A Fővárosi Törvényszék K.30274/2007/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 204. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. §, 9. §, 70. §] Bíró: Kopinja Mária

Fővárosi Bíróság

1055. Budapest, Markó u. 27.

11.K. 30.274/2007/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság dr. Korba Szabolcs jogtanácsos által képviselt felperes neve (....) felperesnek dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (....) alperes ellen versenyügyben hozott - Vj-56/2006. számú - közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti illetéket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal külön felhívására a Magyar Állam javára fizessen meg.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 200.000.- (kettőszázezer) forint perköltséget, mely összeg az áfa összegét is tartalmazza.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Bíróságnál 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

I N D O K O L Á S :

Az alperes a Tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70.§. (1) bekezdése alapján indított eljárást annak megállapítására, hogy a felperes a hitelkártya népszerűsítő kampányában - a Tpvt. 8. §-ába ütköző jogsértéssel - az akciót fogyasztó megtévesztésére alkalmas módon folytatta-e le.

Az alperes az eljárása során vizsgálati jelentést készített, amelyben rögzítette, hogy a pénzügyi szolgáltatások piacán, vagyis az eljárással érintett piaci szegmensen belül a hitelkártyákat, illetve a hitelkártyákhoz kapcsolódó szolgáltatásokat vonta értékelésébe. Megállapította, hogy a vizsgált időszakban a hitelkártya konstrukcióban 14 bank volt érdekelt az felperes neve-t is beleértve. Kiemelte a konstrukciók lényeges tulajdonságait, ezen jellemzők közül hangsúlyosan is azt, hogy a hitelkártyákhoz kapcsolódik kamatmentesség egy adott türelmi időszakon belül, azonban a türelmi időszakot követően a gyakorlatban kamatot kell kifizetni a meg nem térített tartozás után, az egyes bankok hirdetményében, üzletszabályzatában, vagy általános szerződési feltételeiben foglaltak szerint. A felperes vonatkozásában általános gyakorlatként rögzítette azt, hogy a türelmi időszakot követően az adott tranzakció időpontjától kezdődően a vásárlás teljes összegére kamatot számít fel. A vizsgálati jelentés továbbá részletezte azt is, hogy a ... Bank által közzétett 2005. évi éves jelentés szerint a hitelkártya kibocsátását alapul véve a felperesnek a 2005. december 31-ig kibocsátott 133.502 klasszikus hitelkártya révén 12.99 %-os piaci részesedése volt.

A vizsgálók a felperesnek televízióreklámokban, óriásplakátokon, szórólapokon, termékismertető leporellókon, és az interneten közzétett, az felperes hitelkártyára vonatkozó tájékoztatásait vizsgálták. A vizsgálati jelentésben az alperes kitért arra, hogy voltak olyan televízióreklámok és egyes óriásplakátok, amelyek semmilyen részletet nem közöltek a hitelkártya használatával kapcsolatban, hanem csak a fogyasztók hitelfelvételének célszerűségét alátámasztó általános kijelentéseket tartalmaztak. Más óriásplakátok - bár részleteket közöltek, azzal, hogy az akció befejezésének időpontja 2004. június 30. napja - további információkat kétféle módon tartalmaztak. Az egyik tájékoztatás tartalma szerint "felperes hitelkártya. Jöhet bármi! Akár 45 napig kamatmentesen, egyébként csak havi 1,2 % kamattal!" szlogennel hirdetett a felperes a saját honlapja címének feltüntetésével, míg az óriásplakátok másik, - részleteket közlő - csoportjában az előzőhöz hasonló kiegészítéseket közölt úgymint: "Hitelkártyájával díjmentesen - és akár 45 napig kamatmentesen - vásárolhat, 2004. június 30-ig pedig egyéb tranzakciói után is csak havi 1,2 % kamatot számítunk fel." További részlet pedig úgy szólt: "Ha a 45 napos periódus végéig a vásárlásra költött összeget teljes összegében visszafizeti, akkor költése kamatmentes volt." Az egyes szórólapokat is végigtekintette az alperes, amelyeknek közös jellemzője volt az "akár 45 napig kamatmentes" szóhasználat, illetve ennek a feltételnek a vásárláshoz való kötődése volt megállapítható a szóróanyagokból, más feltétel nem. Az egyes termékismertető leporellókon az előző két kifejezés használata mellett már az is megtalálható volt, hogy csak akkor vonatkozik kamatmentesség a tranzakcióra, ha a fogyasztó a teljes tartozását megfizette. A leporellók a teljes tartozás mibenlétét is közérthetően részletezték, amelyen a vásárlások, a készpénzfelvételek, a kamatok, költségek és díjak együttes összegét kell érteni.

Az alperes végül az interneten található tájékoztatások körében rögzítette, hogy a közlések az felperes honlapjára vagy a bankfiókokhoz, illetve az ügyfélszolgálatokhoz irányították a fogyasztókat. Az felperes internetes honlapja teljes körű ügyféltájékoztatást nem adott, de a honlapon szerepelt az üzletszabályzatra utaló internet cím hivatkozás (link), amelyre kattintva lehetett a részletekről tájékozódni. Ezt követően a vizsgálati jelentés áttekintette az összes hitelkártya fajtát, amely a felperesnél a vizsgált időszakban fellelhető volt, ezek elnevezése mellett szerepeltette a teljes hiteldíj mutatót, továbbá kiemelte az üzletszabályzatból azon feltételt, hogy a pénzintézet a készpénzfelvételi tranzakcióra kamatmentességet nem biztosít, a vásárlási tranzakció pedig csak akkor kamatmentes, ha az ügyfél a kártyahasználatból eredő valamennyi tartozását maradéktalanul kiegyenlíti a fizetési határidőn belül. Az üzletszabályzat VII.4. pontja szerint rögzítette, hogy áruhitel kártyák esetében a hitelkártya éves díja is vásárlási tranzakciónak minősül, amely ügyleti kamattal terhelt; a számlavezetéssel és a kártyahasználattal kapcsolatban felmerülő egyéb díjak és költségek esetében pedig a bank szintén ügyleti kamatot számít fel a tranzakció időpontjától kezdődően. A hitelkártyák közös vonásaként tartalmazta az üzletszabályzat ugyanezen pontja, hogy amennyiben az adott elszámolási időszakban készpénzfelvétel nem történt, és a kártyabritokos a fizetési határidőig a felhasznált hitelkeret teljes összegét megfizeti, a bank nem számít fel hitelkamatot az adott elszámolási időszakra. A felhasznált hitelkeret értelmezése körében az alperes az üzletszabályzat fogalommeghatározásához nyúlt vissza, mely szerint ez az az összeg, amelyet a rendelkezésre álló hitelkeretből egy adott pillanatban a kártyabirtokosok már felhasználtak, ide értve a hitelszámla terhére elszámolt költségeket, díjakat, és kamatokat is. Az alperes a fentiekből azt a következtetést vonta le, hogy a felperesnek a hitelkártyáira adott kamattájékoztatási gyakorlata a fogyasztók megtévesztésére alkalmas volt.