BH 1989.7.273 A házastársi haszonélvezeti jog korlátozásának szempontjai [Ptk. 615. §, 616. §]

A felperes az 1986. március 23-án végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt örökhagyónak a gyermeke, míg az alperes az örökhagyó házastársa volt.

Az örökhagyó hagyatékához házingatlan, továbbá egy szántóingatlan, végül különböző ingóságok tartoztak. A hagyatékot a közjegyző az alperes haszonélvezeti jogával terhelten a felperesnek adta át.

A felperes a keresetében az alperest a házingatlanon megillető haszonélvezeti jognak az egészhez viszonyított 1/3 részére való korlátozását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes fele részben tulajdonosa egy másik házingatlannak, amelynek használatát korábbi férjével a házasságuk felbontásakor megosztották. Előadta továbbá, hogy az alperes mint termelőszövetkezeti tag havi 5000 forint jövedelemmel rendelkezik, háztáji juttatásban is részesül, és özvegyi nyugdíjat kap, de jövedelme van a szántóingatlanból és a háznál levő szőlőből is.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes által megörökölt ingatlanon levő épületben csak egy két szobás lakás van, amelynek használata nem osztható meg, a résztulajdonát képező házba pedig nem tud beköltözni, mert abban az elvált férje és leányuk lakik a családjával. Hivatkozott arra, hogy a perbeli ingatlant 1976, óta lakja, amióta az örökhagyóval életközösségre lépett, utóbb azonban - 1979. szeptember 8-án - házasságot is kötöttek. Előadta végül azt, hogy az ingatlanon az örökhagyóval együtt jelentős értékű beruházásokat végeztek.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása után hozott ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság szerint a haszonélvezeti jog korlátozásának a feltételei nem állanak fenn, mert a haszonélvezeti jog bármilyen korlátozása nagymértékben elnehezítené a felperes helyzetét. A perbeli ingatlannak két lakásra történő megosztása esetén - amely egyébként is csak építési munkák elvégzésével lenne lehetséges - két csekély használhatóságú lakrész jönne létre, s ezen túlmenően a megosztás nem biztosítaná az alperes zavartalan használatát, és az alperesnek az örökhagyó életében megszokott körülményei jelentősen megváltoznának. Utalt végül a bíróság arra is, hogy az alperestől nem várható el az, hogy a résztulajdonát képező ingatlanba költözzék.

A másodfokú bíróság szakértő meghallgatása után hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperes haszonélvezeti jogát a perbeli ingatlanon akként korlátozta, hogy az alperes használatában marad a lakóépületben egy szoba és előszoba az ahhoz tartozó bejárattal, továbbá egy nyárikonyha és egy kamra, míg a melléképületben pince, sertésól és góré, a kertből pedig 189 m2 terület. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes szükségleteit a korlátozott haszonélvezet is biztosítja arra figyelemmel, hogy az alperes egy másik ház felének a tulajdonosa, és ebben a házban megfelelő lakrész használata biztosított. Emellett az alperesnek havi 5000 forint jövedelme van, továbbá használja a hagyatéki lakásberendezést és egyéb ingóságokat.

A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A Ptk. 615. §-ának (1) bekezdése szerint az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl.

A Ptk. 616. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében a házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik. A korlátozásnak bármikor helye van, ez azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.