A Kúria Kvk.37343/2015/3. számú precedensképes határozata felülvizsgálati kérelem tárgyában. [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) I. cikk (3) bek., II. cikk, IX. cikk (1) bek., (4) bek.] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Márton Gizella, Rothermel Erika

A határozat elvi tartalma:

A választási kampány során megfogalmazott értékítélet alkotmányos védelem alatt áll. A jelölt becsületét sértő értékítélet miatt nem állapítható meg a választási alapelvek sérelme.

***********

KÚRIA

Kvk.II.37.343/2015/3.szám

A Kúria kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2015. április 8. napján kelt 65/2015. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 65/2015. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Egy magánszemély 2015. március 31-én kifogást nyújtott be a Veszprém megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Ebben előadta, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség a jogait nem jóhiszeműen és nem rendeltetésszerűen gyakorolta akkor, amikor a postaládájában 2015. március 29-én fellelt szórólapján azt közölte, hogy "felperes neve az iszapkatasztrófa idején a vezetőség tagja volt a Zrt-nél., Semmit sem tett a tragédia elkerüléséért..." A kifogást tevő véleménye szerint a választók jogos érdekét sérti, hogy valótlan tényállítások jelennek meg egy jelöltről, ezek a közlések alkalmasak arra, hogy a közvéleményt, így a választókat negatívan befolyásolják. Álláspontja szerint a szórólapnak a kifogásában hivatkozott két mondata tényeket közöl és híresztel, nem pedig az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség véleményét tartalmazza.

Rögzítette, hogy a sérelmezett közlés önkényes, mivel azt semmilyen adat vagy tény nem támasztja alá, sérti felperes neve becsületét. A kifogástevő hivatkozott arra és bizonyította is, hogy felperes neve 2010. szeptember - októberében nem volt a Zrt. vezetőségének tagja, hanem felügyelő bizottsági tag (FEB-tag) volt. Előadta, hogy a felügyelő bizottság ellenőrző tevékenységet végez, így még csak köznyelvileg sem lehet egy FEB-tagot a vezetőség körébe sorolni. Utalt a 2010 októberében hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek a gazdasági társaság ügyvezetésére vonatkozó 21. § (1)-(4) bekezdéseire, valamint a felügyelő bizottságról rendelkező 33. § (1) bekezdésére.

Állította, hogy felperes neve semmit sem tudott tenni a tragédia elkerülése érdekében, a szórólapon tett közlés felperes neve büntetőjogi felelősségét veti fel. Hangsúlyozta, hogy az iszapkatasztrófával összefüggésben a büntetőeljárás még tart, abban ítélet még első fokon sem született és felperes neve büntetőjogi felelőssége az eljárásban nem merült fel.

Kérte, hogy az OEVB a kifogást érdemben vizsgálja meg, az abban foglaltaknak adjon helyt, állapítsa meg, hogy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség jogsértést követett el, a további jogsértéstől tiltsa el, valamint a választási kampány szabályainak megsértése miatt szabjon ki bírságot.

Az OEVB 36/2015. (IV.02.) számú határozatában a kifogást elutasította. Megállapította, hogy felperes neve az iszapkatasztrófa idején a Zrt. felügyelő bizottságának tagja volt, s mint ilyen személy - a közfelfogás szerint - a társaság vezetőségi tagságával egy megítélés alá esik, figyelemmel arra is, hogy a felügyelő bizottságnak és tagjainak kötelezettségei közé tartozik minden, a vállalat működésével kapcsolatos anomália jelzése. Az OEVB köztudomású tényként kezelte, hogy a vállalat részéről senki sem tett semmit a tragédia elkerülése érdekében.

A kifogást tevő fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) 65/2015. számú határozatában az OEVB 36/2015. (IV.02.) számú határozatát - az indokolás kiegészítésével - helybenhagyta.

Az NVB az ügy elbírálása során irányadónak tekintette az Alkotmánybíróság 5/2015. (II. 25.) AB határozatában kifejtett álláspontját.

Annak releváns részeit kiemelve arra mutatott rá:

A vizsgált megnyilvánulásra választási kampányban került sor. A választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása, mely nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán dönthetnék el, hogy kire szavazzanak. A közügyek szabad megvitatásához fontos társadalmi érdek fűződik. Választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. Társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő/támogató szervezet programját is megvitassák.

Vizsgálta az értékítélet, illetve a tényállítás közötti különbségtételt. Kiemelte, hogy indokolt különbséget tenni az értékítéletek és a tényállítások védettsége között is, mert míg a vélemények esetében a hamisság bizonyítása értelmezhetetlen, addig a bizonyíthatóan hamis tények önmagukban nem állnak alkotmányos védelem alatt. Fontos szempontnak tartotta, hogy azok a közszereplők, akik nyíltan vállalhatnak közéleti-politikai szerepet, meg tudják magukat védeni az alaptalan megnyilvánulásokkal szemben a nyilvánosság előtt, hiszen erre minden lehetőség adott egy választási kampány során. A véleménynyilvánítás szabadsága tehát fokozottan érvényesül olyan értékítéletekkel kapcsolatban, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak, netán képi (elvont) formában jelennek meg.

Figyelembe vette, hogy az Alkotmánybíróság szerint a közügyekre vonatkozó és a közéletben szerepet vállaló személyek és szervezetek tevékenységét érintő véleménynyilvánítás erősebb alkotmányos védelmet élvez, és így annak korlátozhatósága szűkebb körben nyerhet alkotmányos igazolást. Ennek megfelelően a közügyek vitatását érintő véleményszabadság korlátozását előíró jogszabályokat megszorítóan szükséges értelmezni.

Mindezek alapján az NVB levonta azt a következtetést - vizsgálva a jogorvoslat tárgyává tett kijelentések megjelenésének módját, körülményét, annak tárgyát, kontextusát, a közlés apropóját adó eseményt, valamint a közlés célját -, hogy a sérelmezett kijelentések a választói magatartás befolyásolására alkalmasak voltak, az időközi választással összefüggésben a jelölt korábbi tevékenységének értékelésére, kritizálására irányultak, egyben a személyével összefüggtek. A közlés lényege az volt, hogy készítőjének álláspontja, véleménye szerint az időközi választáson megszerezhető országgyűlési képviselői mandátum betöltésére felperes neve nem alkalmas. Az NVB szerint mivel a közlések az időközi választással összefüggésben tett megszólalások, a jelölt alkalmasságáról szóló megnyilvánulások voltak, ezáltal a közügyek szabad vitatásával álltak összefüggésben, a véleménynyilvánítás szabadsága nyújtotta és a fentiekben rögzített, részletezett szempontok alapján magasabb szintű védelmet élveznek. A szórólap kifogásolt tartalma, felperes nevecel, mint az időközi országgyűlési képviselőválasztás jelöltjével, vagyis közszereplővel szembeni értékítéletet kifejező olyan bírálat, melyből a közlő felperes neve politikusi mivoltának alkalmatlanságára kívánja felhívni a választók figyelmét. Rámutatott még, hogy a véleménynyilvánítás körébe tartozó kijelentések, értékítéletek tartalmának bizonyítására nincs törvényes lehetőség, az érintett jelölt cáfolata lehet a választók meggyőzésére alkalmas eszköz a kampány hátra lévő időszakában. A véleménynyilvánítás jogi felelősség megállapításának nem lehet alapja.