785/B/1997. AB határozat
a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 166. § (1) bekezdésében, továbbá a 167. §-ában foglalt rendelkezés alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 166. § (1) bekezdésében, továbbá a 167. §-ában foglalt rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
1. Az indítványozó előadása szerint jogsérelmet szenvedett, mivel a helyi önkormányzat építési engedélyt adott ki a tulajdonában lévő ingatlannal szomszédos ingatlanra, annak ellenére, hogy az közúttal nem volt összekötve. Az indítványozó kifejtette, hogy ezáltal az Alkotmányban biztosított tulajdonjoga sérült, a sérelmet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 166. és 167. §-ában foglalt rendelkezések tették lehetővé.
Az Alkotmánybíróságnak arra a felhívására, hogy pontosítsa indítványát, az indítványozó a törvényi rendelkezés által sértett alapjogként az Alkotmány 13. § (1) és (2) bekezdésében foglalt tulajdon védelmi rendelkezéseket jelölte meg, továbbá sérelmezte a Ptk. 166. § (1) bekezdésének alkalmazását a belterületi ingatlanok tekintetében.
2. Az indítvány elbírálása során az Alkotmánybíróság a következő alkotmányi rendelkezéseket alkalmazta:
"8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja."
"13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet."
A Ptk. 166. § (1) bekezdése és 167. §-a a következőket rögzíti:
"166. § (1) Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék."
"167. § Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon."
II.
Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozatlannak találta.
A Ptk. 166. § (1) bekezdése adja meg a telki szolgalom fogalmának jogszabályi definícióját, egyben meghatározza annak legfontosabb tartalmi elemeit: a használatot, valamely magatartás tűrését, illetve attól való tartózkodást. Létrehozatalára törvény, hatósági határozat és a felek szerződése alapján kerülhet sor, továbbá - a Ptk. 168. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - elbirtokolható. A Ptk. 167. § rendelkezésén alapul az ún. "szükségbeli út" szolgalma.
A tulajdonjog részjogosítványait a birtoklás, a használat és hasznok szedése, valamint a rendelkezési jog alkotja. A telki szolgalom ezen belül a birtoklási jogot, a használat és hasznok szedésének jogát korlátozza, tehát tulajdonjogi részjogosítvány korlátozását jelenti, az ún. "szükségbeli út" szolgalma pedig a magánfelek "kényszerhelyzetét" rendező, ténylegesen szomszédjogi szabályozás.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Ptk. 166. § (1) bekezdésében, továbbá a 167. §- ában foglalt szabályok az Alkotmány 13. §-ának rendelkezéseivel nem állnak az alkotmányos tulajdon védelem szempontjából értékelhető összefüggésben.
A Ptk. 1-7. §-ában rögzített, a magánjogi viszonyok teljes körét tekintve irányadó, elvi jelentőségű rendelkezéseken túl - mint a rendeltetésszerű joggyakorlás, a jóhiszeműség és tisztesség elve, a joggal való visszaélés tilalma - a szolgalmi jog gyakorlásának, illetőleg a joggyakorlás tűrésének terjedelmét a Ptk. 169. § (1) bekezdésének rendelkezése közelebbről is meghatározza: "A telki szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni."
A szolgalom létesítéséhez, fenntartásához szükséges feltételek tekintetében - ideértve az esetleges kártalanítási igény érvényesítését is - a tulajdonosok számára biztosított a bírói út igénybevételének lehetősége. Ha az "uralkodó" és a "szolgáló" telek tulajdonosai között a jogvita a szolgalmi jog keletkezését követően, későbbi időpontban teszi szükségessé a szolgalmi jog fennálltának, valamint a szolgalom gyakorlása terjedelmének vizsgálatát, a vitás ügyek bírói úton történő rendezésének eszköze megint csak elegendő garanciát nyújt ahhoz, hogy az egymással szemben álló érdekek egyensúlya a jogbiztonság követelményeinek megfelelően érvényesülhessen.
A fentiekből következik, hogy a Ptk. támadott rendelkezéseinek alkotmányellenessége nem állapítható meg, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2001. április 2.
Dr. Németh János s. k,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró