A Pécsi Ítélőtábla Bf.62/2014/12. számú határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 371. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 33. §, 50. §, 51. §, 79. §] Bírók: Bencze Beáta, Makai Lajos, Tóth Sándor

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.I.62/2014/12. szám

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2014. évi december hó 2. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság a hivatali visszaélés bűntette miatt vádlottellen indult büntetőügyben a Kaposvári Törvényszék B.560/2013/44. számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a vádlottal szemben kiszabott büntetést 300 (háromszáz) napi tétel pénzbüntetésre enyhíti.

Egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) forintban állapítja meg.

Az így kiszabott 300.000 (háromszázezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s

A Kaposvári Törvényszék B.560/2013/44. számú, 2014. évi június hó 17. napján kelt ítéletével vádlotat hivatali visszaélés bűntette miatt 1 év, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy abból - a végrehajtás elrendelése esetén - a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Kötelezte továbbá a vádlottat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

A törvényszék ítélete ellen vádlott és védője a büntetőjogi felelősség megállapítása miatt, felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt.

A vádlott a nyilvános ülésen eljárási szabálysértésekre hivatkozással az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését is indítványozta.

A másodfokú bíróság a vádlott és védője által felmentés végett bejelentett fellebbezést, valamint a vádlottnak a hatályon kívül helyezést célzó indítványát nem találta megalapozottnak.

A vádlott és védője által bejelentett jogorvoslati kérelmek alapján a fellebbviteli bíróság a Be.348.§ (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást, a fellelhető bizonyítékokat beszerezte és értékelte, indokolási kötelezettségének is eleget tett.

A bizonyítási eljárás eredményeként megállapított tényállás mentes a Be.351.§ (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, ekként az a Be.351.§ (1) bekezdése alapján a másodfokú eljárásban is irányadó volt.

A vádlott által a nyilvános ülésen megjelölt eljárási szabálysértésekkel összefüggésben az alábbiakra utal a másodfokú bíróság:

Azt a vádlotti állítást, hogy nem kapott vádiratot az elsőfokú bírósági iratok között 7. sorszám alatt található, a ........i Rendőrkapitányság megbízott hivatalvezetője, H. R. rendőr főhadnagy által aláírt átirat egyértelműen cáfolja. Ennek tartalma szerint ugyanis a vádlott és tanú1 tanú részére elöljárójuk útján kézbesített iratok átvételét igazoló 2 darab tértivevény 2013. december 16. napján visszaküldésre került a Kaposvári Törvényszéknek. Kétségessé teszi továbbá a vádlott ezen állítását a meghatalmazott védő által 2014. augusztus 8. napi keltezéssel ellátott "fellebbezés kiegészítése" elnevezésű beadványban megfogalmazott azon védői kifogás is, hogy az ügyben a vádirat kézbesítése, valamint a tárgyalás kitűzése között fél év telt el, a három hónap helyett. Ezen védői kifogás szintén nem állja meg a helyét, hiszen a védő részére a Kaposvári Törvényszék az első tárgyalásra szóló idézéssel egyidejűleg, 2013. december 3. napján kézbesítette a vádiratot.

Mindezek mellett arra is utal a fellebbviteli bíróság, hogy amennyiben a vádlott ténylegesen nem kapta volna meg a vádiratot, azt az elsőfokú eljárás során bármikor jeleznie kellett volna, melyet nem tett meg, hanem szóban és írásban is érdemi védekezést terjesztett elő vitatva a vádiratban foglaltakat. Ezért tehát nem fogadta el a másodfokú bíróság a terhelt arra történő hivatkozását, hogy a vádirat kézbesítése a részére nem történt meg.

Az elővezetési költség viselésére kötelezéssel kapcsolatos vádlotti kifogással kapcsolatban kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a törvényszék helyesen járt el, amikor az igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent vádlott elővezetését rendelte el. Az elővezetéssel összefüggésben 59.400 forint költség merült fel, melynek megfizetésére az elsőfokú bíróság a 2014. április 23. napján kelt végzésében a vádlottat kötelezte. A végzést a vádlott édesanyja vette át a vádlott lakcímén 2014. április 29. napján. A végzés kézbesítése tehát szabályszerűen megtörtént, ellene a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül jogorvoslati kérelmet a vádlott nem terjesztett elő, ekként az 2014. május 7. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.