BH 2014.10.311 I. Kifogással támadható intézkedésnek nem csak a felszámoló befejezett tevékenysége minősül, hanem az az írásban kifejezett egyértelmű közlése is, amely jogszabálysértő eredményre vezet.

II. A Cstv. 49/A. § (5) bekezdése és a 49/B. § (7) bekezdése szerinti értékesítés esetén az egyetértési jog gyakorlására lehetőség van úgy is, hogy a hitelezők ráutaló magatartással juttatják kifejezésre: egyetértenek a felszámoló által közöltekkel. A felszámolónak azonban az egyetértés megszerzéséhez a hitelezőkkel ismertetnie kell mindazokat a feltételeket, amelyek a hitelezők kielégítését érintik.

III. A felszámoló sikertelen értékesítés esetén a becsérték alatt is meghatározhatja az irányárat, azonban ha a zálogjogosult hitelező nem a rendes értékesítési eljárás során (pályázat, árverés) vásárol, hanem a beszámítási lehetőség érvényesítésével szerzi meg a vagyontárgy tulajdonjogát, akkor a becsértéken kell a vagyontárgyat megvásárolnia, s ehhez képest élhet beszámítási jogával.

IV. A Cstv. 49/A. § (5) bekezdésében, illetve 49/B. § (7) bekezdésében biztosított adásvételi lehetőséggel élő zálogjogosultnak "a vételár és a követelése közötti különbözet" címén meg kell fizetnie a költségeken és a felszámoló díján felül az őt rangsorban megelőző zálogjogosultak privilegizált igényét (tőke, ügyleti kamat, költség), valamint - ha a vagyontárgy értéke meghaladja az így kifizetett összegeket és az általa beszámított hitelezői igényt -, a vagyontárgy értékéből még fennmaradó részt is.

V. A zálogjoggal biztosított hitelezői követelések kielégítését szabályozó Cstv. 49/D. §-a a hitelezői kielégítési rangsor része, ezért a Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt rendelkezések a zálogjoggal biztosított követelésekre is vonatkoznak [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 49/A. § (5) bek., 49/B. § (7) bek., 49/D. §, 51. §, 57. § (1) bek.].

[1] Az elsőfokú bíróság a 2011. március 22-én érkezett kérelem alapján 2011. július 13-án indította meg az adós felszámolását a Cégközlönyben közzétett végzésével, felszámolóként a P. Kft. -t jelölve ki.

[2] Az adós vagyonába tartozó S-i ingatlant az I. r. kifogást előterjesztő 120 millió forintos keretbiztosítéki jelzálogjoga terhelte első helyen, második ranghelyen volt feljegyezve a C. Kft. zálogjoga.

[3] A felszámoló első alkalommal 184 millió forintért hirdette meg az ingatlant értékesítésre, mely eredménytelen volt. Ugyanígy eredménytelen maradt a második értékesítési kísérlet, amikor 25%-kal alacsonyabb összegben, 138 millió forintért hirdette meg az ingatlant eladásra.

[4] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felszámoló 2012. július 31-i fordulónapra készítette el a közbenső mérleget. Az ehhez kapcsolt szöveges jelentésben felhívta a hitelezőket arra, hogy az adós gazdálkodó szervezet S.-i ingatlana tekintetében a pályázat harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyakat becsértéken, az azt igénylő, a vagyontárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező zálogjogosult hitelezőnek értékesíti oly módon, hogy több igénylő esetén az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend az irányadó. A felszámoló a közbenső mérleg részeként kérte a hitelezőket annak közlésére, hogy ezzel az intézkedésével kapcsolatban van-e észrevételük vagy kifogásuk. Ennek hiányában úgy tekinti, hogy a vagyontárgyaknak a jelzálogjoggal és végrehajtási joggal biztosított hitelezők részére történő felajánlásával egyetértenek.

[5] A jelen eljárásbeli kifogást előterjesztő hitelezők kifogásolták, hogy a felszámoló a vagyontárgyat a jelzálogjogosult részére további pályázati kiírás nélkül kívánja átadni.

[6] A C. Kft. 2012. szeptember 12-én értesítette a felszámolót, hogy a követelését engedményezte a H. Kft. -re. A felszámoló - mivel álláspontja szerint a zálogjog a késedelmi kamatra is kiterjed - a H. Kft. teljes (tőkéből, ügyleti és késedelmi kamatból álló) hitelezői igényét a Cstv. 49/D. § -ába sorolta be.

[7] A felszámoló 2012. október 19-én e-mailben tájékoztatta a kifogást előterjesztő hitelezőket arról, hogy a H. Kft. a hitelezői igényét módosította. A csatolt, hitelezőiigény-módosítást tartalmazó levél szerint a felszámoló a H. Kft.-t tájékoztatta arról, hogy az ingatlant a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése alapján 138 000 000 Ft vételárért vásárolhatja meg, mely vételárba beszámíthatja a Cstv. 49/D. § -ba sorolt (engedményezéssel megszerzett) hitelezői követelését. A felszámolóidíj-előleget és az ingatlanra jutó értékesítési költséget, összesen 8 840 848 Ft-ot a szerződéskötést követő 15 napon belül kell a felszámoló részére megfizetnie.

[8] A hitelezők kifogásukban az alábbiakat sérelmezték:

a) A felszámoló nem szerezte be a hitelezői választmány, illetve a Cstv. 5/A. § (4) bekezdése szerint jogosult hitelezők hozzájárulását a pályázaton kívüli értékesítéshez.

b) A becsértéket tévesen határozta meg a leszállított összegben, az eredeti 184 millió Ft helyett.

c) Miután a hitelezők első ranghelyű zálogjoga 56 millió Ft összegben áll fenn, ezért a második ranghelyen levő hitelező követelése csak 82 millió Ft erejéig kerülhet beszámításra, követelésének fennmaradó részét a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontjába kell átsorolni.

d) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 256. § (1) bekezdése szerinti kielégítési sorrendet be kell tartani a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése szerint, ezért csak az első ranghelyi zálogjogosultnak a Cstv. 49/D. § -ába sorolt követelése teljes kielégítését követően kerülhet sor a többi ranghelyen levő zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére.

e) Hivatkoztak a Legfelsőbb Bíróság Gfv. X. 30.191/2009/4. számú döntésében foglaltakra, mely szerint a Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontjában kell nyilvántartani a késedelmi kamat, késedelmi pótlék, pótlék és bírság jogcímű követeléseket, függetlenül attól, hogy zálogjoggal, végrehajtási joggal vagy foglalással biztosították őket. Kérték, hogy ha a C. Kft. késedelmikamat-követelését a felszámoló a Cstv. 49/D. § -ába sorolta, akkor az ő követelésüket is oda sorolja be.

[9] A felszámoló előadta, hogy a közbenső mérlegben tájékoztatta a hitelezőket az értékesítés módjáról, és a kifogást előterjesztőkön kívül más nem sérelmezte azt. A többi kérdésben fenntartotta az álláspontját.

[10] Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította.

[11] A kifogást előterjesztő hitelezők fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

[12] A kifogást előterjesztő hitelezők nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérték a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a felszámoló eltiltását attól az intézkedéstől, hogy a H. Kft. részére az ingatlant 138 millió forint vételáron, az első ranghelyű zálogjogosultak kifizetése nélkül átadja, s kötelezze a felszámolót az árverés harmadik megismétlésére.

[13] Állították, hogy a jogerős végzés sérti a Cstv. 49/A. § (5) bekezdését, 49/D. § -át és a régi Ptk. 256. § (1) bekezdését. Az első- és másodfokú eljárásban kifejtett álláspontjukat fenntartották.

[14] A felszámoló kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Állította, hogy - ráutaló magatartással - megszerezte a hitelezői egyetértést a tájékoztatásban közölt módon történő értékesítéshez.