A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.104/2019/14. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 64. §, 66. §, 78. §, 82. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 268. §, 269. §] Bíró: Cséffán József

SZEGEDI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

6726 Szeged, Fő fasor 16-20.

Pf.: 408. Telefon: 06-62-795-010

2.M.104/2019/14/II. szám

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Feketéné dr. Szemző Margit ügyvéd (felperesi képviselő címe.) által képviselt .rendű felperes neveI. rendű felperes címe szám alatti lakos (tartózkodási helye: I. rendű felperes tartózkodási helye.) I. rendű, II.rendű felperes neve II. rendű felperes címe szám alatti lakos (tartózkodási helye: II. rendű felperes tartózkodási helye II. rendű, III.rendű felperes neve 6800 III.rendű felperes címe Szám alatti lakos III. rendű, IV.rendű felperes neve IV. rendű felperes címe szám alatti IV. rendű felpereseknek - dr. Bobay Beatrix ügyvéd (alperesi képviselő címe.) által képviselt alperes nevealperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen munkabér kifizetése és munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az

I. rendű felperesnek

151.620 forint tőke után járó 2019. január 1-től kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint

22.000 (Huszonkétezer) forint perköltséget;

II. rendű felperesnek

801.255 (Nyolcszázegyezer-kétszázötvenöt) forint kártérítést a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként és ennek 2019. augusztus 14-től kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot,

625.950 (Hatszázhuszonötezer-kilencszázötven) forint végkielégítést és ennek 2019. május 15-től kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot,

573.786 (Ötszázhetvenháromezer-hétszáznyolcvanhat) forint felmondási időre járó távolléti díjat és ennek 2019. május 15-től kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint

156.600 (Százötvenhatezer-hatszáz) forint perköltséget;

III. rendű felperesnek

151.620 forint tőke után járó 2019. január 1-től kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint

22.000 (Huszonkétezer) forint perköltséget;

IV. rendű felperesnek

151.620 forint tőke után járó 2019. január 1-től kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot,

22.000 (Huszonkétezer) forint perköltséget.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak felhívás szerint 199.839 forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, melyet írásban, 3 példányban az elektronikusan kapcsolatot tartó fél által írásban elektronikus úton - a Szegedi Törvényszékhez intézve - lehet benyújtani a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál.

A jogi képviselő nélkül eljáró fél fellebbezését az elsőfokú bíróságon az erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, az általa előadott fellebbezésben a fellebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértés feltüntetése során mellőzendő a jogszabályhelyre hivatkozás.

A jogi képviselővel eljáró fél által jogi képviselő nélkül, továbbá az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél által nem elektronikus úton; vagy elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési törvényben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon előterjesztett fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri; a bíróság az indokoltnak tartja; vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező fél tárgyalás tartását a fellebbezésben kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú ítélet az eljárás megszüntetése, vagy eljárási szabálysértés miatti kötelező hatályon kívül helyezési okból kell hatályon kívül helyezni; ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; csak a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

A bíróság az alábbi tényállást a peres felek beadványai alapján állapította meg.

1. A felperesek határozatlan időtartamú munkaviszonyban állnak az alperesnél, óvodai dajka munkakörben, teljes munkaidőben. A felperesek alapbérként legalább garantált illetmény 107%-ára jogosultak, azonban az alperes a felperesek részére a 2018. január 1. napjától 2018. december 31. napjáig csak a garantált bérminimumot (a 100%-ot) fizette ki. A felperesek kérték a munkáltatói jogkör gyakorlójától a 7% bérkülönbözetet kifizetését. A peres eljárás perfelvételi szakaszában az alperes kifizette a 7% bérkülönbözetet a felperesek részére.

2. A II. rendű felperes 2008. augusztus 04. napjától állt határozatlan tartamú munkaviszonyban az alperesnél óvodai dajka munkakörben, teljes munkaidőben.

A munkáltatói jogkör gyakorlója 2019. április 30. napjára dajkai megbeszélést hívott össze, melynek tárgya a felperesek által kért, de a munkáltató részéről ki nem fizetett - az 1. pontban rögzített - bérkülönbözettel volt kapcsolatos. A megbeszélésről az alperes jegyzőkönyvet, a II. rendű felperes a megbeszélésről titokban, a résztvevők engedélye, hozzájárulás nélkül a mobil telefonjával hangfelvételt készített.

A munkáltatói jogkört gyakorló óvodavezető a II. rendű felperes irányában idegesen, sértegető, személyeskedő, támadó (helyenként agresszív) hangnemben, kioktató stílusban folyamatosan, megszakítás nélkül vezette le a megbeszélést. Mindezek ellenére a II. rendű felperes a megbeszélésen nem sértegette az óvodavezetőt, nem beszélt vele minősíthetetlen hangnemben, nem alázta meg a jelenlévő munkavállalók előtt, az értekezletet megtartását, folyamatosságát nem akadályozta, közbeszólásaival nem tette lehetetlenné a megbeszélés tárgyának a közlését, a közbeszólások miatt a megbeszélést nem kellett berekeszteni.