A Fővárosi Ítélőtábla Bf.219/2019/6. számú határozata vesztegetés bűntette (vesztegetés elfogadásának bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 504. §, 580. §, 583. §, 591. §, 598. §, 599. §, 605. §, 606. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 79. §, 80. §, 102. §, 291. §] Bírók: Bíró Emese, Nagyné dr. Drahos Ibolya, Szalai Géza

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.356/2019/8., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.219/2019/6.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

3.Bf.219/2019/6.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2019. október 30. napján tartott nyilvános ülésen meghozta és kihirdette a következő

v é g z é s t:

A vesztegetés elfogadásának bűntette miatt Á. A. vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2019. június 21. napján kelt 18.B.356/2019/8. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott személyazonosító igazolványának száma helyesen 077198 SA.

A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A Fővárosi Törvényszék a 2019. június 21. napján kelt 18.B.356/2019/8. számú ítéletével Á. A. vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 291. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pontja].

Ezért őt 1 év 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg azzal, hogy végrehajtása elrendelése esetén a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

Rendelkezett a bűnjelekről és az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen a vádlott és védője kizárólag a büntetés enyhítése, előzetes bírósági mentesítés alkalmazása érdekében jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a 2019. július 31. napján kelt Bf.601/2019/2. számú átiratában indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Be.598. § (2) bekezdés I. fordulata alapján tanácsülésen eljárva a Be. 605. § (1) bekezdése alapján hagyja helyben az elsőfokú bíróság ítéletét. Hivatkozása szerint a Be. 583.§ (3) bekezdés a) pontjára figyelemmel, a vádlotti és védelmi fellebbezés tartalmára tekintettel, valamint a Be. 580.§ (2) bekezdés értelmében a Be. 606.§ (3) bekezdése alapján az elfogadott vádlotti beismerő nyilatkozat miatt a másodfokú eljárásban a felülbírálat korlátozott.

Átirata szerint az elsőfokú bíróság az előkészítő ülés során az eljárási szabályokat betartotta és a Be. 504.§ (2) bekezdés a-c) pontjaiban foglalt feltételek teljesülése mellett fogadta el a vádlott beismerő nyilatkozatát.

Az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottsága a Be. 591.§ (2) bekezdés a) pontja és 580.§ (2) bekezdés b) pont I. fordulata, a bűnösség és a váddal egyező minősítés a Be. 580.§ (2) bekezdés a) pontja és b) pont II. fordulata alapján nem vizsgálható.

A büntetés kiszabása során az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a bűncselekmény jelentős tárgyi súlya, és a bűnösség foka miatt az előzetes bírósági mentesítésre nem látta érdemesnek a vádlottat. Az egyéb körülményeket, így a vádlott személyiségét, életvezetését, a bűncselekmény elkövetése óta tanúsított kifogástalan magatartását pedig már megfelelően figyelembe vette a szabadságvesztés mértékének meghatározásakor és a börtönbüntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésekor.

A védő fellebbezése írásbeli indokolásában, amely 2019. október 15. napján érkezett a Fővárosi Ítélőtáblára, a fellebbezést fenntartotta. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a védelmi indítvány és a rendkívül komoly súlyú enyhítő körülmények ellenére nem részesítette előzetes mentesítésben a vádlottat, noha az ítéletben minden olyan körülményt rögzített, amely a vádlott érdemességét megalapozhatja. Álláspontja szerint a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség - az elsőfokú bírósággal egyetemben - lényegében azt az álláspontját fejtette ki, hogy a terhelt érdemességét nem látja megállapíthatónak, tekintettel arra, hogy a pozitív körülményeket a bíróság már a büntetés kiszabásakor értékelte.

A Btk. 102. §-ára hivatkozva kifejtette, hogy az előzetes mentesítésről a törvény igen szűkszavúan rendelkezik, mindössze annyit ír, hogy előzetes mentesítésben részesítheti a bíróság az elítéltet, ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, és az elítélt mentesítésre érdemes. Azt, hogy az elítélt érdemes-e a mentesítésre, a bíróságok belátására bízza a jogalkotó, hiszen itt egyéni méltányosságról van szó olyan esetekben, amikor a törvény rendelkezései túl szigorúak. Az érdemesség kapcsán a bíróság azokat a körülményeket vizsgálja, vizsgálhatja, amelyeket a büntetés kiszabása során is figyelembe vett. Akkor teszi ezt, amikor pl. a vádlott munkaköre esetén annak további ellátása érdekében szükség lehet előzetes mentesítés alkalmazására, mert munkaköre erkölcsi bizonyítványhoz kötött, ugyanakkor a bíróság nem kíván a tényleges büntetésen túlmenő jelentős egzisztenciális hátrányt okozni. Á. A. a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkavállaló, a közalkalmazotti jogviszony büntetlen előélethez kötött, így a vádlott az előzetes mentesítés nélkül olyan egzisztenciális hátrányokat is elszenvedne, amely az ügy összes körülményével együtt nem magyarázható. Elveszítené jelenleg betöltött mindkét munkáját, családja megélhetéséről, még tanuló két gyermekéről nem tudna gondoskodni. Jelenlegi munkakörében semmiféle gazdasági tevékenységet nem végez, közpénzt nem kezel, így megelőzés érdekében sem kell olyan döntést hoznia a bíróságnak, amely a vádlottat munkájától megfosztaná.

A bíróság által figyelembe vett nyomatékos enyhítő körülmények - büntetőjogi felelősség bűnösségre is kiterjedő beismerése, büntetlen előélete, a jelentős időmúlás, a vádlott cselekmény óta tanúsított kifogástalan életvitele, személyi körülményei - kellően alátámasztják, hogy a vádlott előzetes mentesítésre érdemes. A vádbeli cselekmény egyszeri botlás volt a vádlott részéről, az előzetes mentesítés gyakorlata alapján pedig a vádlott esetében alkalmazható az előzetes mentesítés. Erre figyelemmel kérte, hogy a Btk. 102. § (1) bekezdés alapján a vádlottat részesítse előzetes mentesítésben a másodfokú bíróság.