BH 1970.11.6568 I. A családi építkezésben részt vevő családtag a közös tulajdon megszüntetése mellett pénzbeli kielégítést kérhet. Az elszámolás alapja a közös munka eredményeként előállott vagyonszaporulat értéke [Ptk. 147., 148. §].
II. Elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző egyezséget a bíróság nem hagyhat jóvá [Pp. 148. §, Ptk. 114. § (3) bek.].
A kereseti előadás szerint a házas beltelki ingatlan a II. r. alperes és az I. r. alperes osztatlan közös tulajdona. Az I. r. alperes a veje, a II. r. alperes a leánya felperesnek. A házhelyet a II. r. alperes még 1964. november 12-én a saját pénzén vásárolta, a felét azonban az I. r. alperes nevére íratta.
A szóban forgó telken a peres felek 1965 nyarán közösen lakóházat építettek.
A felperes - állítása szerint - 1965 februárjában költözött az alperesekhez. Elköltözése előtt a vagyonát 62 200 Ft-ért értékesítette, és ezt az összeget a II. r. alperesnek átadta azzal, hogy használják fel az építkezéshez.
Azt követően - az 1966. év vége után -, hogy az alperesek között a házas együttélés megszakadt, a felperes keresetet indított az alperesek ellen közös szerzés jogcímén tulajdoni arányának megállapítása iránt, és az alpereseket annak tűrésére kérte kötelezni, hogy a tulajdonukban álló ingatlan 1/2 részére az ő tulajdonjogát jegyezzék be a telekkönyvbe.
Az I. r. alperes azt adta elő, hogy összesen 35 000 Ft-ot fordított a házépítésre, és amennyiben a felperes vagy a II. r. alperes ezt az összeget neki megfizeti, hajlandó a tulajdoni illetőségéről lemondani.
A II. r. alperes nem ellenezte a felperes kereseti kérelmének teljesítését. Elismerte, hogy a perbeli házasingatlan tulajdonjogának a fele a felperest illeti, az ingatlan másik fele része tekintetében pedig közte és az I. r. alperes között lehet elszámolási vita.
A perben meghallgatott építészmérnök szakértő az ingatlan forgalmi értékét 231 834 Ft-ra tette.
Az 1969. február 18-án tartott tárgyaláson a peres felek egyezséget kötöttek. E szerint a II. r. alperes az I. r. alperesnek a tárgyaláson megfizetett 35 000 Ft-ot. Ennek ellenében az I. r. alperes hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlan őt illető fele részéből 1/4 részre a felperes, a másik 1/4 részre pedig a II. r. alperes tulajdonjogát a telekkönyvbe bejegyezzék. Az I. r. alperes kötelezettséget vállalt arra is, hogy a házból elköltözik.
A járásbíróság végzésével az egyezséget jóváhagyta.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!