A Budapest Környéki Törvényszék P.20880/2011/11. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 67. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 1. §, 92. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §] Bíró: Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Budapest Környéki Törvényszék

12.P.20.880/2011/11.

A Budapest Környéki Törvényszék I.rendű felperes neve (... I.- r. felperesnek, II.rendű felperes neve (... II. r. felperesnek, ... (... felperesi beavatkozó - alperes neve (... alperes ellen jó hírnév megsértése, személyiségi jog megsértése iránti perében a bíróság meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 27.000.- Ft (huszonhétezer) forint eljárási illetéket egyetemleges kötelezettséggel külön felhívásra az állam javára fizessék meg.

A jeltolmácsolás okán felmerült egyéb költséget az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amit a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Budapest Környéki Törvényszéknél lehet benyújtani legalább öt példányban.

A jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a Pp. 235. §-ban meghatározott fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára.

Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve a Pp. 73/B. § (2) bekezdésben szabályozott eseteket, vagy ha az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket arról, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, csak a le nem rótt illeték megfizetésével vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek ezekben az esetekben is kérhetik tárgyalás tartását.

A peres felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek személyes előadása, a meghallgatott tanúk vallomása, a Pesti Központi Kerületi Bíróság .... sorszámú ítélete, és az egyéb peradatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

I. és II. r. felperesek testvérek, alperes gyermekei.

Felperesi beavatkozó a felperesek édesanyja.

Felperesek származásának megállapítása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon .... ügyszámon per volt folyamatban. Ennek során a bíróság megállapította, hogy ... anyától ... napján született és a Budapest .... folyószám alatt bejegyzett Viktória, valamint a XIII. kerület .... folyószám alatt bejegyzett Lucia utónevű gyermekek apja, alperes alperes neve (...).

A bíróság kötelezte az alperest, hogy a két kiskorú gyermek tartásához 1980. május hó 1. napjától 1982. november 30-ig gyermekenként 370 - 370.- Ft, összesen 740.- Ft-ot fizessen, míg 1982. december hó 1. napjától fizesse meg a bérköltség terhére fizetett havi jövedelme gyermekenként 17,5 - 17,5 %-át, összesen 25 %-át de legalább havonta gyermekenként 370.- - 370.- Ft azaz összesen 740.- Ft-ot.

Az ítélet rendelkezett a gyermektartásdíj vonatkozásában az előzetes végrehajthatóságról, illetőleg gyermektartásdíj letiltásáról. Azonban a kapcsolattartás rendezésére nem került sor az ítéletben.

A Fővárosi Bíróság mint II. fokú bíróság .... számú ítéletével az I. fokú bíróság ítéletét gyermektartásdíj vonatkozásában részben megváltoztatta, a származást érintően azonban az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Ekként az ítélet 1984. október hó 2. napján jogerőre emelkedett.

Alperes a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének eleget tett, azonban a kapcsolatot a felperesekkel nem tartotta. Ennek előmozdítása érdekében felperesi beavatkozó hatóság előtt eljárást nem kezdeményezett. Mindezek következtében a felek között bensőséges szülő, gyermek kapcsolat nem alakult ki.

I.rendű felperes neve I. felperes (... an: ...) adatrögzítőként a ... Kht. (....) alkalmazásban áll. Önálló háztartásban él, kiskorú gyermekét neveli.

II.rendű felperes neve sz.: ... (... an: ...) házas családi állapotú, egy kiskorú gyermeke van a szintén az ... Kht alkalmazásában áll. Önálló életvitelt él.

A felpereseket a felperesi beavatkozó és házastársa dr. ... nevelték fel. Alperes a felperesek gondozásában, nevelésében nem vett részt. ... és ... nevű gyermekeinek a felperesekről nem tett említést.

2006. évben felperesek az IWIW-en keresztül igyekeztek kapcsolatot létesíteni ... és ... nevű féltestvéreikkel, akik ennek révén szereztek tudomást a felperesek létezéséről.

Ezt követően a felperesek illetve ... között az IWIW-en keresztül levelezést alakult ki, melyben ... közölte, hogy a felperesekkel való kapcsolattartástól nem zárkózik el, azonban édesapját nem óhajtja emiatt kellemetlen helyzetbe hozni.

I. és II. r. felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes valótlanul állította és híresztelte a ... család körében , hogy nem a felperesek édesapja. Ekként a felperesek jó hírnevét megsértette, megsérti.

Kérték, hogy a bíróság tiltsa el az alperest ezen jogsértő magatartástól, valótlan állításai híresztelésétől. Előadták, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság .... sz. jogerős ítélete ellenére az alperes családja, gyermekei körében soha nem ismerte el, tagadta azt, hogy a felperesek az ő gyermekei lennének. Az igazságügyi szakértői vélemények ellenére az ítéletet önmagában elfogadni nem tudta. Vitatta a felperesek származását, ekként az apai ági rokonokkal való kapcsolattartás elnehezedett. Különösen sérelmes helyzet felperesek számára, hogy az apai ági nagyanyával való kapcsolattartás is az alperesi magatartás miatt hiúsult meg. Alperes 2010. évben megerősítette, hogy a felperesek nem lehetnek az ő gyermekei, az alperes családja úgy döntött, megszakít a felperesekkel és a felperesi beavatkozóval minden további kapcsolatot.

Miután az alperes hosszú éveken át állította és híresztelte a családjában, hogy a felperesek nem a gyermekei, ezzel meggyőződésük szerint hátrányos kép alakult ki a felperesekről, és a felperesi családról, ekként a rokoni kapcsolattartás akadályokba ütközött.

A felperesek álláspontja szerint az alperesnek nincsen joga ahhoz, hogy a jogerős ítélet szerint is valótlan állítást híreszteljen a felperesek számára fontos közegben, az apai és az anyai ági rokonság körében ilyen jellegű sértő, valótlan állítást tegyen. Ezért sértőnek tartja a felperesek személyét érintő hátrányos megítélést, amit az alperes valótlan híresztelése teremtett.

Alperes a kereset elutasítását kérte.

Előadta, hogy családja körében, de más közegben sem vitatta az apaságát. Ugyan a gyermekek nevelésében, gondozásában, nem vett részt, ... és ... nevű gyermekeinek csak 2010. évben adott számot a felperesek létezéséről, azonban azt nem állította hogy a felperesek nem a gyermekei.