A Kúria Kfv.35348/2011/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 232. §, 301. §, 1993. évi LXXIX. törvény (Közokt. tv.) 118. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 3. §, 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 17/A. §] Bírók: Darák Péter, Hajnal Péter, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Normatív állami támogatás - bírósági ítélet kötelezésén alapuló - utólagos (rész)kifizetése miatt a támogatottnak nem jár kamat. A Ptk. szabályai nem alkalmazhatók, mert nem magánjogi jogviszonyon alapuló szerződés a fizetés alapja, hanem közjogi alapú határozat. Ez esetben a speciális - kogens - szabályok az irányadók, melyek kamatfizetést nem tesznek lehetővé.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.I.35.348/2011/4.szám

A Kúria a dr. Imrédy Szabolcs ügyvéd által képviselt / felperes címe / felperesnek a dr. Borovszki Beáta által képviselt alperes neve alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 8.K.33.830/2010/3. számú ítélete ellen a felperes által 4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Bíróság 8.K.33.830/2010/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Magyar Államkincstár 2010. március 4-én a 15397/13/2010. számú határozatával a felperes - mint oktatási intézmény - javára 157.155.023 Ft többlet-támogatást állapított meg, melynek alapja a Fővárosi Bíróság 8.K.30.149/2009/9. számú ítélete volt, amely e körben kötelezte új eljárásra a hatóságot.

Ezen megismételt eljárásban hozott elsőfokú határozattal szemben több okból is fellebbezést jelentett be a felperes. Így egyrészt hivatkozott számszaki hibákra, másrészt hiányolta a 2008. évi szakmai és informatikai támogatás összegéről való rendelkezést, végezetül pedig hiányolta a visszamenőlegesen megállapított többlet-támogatás után a kamatfizetés elmaradását.

A másodfokú hatóság 2010. május 25-én 12500-2/2010. számú határozatával elutasította a fellebbezést valamennyi felvetés tekintetében, az elsőfokú határozat helyes indokaira hivatkozással.

Az alperes szerint ő haladéktalanul eleget tett a bírósági ítéletnek, késedelembe nem esett; a bíróság kamatfizetésről nem tett említést, de egyébként ennek jogszabályi alapja sincs.

A felperes keresetlevelében ezt vitatta. Kifejtette, hogy - álláspontja szerint - a kamat jogalapját a Ptk. 301. § /1/, /2/ bekezdése, valamint a 232. § /2/ bekezdése alapozzák meg.

Kifejtette, hogy attól jogszabálysértő a másodfokú határozat, hogy noha a Ket. 3. § /2/ bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a közigazgatási hatóságnak az ügyben minden jelentős körülményt figyelembe kell vennie döntésekor és arról döntenie is kell, a kamat pedig lényeges körülménynek tekintendő, az alperes ezt elmulasztotta.

A jogszabálysértés abban áll, hogy az eredetileg fennálló esedékességi időponthoz (2007. szeptember 1.) képest, az alperes később, csak a bíróság ítélet hatására teljesített, de a késedelembe esés ellenére kamatot nem fizetett.

Az ügyben eljárt Fővárosi Bíróság 8.K.33.830/2010/3. számú, 2011. március 10-én kelt ítéletében a keresetet elutasította és megállapította, hogy az alperesi határozat a keresettel támadott körben nem jogszabálysértő.

Kifejtette az ítélet, hogy nem a Ptk-n alapuló szerződéses jogviszony az ügy alapja, hanem a költségvetési törvényen alapuló (és jelen esetben az ágazat szerinti közoktatási törvényből fakadó) normatív költségvetési támogatás összegének megállapítása.

Idézte az ítélet a Magyar Köztársaság 2006. és 2007. évi költségvetéséről szóló törvényeket (2006. évi CXXVII. törvény és 2007. évi CLXIX. törvény), valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, annak is a 118. § /1/-/3/ bekezdéseit, valamint az ennek végrehajtásáról szóló 20/1997. /II. 13./ számú Kormányrendelet 13-17/A. §-ait, amely szabályok mondják meg a normatív támogatás odaítélésének feltételeit, a számítás részletszabályait.

Jogszabály rendezi a megállapítást, és nem szerződés, másrészről a jogszabály semmilyen kamatfizetést nem ír elő, ami egyébként nem is lenne összeegyeztethető a támogatás céljával (a támogatás mértékének vitatása, és ezzel az eljárás elhúzása adott esetben még visszaélésre is adhatna alkalmat a közpénzek sérelmére).

A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a bíróság új eljárásra utasítását. Az ítélet jogszabálysértő, mert egyrészt a Ptk. is alkalmazható jelen ügyben, de egyéb jogszabály is van, amiből a kamatfizetési kötelezettség levezethető lett volna.

A felperes szerint a normatív támogatás "biztosan jár" (jogszabályi alapon), ezért ez nem lehet elhatárolási elv.