31972R1799[1]

A Tanács 1799/72/EGK rendelete (1972. augusztus 18.) a személyzeti szabályzat 100. cikkében előírt, a különösen nehéz munkakörülmények ellensúlyozására nyújtható különleges pótlékok mértékének és feltételeinek meghatározásáról

A Tanács 1799/72/EGK rendelete

(1972. augusztus 18.)

a személyzeti szabályzat 100. cikkében előírt, a különösen nehéz munkakörülmények ellensúlyozására nyújtható különleges pótlékok mértékének és feltételeinek meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel a legutóbb a 1369/72/EGK, ESZAK, Euratom rendelettel [1] módosított 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben [2] megállapított, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatára, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeire, és különösen a személyzeti szabályzat 100. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel a Tanács feladata, a Bizottság javaslata alapján eljárva, a különösen nehéz munkakörülmények ellensúlyozására nyújtható különleges pótlékok feltételeinek és mértékének meghatározása, amelyekben a személyzeti szabályzat 92. cikke alá tartozó egyes tisztviselők részesülhetnek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A következő cikkekkel összhangban meghatározott különleges pótlékokat olyan tisztviselők számára nyújtanak, akikre a személyzeti szabályzat 92. cikke vonatkozik, és akiknek különösen nehéz munka elvégzése a feladatuk.

2. cikk

A pótlékot pontokban fejezik ki. Egy pont a D4 besorolási osztályú, 1. fizetési fokozatú tisztviselő alapilletményének 0,032 %-ával egyenlő. E pótlékokat a tisztviselő illetményére alkalmazott súlyozással kell kiigazítani.

A pótlékokat havonta kell kifizetni.

3. cikk

(1) A következő táblázat tünteti fel azon különleges munkakörülményeket, amelyek előfordulása esetén nyújthatók a pótlékok, valamint a tényleges munkaórákra eső pontok számát:

Különleges munkakörülmények | A tényleges munkaórákra eső pontok száma az A, B, C és D kategóriában |

| | |

I. A személy biztonsága:

| a)Tűz, fertőzés, sugárzás vagy maró hatású anyagok elleni védelmet biztosító, különösen kényelmetlen ruházat: |

| | 1különösen nehéz ruházat | 10 |

| | 2tűz elleni, zárt védőruházat | 50 |

| | 3más zárt védőruházat | 34 |

| | 4védőruházat, amely légzőkészüléket foglal magába | 25 |

| | 5egyéb védőruházat légzőkészülékkel | 20 |

| b)Részleges védelem: | |

| | 1zártrendszerű légzőkészülék | 16 |

| | 2teljes gázálarc | 10 |

| | 3porvédő gázálarc | 6 |

| | 4mérgező, fojtó, maró hatású anyagok elleni más védőkészülék stb.. | 2 |

| | 5kesztyűs manipulátor és telemanipulátor | 2 |

II. Munkavégzés helye:

| a)Zárt:Nappali fény nélküli, olyan zárt helyiségben történő munkavégzés, amelyet nagyfeszültségű kábelek vagy magas hőmérsékletű csőhálózat keresztez, és ezek elhelyezkedése olyan zsúfolt, hogy a köztük való közlekedés nehézségeket okoz. | 2 |

| b)Zajos:Olyan helyiségben történő munkavégzés, ahol az átlagos hangerő meghaladja a 85 dB-t. | 2 |

| c)Olyan veszélyes helyszíneken történő munkavégzés, amelyeken feltétlenül szükséges a nehézkes védőberendezések használata: | |

| | 1.Földalatti átjárók | 2 |

| | 2.Olyan helyszínek, ahol a munkát a felszín felett több, mint 6 méterrel végzik, ami rendkívüli veszélyeket rejt magában. | 5 |

Ezen esetekben a pótlékot a kinevezéssel megbízott hatóság döntése alapján ítélik oda, szükség esetén a vegyes bizottsággal folytatott egyeztetést követően. | | | |

III. A munkavégzés természete:

| a)Bizonyos anyagok kezelése vagy azokkal történő munkavégzés olyan körülmények között, amelyek a munkavégzést nehezítik (lásd a jegyzéket a mellékletben). | 2 |

| b)Robbanóanyagokkal történő munkavégzés tűzszerészként. | 5 |

(2) A folyamatos ellenőrzés lehetővé tétele érdekében, az (1) bekezdésben megállapított körülmények között elvégzett munkát haladéktalanul és időrendi sorrendben rögzíteni kell. E nyilvántartás tartalmazza az elvégzett munka részleteit, a fenti táblázatra való hivatkozással.

A kinevezéssel megbízott hatóság állapítja meg az ellenőrzés végrehajtását szabályozó eljárást; amennyiben a kérdéses munkaórák száma minden hónapban azonos, a kinevezéssel megbízott hatóság eltekinthet a nyilvántartástól.

4. cikk

A 3. cikk táblázatának I. pontjában meghatározott körülmények között elvégzett munkára vonatkozó pótlékokat nem lehet halmozni; ugyanez vonatkozik a táblázat II. és III. pontjában említett pótlékokra.

Nem lehet továbbá halmozni a táblázat I. és III. pontjában említett körülmények között elvégzett munkára vonatkozó pótlékokat.

Az előző bekezdések alkalmazásában, amennyiben egyszerre több pótlék lenne esedékes, csak a legmagasabbat fizetik ki.

5. cikk

tekintettel a bizonyos különleges természetű szolgáltatásokért nyújtott különleges pótlékok meghatározásáról szóló 1371/72/Euratom rendelet [3] 4. cikkének alkalmazására, az e rendelet alapján kifizetett pótlékok nem haladják meg az egy tisztviselőre eső havi 1500 pontot.

6. cikk

E rendeletet az ideiglenes, a kisegítő az állandó alkalmazottakra megfelelően kell alkalmazni.

7. cikk

A Bizottság minden év áprilisában jelentést nyújt be a Tanácsnak a következőkről:

- valamennyi kategóriába tartozó tisztviselők és alkalmazottak száma, akik az e rendeletben említett pótlékokban részesültek, a kutatóközpont különböző létesítményeinek megfelelően elemezve, valamint a 3. cikk táblázatában megállapított különböző körülmények között ledolgozott órák száma,

- az e pótlékokra fordított költségek összessége.

8. cikk

A 4/63/Euratom rendelet [4] e rendelet hatálybalépése napján hatályát veszti.

9. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1972. augusztus 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

T. Westerterp

[1] HL L 149., 1972.7.1., 1. o.

[2] HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

[3] HL L 149., 1972.7.1., 4. o.

[4] HL L 112., 1963.7.24., 2005/63. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A 3. cikkben említett jegyzék

A. Maró és fojtó hatású anyagok:

1. Kezelés esetén:

Halogének, hidrohalogén savak (hidrogén-klorid és hidrogén-fluorid savak), halogén fluoridok; kénsav, kén-klorid, maró nátrium-karbonát és maró kálium-karbonát, ammónia.

2. Műszaki folyamatokban:

Rozsdamentes acélok és könnyűfémötvözetek mosásakor és passziválásakor merítéssel, vagy mosó, illetve oxidáló vegyszerekkel érintkezve.

B. Mérgező anyagok:

1. Kezelés esetén:

Radioaktív anyagok mérgező formái; beryllium és keverékek; arzén és keverékek; higany, keverékek és amalgámok; ólomtetraetil; cián-hidrogénsav, ciánok és akrilnitril; nitrogén-oxid és nitrogén-dioxid; foszfor és foszfor-éterek; szelén; deutérium-oxid.

2. Műszaki folyamatokban:

Radioaktív anyagok mérgező formáinak gyártásakor, koncentrálásakor és tárolásakor; ólom és ólom-antimon vagy kadmium-antimon ötvözetek öntésekor, hegesztésekor és ezek megmunkálásakor.

C. Erősen gyúlékony és/vagy robbanékony anyagok:

1. Kezelés esetén:

Sűrített gázok: acetilén, oxigén, metán, etán, etilén és nemesgázok; illékony szerves oldószerek mint például a metil-alkohol, etil-alkohol, dietil-éter, aceton, benzol, toluol; folyékony fémek, mint például nátrium vagy kálium; kén.

2. Műszaki folyamatokban:

Argon hegesztésekor; nagyon piszkos alkatrészek oldószerekkel, mint például triklór-etilénnel, történő tisztításakor és zsírtalanításakor; szerves folyadékok, mint például difenil, trifenil, polifenil, Dowtherm, magas forráspontú üledékek körfolyamatokban történő használatakor; paraffin vagy bitumen öntésekor.

D. Szennyezett anyagok:

1. Kezelés esetén:

Kadmium, króm, nikkel, bizmut, bárium, vanádium és mangán keverékek por formában történő feldolgozásakor; porított vas-oxid.

2. Műszaki folyamatokban:

Grafit feldolgozásakor; szivattyúk és motorok, mint például vákuumszivattyúk, folyadék keringető szivattyúk, légnyomáscsökkentő szivattyúk, sűrített levegő generátorok kenésekor és töltéselvezetésekor; különleges anyagokkal történő fényesítéskor; fémsalak kezelésekor.

E mellékletet a Tanácsnak, a Bizottság javaslata alapján és a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevételével, módosítania kell.