BH 2023.6.156 A károkozó kártérítési kötelezettségén kívül eső körülmény, hogy a károsodás elszenvedéséből fakadó vagyoni veszteségek viseléséhez szükséges anyagi forrásokat a károsult saját jövedelméből, vagyonából teremti-e elő, vagy kötelmen kívül álló harmadik személyek előlegezik-e meg számára, és az is a felelősségi viszonyon kívül eső kérdés, hogy ezt ingyenesen nyújtják-e. A családtag ingyenes vagyoni vagy nem vagyoni (tevőleges) segítségnyújtása nem a károkozó kárviselés alóli részleges vagy teljes mentesítését szolgálja, e veszteségek térítése a károkozó kötelessége [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (2) bek. c) pont, 6:522 § (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2013. május 27-én másfél-két évvel korábban kezdődött, az ellátást megelőzően fokozódott alsóvégtagi gyengeség miatt jelentkezett az alperes idegsebészeti ambulanciáján. A képalkotó vizsgálatok a nyaki V. csigolya elmozdulását, a porckorong kiszakadását és következményes gerincvelő kompressziót, valamint VI-VII. blokkcsigolyát igazoltak. A 2013. június 13-án elvégzett műtét során a nyaki IV. és V. porckorongokat, a sérvet és a csontos kinövéseket eltávolították, a IV-VI. csigolyákat fémanyag beültetésével rögzítették.

[2] A 2014. január 21-i MRI vizsgálat a II-III., III-IV. porckorongok mérsékelt degenerációja mellett a nyaki VI. csigolya magasságában a gerincvelő kompresszióját igazolta. Az alperes orvosa 2014. január 27-én a nyaki VI. csigolya laminectomiáját javasolta. A kiskunfélegyházi kórház kardiológiai osztályán a műtétet megelőző vizsgálat során a korábban beépített műbillentyű miatti véralvadásgátló kezelést (Warfarin) 2014. március 14-től kismolekula tömegű heparinra (LMWH) cserélték.

[3] A felperes 2014. március 17-én került felvételre az alperes idegsebészeti klinikájára. A lázlapon és a gyógyszerrendelési lapon aznap rögzítették az LMWH (Clexane) alkalmazását. A műtéti beavatkozást (CV-VI. laminectomiát) 2014. március 18-án elvégezték.

[4] A 2014. március 23-i kontroll MRI vizsgálat a gerinccsatornában vérömleny jelenlétét igazolta. Mivel a vizsgálat során a gerincvelő kompresszió mértéke az előzőekhez képest számottevően fokozott volt, ezért még ugyanaz nap újabb műtétet végeztek, amelynek során a kemény burok felett és a lágyrészekben elhelyezkedő vérömlenyt eltávolították.

[5] A felperest 2014. április 7-től 2014. augusztus 1-jéig kórházi rehabilitációs osztályon kezelték. Elbocsátásakor kerekesszékkel önállóan közlekedett, járókeret segítségével 10-15 métert tudott megtenni, továbbá széklet- és vizelettartási panaszai voltak. A 2014. augusztus 22. és 2014. október 22. közötti ismételt rehabilitációs osztályos kezelése során két könyökmankóval önállóan járóképessé vált. A 2014. október 7-i MRI vizsgálat gerincvelő kompressziót nem igazolt, de a nyaki VI. csigolya magasságában a gerincvelő károsodásának jelei voltak észlelhetőek.

[6] A felperesnél kialakult és jelenleg is észlelhető állapot az alperes által 2014. március 18-án elvégzett gerincsebészeti beavatkozás szövődményeként jelentkező vérzéssel és a következményes gerincvelő kompresszió által okozott gerincvelő károsodással áll okozati összefüggésben.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[7] A felperes keresetében 1 500 000 forint sérelemdíj, 1 000 000 forint kártérítés és havi 50 000 forint járadék megfizetésére, valamint magánlevél formájában történő elégtételadásra kérte kötelezni az alperest. Hivatkozása szerint az alperes részéről a 2014. március 18-i műtéti szövődményt illetően diagnosztikus és terápiás késedelem állapítható meg. Előadta, hogy az állapotrosszabbodása és a tünetei alapján az alperes orvosainak hamarabb kellett volna a műtéti szövődményre gondolni, és a reoperációt is hamarabb kellett volna elvégezni, ez esetben jóval nagyobb esély kínálkozott volna a maradandó károsodás, a súlyos következmények elkerülésére. Állította továbbá, hogy a teljes körű, egyéniesített és egyediesített szóbeli tájékoztatást a beavatkozás lehetséges hátrányos következményeiről, kockázatáról nem kapta meg.

[8] Az alperes és beavatkozója érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

[9] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy magánlevél formájában adjon elégtételt a felperesnek az egészséghez fűződő személyiségi joga megsértése miatt, valamint fizessen meg részére 1 500 000 forint sérelemdíjat és annak 2014. március 19-től járó késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

[10] A mindkét fél fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének az alperest magánlevél formájában történő elégtételadásra, valamint 1 500 000 forint sérelemdíj és késedelmi kamatai megfizetésére kötelező rendelkezéseit helybenhagyta. A "vagyoni" kártérítési igényt elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezést megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes 10% mértékben kártérítési felelősséggel tartozik a felperesen 2014. március 18-án elvégzett műtéti beavatkozást követően jelentkezett állapotrosszabbodás miatt 2014. március 21. és 2014. március 23. közötti időtartamban fennálló diagnosztikus és terápiás késedelmével okozati összefüggésben a felperest ért "vagyoni" károkért. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.

[11] A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria jogerős rész- és közbenső ítélet közbenső ítéleti rendelkezését - a másodfokú perköltség viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletének a kártérítés megfizetése iránti keresetet elutasító rendelkezését megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes teljes kártérítési felelősséggel tartozik a 2014. március 18-án elvégzett műtéti beavatkozást követően jelentkezett állapotrosszabbodás miatt a felperest ért károkért. A követelés összegére nézve folytatódó tárgyalás végett az iratokat megküldte az elsőfokú bíróságnak. A jogerős rész- és közbenső ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részítéleti rendelkezését hatályában fenntartotta.

[12] A felperes az ezt követően módosított keresetében 1 500 000 forint sérelemdíj, valamint elsődlegesen 9 250 238 forint, másodlagosan 5 746 986 forint lejárt költségpótló járadék és késedelmi kamatai, 4 794 652 forint lejárt jövedelempótló járadék és késedelmi kamatai, elsődlegesen havi 195.750 forint, másodlagosan havi 86 670 forint költségpótló járadék, továbbá 22 667 forint elmaradt jövedelem és 296 634 forint egyéb költség megfizetésére kötelezni az alperest. A költségpótló járadékigényét arra alapította, hogy a háztartási és ház körüli teendők elvégzésében is segítségre szorul.

[13] Az alperes érdemi ellenkérelmében továbbra is a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a szövődmény bekövetkeztének késedelmes felismerése és kezelése a felperes által megjelölt hátrányokkal nem állt okozati összefüggésben. A háztartási és ház körüli kisegítés költségének megtérítése iránti járadékigény megalapozatlanságát arra hivatkozással is állította, hogy a felperes részére a segítséget a hozzátartozói nyújtják, és ezért a felperesnek ezzel kapcsolatban költsége nem merül fel.