BH 1993.3.139 Ha a becsületsértő kifejezés vagy tényállítás nem az emberi méltóságot, hanem a társadalmi megbecsülést sérti, a becsületsértés vagy rágalmazás sértettjeként nemcsak a természetes személy, hanem a jogi személy is jogosult a magánindítvány előterjesztésére [Btk. 179. §, 190. §].

Az E. V. gyár a jogi képviselője által 1991. január 2. napján előterjesztett feljelentésében azt sérelmezte, hogy L. L. újságíró a M. N. című hírlap 1990. december 31. napján megjelent számában "Itt kérem nagy disznóság történt" címmel olyan cikket jelentetett meg, amelyben valótlan állításokat közöl, és ezáltal sérti a gyár jó hírnevét, és csorbítja a vállalat vezetőinek becsületét.

A kerületi bíróság a Be. 317. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján - hivatkozással a Be. 170. §-a (1) bekezdésének a) pontjára - a Btk. 179. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint minősülő rágalmazás bűntette miatt indított büntetőeljárást megszüntette, mivel álláspontja szerint a terhelt nem követett el bűncselekményt. A végzés indokai szerint a Btk. 179. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rágalmazás passzív alanya csak természetes személy lehet, és ezért a jogi személyt - így az E. V. gyárat - büntetőjogi védelem nem illeti meg. A jogi személy jogainak védelmét a Polgári Törvénykönyv biztosítja.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A törvény a Btk. 179. §-ában megfogalmazott rendelkezésekkel az emberi méltóságot és társadalmi megbecsülést támadó, csorbító cselekményekkel szemben nyújt büntetőjogi védelmet. Emberi méltósága nyilvánvalóan csak természetes személynek lehet, a társadalom kedvező értékítéletére, megbecsülésére azonban a jogi személyek, illetve más személyösszességek is igényt tarthatnak. A magyar büntetőítélkezési gyakorlatban a "becsület védelméről" szóló 1914. évi XLI. tc. hatálybalépését követően töretlenül követett álláspont szerint a társadalom értékítéletét, megbecsülését csorbító cselekményekkel szemben büntetőjogi védelem illeti a jogi személyeket és az olyan személyösszességeket is, amelyeknek nincs ugyan önálló jogképessége, de olyan kollektív társadalmi kötelezettségekkel rendelkeznek, amelyek teljesítése megalapozhatja a társadalmi megbecsülésük létrejöttét, s ennek ugyanolyan a társadalmi értéke, mint a természetes személyek esetében. [BH 1992/1-4. jogeset].