A Legfelsőbb Bíróság Pfv.22166/2009/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 344. §, 346. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.22.166/2009/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kelemen Balázs ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Dittrich József ügyvéd által képviselt I.r. és a Szőts Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Szőts József ügyvéd által képviselt II.r. alperesek ellen kártérítés iránt a Szekszárdi Városi Bíróságnál 27.P.20 457/2008. szám alatt megindított és másodfokon a Tolna Megyei Bíróság 3.Pf.20 499/2009/2. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az I.r. alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

I n d o k o l á s :

A perben nem álló V. Z. 2006. május 20-án 23 óra 45 perc körüli időben a tulajdonát képező gépkocsival haladt a főútvonal 125/200 km szelvényében P. felől Sz. irányába, amikor elütötte a vele azonos forgalmi sávban elékerülő szarvasbikát. Az állat ennek következtében az úttest bal oldali sávjába került, ahol a Sz. felől P. irányába haladó B. Zs. által vezetett - a felperes tulajdonát képező - gépkocsival is ütközött. A baleset következtében a felperes gépkocsijában 1 652 304 forint kár keletkezett. Az útvonalon a baleset idejében vadveszélyt jelző közúti jelzőtábla nem volt kihelyezve. Az adott útszakaszon a V. Z. haladási iránya szerinti bal oldalon az I.r., a jobb oldalon a II.r. alperes vadászterülete található.

A felperes keresetében kérte elsődlegesen az alperesek egyetemleges, másodlagosan az I.r. alperes kizárólagos kötelezését a baleset következtében a gépkocsijában bekövetkezett 1 652 304 forint kár megtérítésére.

Az I.-II.r. alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I.r. alperest a felperes részére 1 652 304 forint megfizetésére, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította.

Az ítéletet azzal indokolta, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 75. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján a vadászatra jogosult tartalmilag objektív felelősséggel tartozik azokért a károkét, amelyeket a vad a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívüli területen okoz. Az ilyen károk elbírálása szempontjából az állat veszélyes üzemnek minősül és a perbeli esetben a vad gépkocsiban, azaz másik veszélyes üzemben okozott kárt. Önmagában a vad közúton való megjelenése még nem minősül a vadászatra jogosult fokozott veszéllyel járó tevékenysége körébe tartozó rendellenességnek, de a perbeli esetben az alperesek nem tettek eleget kármegelőzési kötelezettségüknek, mert a balesettel érintett útszakaszon a veszélyre figyelmeztető tábla nem került elhelyezésre. Ebből a mulasztásból eredően tehát fennáll a vadászatra jogosultak kártérítési felelőssége.

Kifejtette, hogy a felperes kárigényét a perben nem álló V. Z.-vel, vagy az ütközésben résztvevő állat vadászatra jogosultjával szemben együttesen is érvényesíthette volna. Az I.-II.r. alperesek tekintetében azonban nem volt megállapítható, hogy az állat melyik vadásztársaság területéről váltott ki, ezért annak volt ügydöntő jelentősége, hogy a tetemet a balesetet követően az I.r. alperes szállította el. Az I.r. alperest kötelezte ezért a felperes kárának a megtérítésére, míg a II.r. alperessel szemben a keresetet elutasította.

Az I.r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta.

Módosította az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását annyiban, hogy a jogvita elbírálása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a vadat ki szállította el. Ebben a körben az a döntő, hogy melyik vadásztársaság területéről váltott ki a vad és ezt a szakértő oly módon állapította meg, hogy a Suzuki előtt az úttest bal oldaláról - az I.r. alperes vadászterülete felől - a jobb oldal felé haladt az állat. A szakvélemény szerint a gépjárművezetők közlekedési szabálysértést nem követtek el, megfelelően választották meg a haladási sebességet, és ez a megállapítás összhangban áll a rendőrség által lefolytatott eljárás eredményével.

A jogerős ítélettel szemben az I.r. alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, vagy az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítását.