászati eszköz fogalmát, ezért erre nézve az 1996. évi LV. törvény 68. §-ának (1) bekezdésének rendelkezése az irányadó.

A támadott határozat ezzel szemben - a vádirattal egyezően - a vadászatról szóló törvény 67. §-ának (1) bekezdésére alapozta a bűncselekmény megvalósulását, amely szerint "vadat csak vadászati célra engedélyezett - legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú - vadászlőfegyverrel lehet ejteni".

Miután a légpuska a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény szerint nem minősül lőfegyvernek - s annak használata a fentebb írtak miatt nem tekinthető tiltott vadászati eszköznek sem - a terhelt cselekménye nem bűncselekmény; büntetőjogi felelősségének a megállapítása ezért anyagi jogi szabályt sért.

Magatartásával - mivel megszegte a légfegyverre vonatkozó szabályokat, de vadászati jeggyel sem rendelkezett és a vadászat gyakorlására megállapított feltételeknek sem felelt meg - a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Szabs.tv.) 141. § (2) bekezdésében és a 149. § (2) bekezdésében meghatározott lőfegyverrel kapcsolatos és jogosulatlan vadászat szabálysértését valósította meg, amely azonban már elévült.

Az indítvány arra irányult, hogy a Legfelsőbb Bíróság a terheltet az ellene állatkínzás vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában mentse fel; ugyanekkor tartsa hatályban a légpuska elkobzására vonatkozó rendelkezést, ami a Btk. 77. § (1) bekezdésének b) pontja alapján - figyelemmel a Szabs. törvény 20. § (1) bekezdésének a) pontjára és (4) bekezdésére is - helytálló.

A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában és képviselője a nyilvános ülésen - az elírási hibák pontosítása mellett - az indítványt fenntartotta. (BF.3255/2010.)

A védő szintén felmentő ítélet hozatalát kérte.