A Fővárosi Törvényszék G.43850/2015/8. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (TISZTESSÉGTELEN szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 204. §, 217. §, 251. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §, 2014. évi XL. törvény (DH2. törvény) 37. §, 39. §, 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1. törvény) 16. §] Bíró: Csonka Ildikó

öüíóáőáíóáFővárosi Törvényszék

Ügyszám: 166. G 43.850/2015/8.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd (1126 Budapest, Kiss János altábornagy u. 38. II/10.) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek,-

a dr. Stanka Gergely ügyvéd (1013 Budapest, Pauler u. 11.) által képviselt

alperes neve. (alperes címe.) alperes ellen,

tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

Ítéletet:

A bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az állam külön felhívására fizessen 600.000.- (hatszázezer) forint előzetesen le nem rótt illetéket.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 673.100.- (hatszázhetvenháromezer-egyszáz) forint perköltséget.

A bíróság a felperes másodlagos és harmadlagos jogcímen előterjesztett keresete vonatkozásában a pert megszünteti.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet írásban, 3 példányban lehet a Fővárosi Törvényszéknél benyújtani, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a Kettőszázezer forintot, illetve a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértése vagy az ügy elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, de a felek kérelmére tárgyalást tart. A fellebbező félnek a tárgyalás tartása iránti kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie.

Indokolás:

A peres felek 2008. május 19-én szerződésszám1 számon lakásvásárlási kölcsönszerződést kötöttek, amelyben az alperes a szerződésben meghatározott lakóingatlan megvásárlására 149.949.-CHF összegű forintösszegben folyósított kölcsönt biztosított a felperes részére.

A szerződés szerint a kölcsön futamideje 240 hónap volt. A felek az ügyleti kamatot évi 7,03-%-ban határozták meg azzal, hogy annak mértéke változó. A megállapodás szerint az adós a fizetési késedelem esetén a késedelem idejére késedelmi kamatot volt köteles fizetni. A szerződés szerint a lakásvásárlási kölcsönhöz kapcsolódó aktuális kamatokat és díjakat a bank mindenkori hirdetménye is tartalmazza, amely a szerződő felek egyező akaratnyilvánítása alapján a szerződés elválaszthatatlan részét képezte. A szerződés tartalmazta a THM-re vonatkozó rendelkezéseket azzal, hogy az induló THM mértéke 7,43%, rögzítette a közjegyzői munkadíjra, valamint az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó feltételeket.

A folyósítási feltételek között szerepelt, hogy a felperes által benyújtott, az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés megfelelt az alperes által támasztott tartalmi és formai követelményeknek, a biztosítékul lekötött ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára az adós tulajdonjoga bejegyzésre került. Az ingatlan tulajdoni lapján széljegyként szerepelt az alperes javára szóló jelzálogjog bejegyzése iránti kérelem. A szerződés szerint az alperes maximum 21.200.000.-Ft-nak megfelelő, a kölcsön folyósításának napján érvényes, a bank számlakonverziós vételi árfolyamán számított svájci frank összeget folyósít a felperes részére. A kölcsön törlesztésére vonatkozó rendelkezések között szerepelt, hogy a felperes a kölcsönt a szerződésben meghatározott számú havi részletben, az Értesítő Levélben foglaltak szerint köteles megfizetni a hitelezőnek. A törlesztőrészlet összege a kölcsön folyósításának napjától függően változik. A felek rendelkeztek a törlesztés módjáról is.

A peres felek az ingatlanra, mint a kölcsön biztosítékára külön megállapodás formájában jelzálogszerződést kötöttek, amely alapján az alperes javára az ingatlannyilvántartásban első helyi jelzálogjogot jegyeztek be. A felek megállapodtak abban, hogy amennyiben az árfolyam változásának mértéke miatt az ingatlan már nem nyújt elegendő biztosítékot az alperes számára, úgy a bank jogosult a biztosíték kiegészítését kérni.

2008. május 19-én kelt, az ingatlant terhelő zálogjog alapításához szükséges jelzálogszerződés a szerződésszám2 számú lakásvásárlási kölcsönszerződés 1. számú mellékletét képezte. A felek a kölcsönszerződésben rögzített kötelezettségek nem, illetve késedelmes teljesítése esetére a kölcsönösszeg és járulékai, valamint a zálogjog érvényesítésének költségei megfizetésének biztosítására ingatlan-jelzálogjogot alapítottak az cím című ingatlanra. A felperes kijelentette, hogy a zálogtárgy a tulajdonában van, és mindennemű pertől, tehertől, követeléstől és igénytől mentes. A megállapodásban a felek meghatározták a felperes kötelezettségeit, a jelzálogjog bejegyeztetésének és a teljesítésnek feltételeit, továbbá a jelzálogjog megszűnésének esetköreit. Rögzítették, hogy a szerződés határozatlan időre szól, és a zálogkötelezett akkor szabadul kötelezettségei alól, ha a megállapodás 1. pontjában hivatkozott szerződés alapján fennálló valamennyi tartozását megfizette a zálogjogosult részére. Az alperes kötelezte magát arra, hogy amennyiben a szerződés szerinti zálogjoggal biztosított követelések hiánytalanul kielégítést nyertek, úgy a zálogkötelezett felhívására a zálogjogról lemond, és annak ingatlannyilvántartási törléséhez az engedélyt az ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas alakiságokkal rendelkező okiratban kiadja.

A felperes 2008. május 19-én közjegyzői okiratban egyoldalú kötelezettségvállalást tett.

A felek 2008. június 2-án a lakásvásárlási kölcsönszerződést, valamint az ingatlant terhelő zálogjog alapítására vonatkozó jelzálogszerződést módosították.