BH 2003.12.491 I. A kannabiszmagok elültetése és gondozása (őrzése) nem előkészületi jellegű magatartás, hanem a kábítószer termesztésének, azaz befejezett bűncselekménynek minősül, ha a magokból kikelt növény már önállóan fejlődik [Btk. 282. § (1) bek., BK 155. sz.]

A városi bíróság, illetve a megyei bíróság mint másodfokú bíróság a terheltet kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 1 év 8 hónapi börtönbüntetésre, és a Magyar Köztársaság területéről 4 évre történő kiutasításra ítélte.

A felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott ítéleti tényállás lényege a következő:

Az osztrák állampolgárságú terhelt egy családi házat vásárolt. A háza udvarán készített egy fóliasátrat, amelyben elültetett 20 db kannabiszmagot, melyeket rendszeresen gondozott abból a célból, hogy a növényekből cigarettákat készítsen. Legkevesebb 1 db cigarettát, amely a kannabisz növény zúzalékát tartalmazta, meg is sodort, és el is szívott.

A terheltnél a rendőrhatóság 1999. október 9. napján házkutatást tartott, ennek során lefoglaltak összesen 471,75 gramm növényi törmeléket, továbbá 13 tő - még gyökeres állapotban levő - kannabisznövényt, cigarettasodrót és cigarettatömő rudat, valamint kannabisz termesztéséről szóló két könyvet.

A terhelttől lefoglalt összesen 471,75 gramm növényi törmelék, a 13 tő gyökeres növény tartalmazza a kannabiszra jellemző kannabinoid komponenseket, köztük a delta-9tetrahidrokannabinolt, amelyből kannabisz (marihuána, hasis) állítható elő. A lefoglalt cigarettakészítő eszközök felületén ugyancsak kimutathatók a kannabiszra jellemző komponensek. A terhelt a csekély mennyiséget - 5 tő - meghaladó mennyiségben termelt, illetve termesztett kannabisznövényt.

A kannabisz az 1/1968. (V. 12.) BM-EüM rendelet szerint kábítószernek, a delta-9-tetrahidrokannabinol pedig a 4/1980. (VI. 24.) EüM-BM rendelet szerint pszichotróp anyagnak minősül.

Az ítélet jogi indokolása kifejtette, miszerint a terhelt azzal a magatartásával, hogy az Ausztriában vásárolt magokból 20 db magot földbe vetett, majd azokat öntözéssel gondozta, megvalósította a Btk. 282. §-ának (1) bekezdésében írt elkövetési magatartások egyikét, nevezetesen a hatósági előírások megszegésével kábítószert termesztett; és minthogy a termesztés tárgyát képező növény már önállóan fejlődött, a bűncselekmény - a kialakult bírói gyakorlat szerint - befejezettnek minősül.

A jogerős határozatok ellen védője útján a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjaira alapítottan. Az indítványban részletezett okfejtés lényege szerint a Btk. 282. §-ának (1) bekezdésében tilalmazott termesztést, mint elkövetési magatartást az eljárt bíróságok helytelenül értelmezték. Álláspontja szerint a kannabiszmagok vásárlása, elültetése és locsolása mindössze előkészületként értékelendő, a növény a virágainak kikelésével jut el a cselekmény a kísérleti szakaszig, és azok kiszárításával nyer befejezést. Minthogy a lefoglalt kannabisznövény toxikus anyagot még nem tartalmazott, és az kábítószernek sem minősül, az adott bűncselekmény előkészületét pedig a törvény nem tiltja, így a terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítására az anyagi jog sérelmével került sor. Emellett az indítvány sérelmezi a kiutasítás mellékbüntetés 4 évi időtartamban történt meghatározását is.

A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatoknak a hatályban tartását indítványozta.

A felülvizsgálati indítvány alaptalan.

A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be. 284. §-ának (1) és (3) bekezdésében, illetve a 284/A. § (2) bekezdésében a felülvizsgálati eljárásra okot adó anyagi és eljárási szabálysértések köre szigorúan meghatározott. Az ítéleti tényállás megalapozottsága ilyen eljárásban nem támadható, ebből következően az kötelezően irányadó.

A büntetőtörvény személyi hatálya a Btk. 3. §-a (1) bekezdésének értelmében kiterjed a nem magyar állampolgár által belföldön elkövetett bűncselekményre.

Így a jogerős határozatokban rögzített tényállás alapulvételével az vizsgálható, hogy a terhelt magatartása a magyar törvények szerint bűncselekmény-e, tehát olyan társadalomra veszélyes cselekmény-e, amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

A kábítószerrel visszaélésről szóló, a Btk. 282. §-a (1) bekezdésének - 1999. március 1-jétől hatályos - rendelkezése szerint az, aki a hatósági előírások megszegésével kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, büntettet követ el, és 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.