A Szegedi Törvényszék Kf.21483/2017/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 27. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 13. §, 21. §, 23. §, 24. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:2. §, 6:6. §, 6:94. §, 6:110. §] Bírók: Doblerné dr. Alács Ágota, Komáromi Zoltán, Rózsáné dr. Markó Zsuzsanna

Szegedi Törvényszék

2.Kf.21.483/2017/6.

A Szegedi Törvényszék dr. Kavocska Edit (....) által képviselt felperes neve ... sz. alatti lakos felperesnek - dr. ..... jogtanácsos (fél címe 1) által képviselt alperes neve .... sz. alatti székhelyű alperes ellen - közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. augusztus 3. napján kelt 9.K.27.579/2017/4. sorszám alatti ítéletével szemben felperes 3. sorszámú fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 5.000,- (Ötezer) Ft másodfokú költséget.

Köteles a felperes 24.000,- (Huszonnégyezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam javára az Illetékhivatal felhívására megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A perben nem álló személy1 tulajdonában állt a helység1, külterület.... hrsz-ú .. ha .... m2 területű, ... AK értékű szántó ingatlan teljes egészében, amelyen 107 m2 terület erejéig vezetékjog került bejegyzésre a cég1 Kft. javára.

A szántó ingatlan adás-vételére a tulajdonos a szintén perben nem álló személy2 vevővel adásvételi szerződést kötött 2016. október 24. napján 950.000,- Ft vételár mellett.

Az adásvételi szerződést a helység1 Város Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára 2016. október 28. napjáról 2016. december 27. napjáig kifüggesztették, amely időtartam alatt a felperes elfogadó nyilatkozatot tett. Az elfogadó nyilatkozatot a felperes 2016. november 28. napján írta alá és azt jogi képviselője (dr. Kavocska Edit ügyvéd) 2016. november 23. napján ellenjegyzett.

A helység1 Város Polgármesteri Hivatalának Jegyzője az adásvételi szerződést és az elfogadó nyilatkozatot az alperes részére jóváhagyás céljából megküldte. Az alperes 2017. január 9. napján az adásvételi szerződés jóváhagyáshoz szükséges állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara ... Megyei Elnökségét a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 24. §-a alapján. Az alperes a megkereséshez a Földforgalmi törvény 23. § (3) bekezdése szerinti jegyzéket nem csatolta, tekintettel arra, hogy az elfogadó nyilatkozatot tett felperessel szemben megtagadási ok áll fenn a Földforgalmi törvény 23. § (1) bekezdés c) pont, ca) alpontja alapján.

A helyi földbizottság a 2017. január 23-án kelt CSON01-00324-7/2017. számú állásfoglalásában a föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés jóváhagyását az adásvételi szerződés szerinti vevővel támogatta, míg a felperes vonatkozásában nem foglalt állást.

A felperes a helyi földbizottság állásfoglalásával szemben kifogást nyújtott be, amelyet a helység1 Város Képviselő-testülete a 2017. február 23-án kelt 69/2017. (II. 23.) számú határozatával elutasított.

A döntéssel szemben felperes jogorvoslati jogát nem érvényesítette.

Az alperes a 2017. április 25. napján kelt 570247-11/2017. számú határozatával a felperes tulajdonszerzését megtagadta, és a perben nem álló személy2 tulajdonszerzését jóváhagyta a perbeli ingatlan vonatkozásában. Határozatának indokolását a Földforgalmi törvény 7. § (1), 21. § (5) és (9) bekezdésére, valamint a 23. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjára, a polgári perrendtartásról szóló 1952. III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 196. §-ára, valamint az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. 27. § (1) bekezdésében foglaltakra alapította. Kifejtette, hogy a felperes által tett elfogadó nyilatkozat az ellenjegyzés hibája miatt nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, mivel az ellenjegyzés dátuma korábbi (2016. november 23.), mint az okirat kelte (2016. november 28.). Ennek következtében az elfogadó nyilatkozat nem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ezért az elfogadó nyilatkozatot figyelmen kívül hagyta és olyannak tekintette, mintha az elővásárlási jogát a felperes nem is gyakorolta volna (Földforgalmi törvény 21. § (9) bekezdés.

A felperes a határozattal szemben keresetet terjesztett elő, amelyben az elfogadó nyilatkozat érvényessé nyilvánítását és a határozat megváltoztatását, továbbá a perköltség megállapítását kérte. Kereseti kérelmében arra hivatkozott, hogy az elővásárlási joga alapján megelőzi az adásvételi szerződés szerinti személy2 vevőt, ezért a perbeli ingatlan tulajdonjogának megszerzésére jogosult. Kifejtette, hogy az elővásárlási nyilatkozat érvényes, illetve azzá tehető. E körben hivatkozott a Földforgalmi törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 11. és 39. §-ában foglaltakra. Hivatkozott arra is, hogy a Ptk. 6:2. §-a alapján az egyoldalú jognyilatkozatokra, szerződésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és a Ptk. 6:110. - 6:112. §-ai alapján az elfogadó nyilatkozat érvényessé nyilvánítható, annak a hibája kiküszöbölhető. A felperes értelmezésében az elfogadó nyilatkozat a Pp. 196. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt előírásnak megfelel, mivel azt ügyvéd előtt írta alá és az ellenjegyzés szabályszerű.

Az eljáró ügyvéd 2016. november 23. napján rögzítette, hogy a felperes előtte írta alá a nyilatkozatot, amely 2016. november 28. napján történt meg, a törvény pedig nem zárja ki, hogy a két cselekmény időben elkülönüljön és a jogszabály sem zárja ki azt, hogy az ellenjegyzés korábbi legyen az aláírásnál, és ez álláspontja szerint nem eredményezheti tulajdonszerzésének meghiúsulását a rangsorban hátrébb álló vevővel szemben. Álláspontja szerint az okirat megfelel az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (2) bekezdés d.) pontjában és (4) bekezdésében foglalt előírásoknak, továbbá, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog alapján lehetőség van a javításra, és egy szám elírása nem vezethet a Földforgalmi törvény szabályaival ellentétes döntés meghozatalára. A Földforgalmi törvény egyébként sem határozza meg az alakszerűségi előírást.

Hivatkozott az Alaptörvény P) cikk (1)-(2) bekezdéseire, az R) cikk (3) bekezdésére, továbbá a I. cikk (3) bekezdésére, amely szerint a termőföld tulajdonjogának keletkezésében és a rangsorban hátrább álló személy tulajdonjogának keletkezésében az alperes által megjelölt okirati dátumnál korábbi ellenjegyzési dátum nem dönthet, mert az ellentmond a termőföld védelmének, a tulajdonjog szabadságának, az Alaptörvényben rögzített objektív teleológikus jogértelmezésnek és az alapvető jog korlátozása szabályainak. Indítványozta erre figyelemmel az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését a Földforgalmi törvény 23. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjának Alaptörvény-ellenessége miatt.