A Fővárosi Törvényszék P.21380/2012/10. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 3. §, 78. §, 221. §, 254. §, 270. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 84. §, 339. §, 349. §, 355. §] Bíró: Miskolczy Ambrusné

Fővárosi Törvényszék

... P. .../2012/10.

A Fővárosi Törvényszék

a személyesen eljárt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, az Országos Bírói Hivatal Jogi Képviseleti Osztálya nevében eljáró képviselő neve (képviselő címe.) által képviselt Fővárosi Ítélőtábla (1027 Budapest, Feketesas u. 3.) I.r. és meghatalamazott neve meghatalmazott által képviselt Kúria (1055 Budapest, Markó u. 16.) II.r. alperesek ellen kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 134.400 (Egyszáz-harmincnégyezer-négyszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezni lehet a Fővárosi Ítélőtáblához, a fellebbezést a Fővárosi Törvényszéken kell három példányban benyújtani.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S:

A felperes fia 2006. február 20-án írásbeli felvételi írásbeli vizsgát tett a név Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium IX. évfolyamára való felvétel céljából. A gimnázium a felvételi kérelmét elutasította, mert megállapította, hogy a felvételhez szükséges pontszámokat nem érte el. Törvényes képviselőjének észrevételét az iskola, majd felülbírálati kérelmét az iskola fenntartója elutasította. A Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatalának 2006. március 23-án kelt .../2006. számú határozata ellen annak felülvizsgálata iránt a felperes közigazgatási pert indított. A Fővárosi Bíróság ...K. .../2006/5. számú jogerős ítéletével elutasította a keresetet. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, de, mert a hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget, a felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bíróság hivatalból elutasította. A felperesek, tehát jelen per felperese és fia kártérítés megfizetése iránt keresetet indítottak a Fővárosi Bíróság I.r. és a Legfelsőbb Bíróság II.r. alperesek ellen, és nem vagyoni kár megtérítését követelték. Keresetük jogalapjaként elsődlegesen a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 2. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésére, másodlagosan az alpereseknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. § és 349. §-a szerinti kártérítésért való felelősségére, míg harmadlagosan a Ptk. 75-84. §-aiban meghatározott személyhez fűződő jogaik megsértésére hivatkoztak, és jogkövetkezményeinek alkalmazását kérték.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság a II.r. felperes keresetét mindkét alperessel szemben elutasította, de elutasította az I.r. felperesnek a II.r. alperessel szembeni keresetét is. Kötelezte az I.r. alperest az I.r. felperes részére 500.000 forint nem vagyoni kártérítés és késedelmi kamata megfizetésére, ezt meghaladóan az I.r. felperes keresetét is elutasította.

Az elsőfokú bíróság tényként megállapította, hogy az I.r. alperes azzal, hogy a közigazgatási határozat jogellenességének bizonyításához szükséges körben nem tájékoztatta az I.r. felperest, megsértette a tisztességes bíráskodás törvényi alapelvét. Ezért nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a Pp. 2. § (3) bekezdésére és a Ptk. 355. §-ára való utalással késedelmi kamatokkal együtt.

A kereset elsődleges jogalapját alaposnak tartotta, így a kárigény jogalapjára másodlagosan és harmadlagosan megjelölt kereseti kérelmekkel nem foglalkozott.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I.r. alperes fellebbezést nyújtott be, míg a felperesek szintén fellebbezést nyújtottak be. A felperesek fellebbezését azonban a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt az elsőfokú bíróság a 19. sorszámú végzésével hivatalból elutasította, végzését pedig a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a ... Pkf. .../2010/3. számú végzésével helyben hagyta. Ebből következően az elsőfokú bíróság ítélete ellen egyetlen, az I.r. alperes által 9. sorszám alatt benyújtott elbírálandó fellebbezés maradt.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta, a keresetet teljesen elutasította. Indokolásának lényege szerint a Fővárosi Bíróság mint közigazgatási bíróság eljárása az ügy lefolytatása során sértette a Pp. 2. §-ának (1) bekezdésében írt tisztességes eljáráshoz való jogot, mert csupán az egyik fél álláspontjának alátámasztására alkalmas bizonyítékokat értékelte, és a személyesen eljárt I.r. felperest az őt terhelő bizonyítási kötelezettségről nem tájékoztatta. Az I.r. felperes ezért a Pp. 2. §-ának (3) bekezdése szerint méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthatna igényt, de mert a jogorvoslati lehetőségét nem merítette ki, kártérítési igénye nem alapos. Az I.r. felperes a jogerős közigazgatási határozat ellen időben benyújtotta ugyan a felülvizsgálati kérelmét, de annak hiányait nem pótolta, ezért a Legfelsőbb Bíróságnak a kérelmet el kellett utasítania. Nem volt lehetőség az I.r. felperes jogsérelmének a jogorvoslati eljárásban való elhárítására. A kárigény másodlagosan megjelölt jogalapja körében arra hivatkozott, hogy a kártérítési pert tárgyaló bíróság nem mondhatja ki a korábbi perben hozott ítélet jogszabálysértő voltát, önálló jogcímen pedig személyiségi jogsértés nem állapítható meg.

A jogerős ítélet ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. Arra hivatkoztak, hogy ha a másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és elutasította az elsődleges keresetet, akkor az elsőfokú eljárásban el nem bírált másodlagos és harmadlagos kereseti kérelemről döntenie kellett volna. Elveszítették így a másik két jogcímen előterjesztett igény érvényesítésének a lehetőségét. Utaltak még arra, hogy a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben pedig rendes jogorvoslat igénybe vételéről van szó. Rámutattak még arra, hogy a közigazgatási per bíróságának több eljárási hibáját sérelmezték a fellebbezési ellenkérelmükben, de ezekre a másodfokú bíróság nem tért ki.

Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.

A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 270. § (2) bekezdése alapján azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet az I.r. felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e, és arra a meggyőződésre jutott, hogy a felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A másodfokú bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a marasztalás helyes-e, vagy annak megváltoztatása indokolt. A másodfokú döntés ezen a jogalapon a kereset elutasítása volt, ezért foglalkozott a vétkességi felelősségen alapuló kártérítés és a személyhez fűződő jogsértésen alapuló kártérítés kérdésével is. Rövid indokolással ugyan, de mind két alapon a kárigényt teljesíthetetlennek tartotta. Alaptalanul hivatkozott tehát az I.r. felperes arra, hogy a másodfokú bíróság nem döntött a másik két jogcímen előterjesztett igényéről.