A Kecskeméti Törvényszék K.20362/2011/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 378. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 25. §, 26. §, 29. §, 32. §, 39. §, 51. §] Bíró: Virág Andrea

Kapcsolódó határozatok:

*Kecskeméti Törvényszék K.20362/2011/4.*, Kúria Kfv.37462/2011/6. (BH+ 2012.5.223)

***********

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

2.K.20.362/2011/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság g) (felperesi képviselő címe.) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek,-

a) jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen,-

ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított közigazgatási perben meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

INDOKOLÁS:

A bíróság a felperes keresete, az alperes ellenkérelme, a hatósági iratok tartalma, valamint a per egyéb adatai és iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A b)-n 2010. október 08-án a felperes, mint tulajdonjogot átruházó holtig tartó haszonélvezeti jogot szerző, c) és d), mint holtig tartó haszonélvezeti jogot átruházó - tulajdonjogot szerző az e). helyrajzi számú ,természetben f). szám alatti, 1072 m2 nagyságú kivett lakóház, udvar megjelölésű ingatlanra vonatkozóan csereszerződés elnevezésű megállapodást kötött.

A szerződéskötéskor a fenti, perbeli ingatlan 2/4-ed arányban 2009. március 10-e óta felperes neve felperes, ugyanezen időpont óta külön-külön 1/4-ed arányban c) és d) tulajdonaként volt az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezve.

A fenti csereszerződés elnevezésű megállapodás 1. pontja szerint a felperes a 2/4-ed tulajdoni illetőségét átruházza egymás között egyenlő, 1/4-1/4-ed arányban c) és d) javára holtig tartó haszonélvezeti joga fenntartása mellett, amelyért cserébe c) és d) összesen 2/4-ed illetőségükre holtig tartó haszonélvezeti jogot engedélyeznek a felperes részére.

A szerződésben a szerződő felek megbízták g) (gy).) ügyvédet az okirattal kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárásbani képviseletükkel.

A szerződés 3. pontja szerint közösen kérték a körzeti földhivatalt az e). helyrajzi számú ingatlanból a felperest megillető 2/4-ed tulajdoni illetőségre a tulajdonjogot csere jogcímén egymás között egyenlő, 1/2-1/2-ed arányban c) és d) javára bejegyezni, míg ugyanezen illetőségre szerződéses kikötés, illetve jogfenntartás jogcímén a holtig tartó haszonélvezeti jogot felperes neve felperes javára bejegyezni, továbbá c) és d) 2/4-ed illetőségére a holtig tartó haszonélvezeti jogot csere jogcímén felperes neve felperes javára bejegyezni.

Nyilatkoztak arról, hogy a bejegyzési engedélyt a szerződő felek megadják.

A szerződés 4. pontjában az 1. pontban körülírt ingatlan értékét 1.000.000 Ft-ban állapították meg.

A szerződő felek közül c) a szerződést szerkesztő ügyvéd, mint jogi képviselő útján 2010. október 12-én a h)-nál az e). helyrajzi számú ingatlannak a felperes nevére bejegyzett 2/4-ed eszmei illetőségére tulajdonjog bejegyzését kérte csere jogcímén, egymás közti egyenlő arányban c) és d) javára, valamint ezen illetőségre szerződéses kikötés, illetve jogfenntartás jogcímén holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzését a felperes javára, továbbá c) és d) 2/4-ed eszmei tulajdoni illetőségére holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzését kérte csere jogcímén a felperes javára.

A kérelmező kérelméhez mellékelte a csereszerződés elnevezésű megállapodást.

A h) a 2010. november 10-én hozott 45823/2/2010. számú határozatával a bejegyzési kérelmet elutasította.

Határozatában kifejtette, hogy a Polgári Törvénykönyv 378. §-a alapján csere esetén a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében.

Rögzítette, hogy a holtig tartó haszonélvezeti jog nem tekinthető dolognak, a tulajdonjog haszonélvezeti jogra nem cserélhető.

Kifejtette, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 51. § (1) bekezdése alapján el kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható.

A kérelmező, felperes neve felperes és d) az elsőfokú határozattal szemben a törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezésben a körzeti földhivatal határozatának a megváltoztatását és az e). helyrajzi számú ingatlanból a felperes 2/4-ed tulajdoni illetőségére c) és d) tulajdonjogának a bejegyzését, valamint ezen illetőségre, továbbá c) és j) 2/4-ed illetőségére felperes neve felperes holtig tartó haszonélvezeti joga bejegyzését kérte a csatolt szerződés és a kérelem alapján.

Előadták, hogy a Ptk. 378. §-a nem azt tartalmazza kizárólagossággal, hogy mit kell cserének tekintetni. A csere címszó alatt a Ptk. dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vonatkozóan ad szabályozást, ez nem jelenti azt, hogy a dolgok tulajdonjogán kívül más nem lehet csere tárgya. Nincs olyan jogszabály, amely tiltaná a tulajdonjog és a holtig tartó haszonélvezeti jog cseréjét.

A körzeti földhivatal határozatában foglaltak sértik a jogok szabad gyakorlását.