A Debreceni Törvényszék Mf.20713/2015/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 253. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 51. §, 166. §]

... TÖRVÉNYSZÉK

2.Mf.20.713/2015/4. szám

A ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Dr. Papp Dezső ügyvéd által képviselt felperesnek - a Dr. Sipka Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ... sorszámú közbenső ítélete ellen alperes ... sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A törvényszék az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A felperes keresetében a 2013. június 27. napján, munkavégzés közben bekövetkezett balesete vonatkozásában, kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperes a felperest 2013. június 27. napján ért balesetért teljes kárfelelősséggel tartozik.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének megváltoztatásával felperes keresetének az elutasítását kérte.

A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

A törvényszék az alperes fellebbezését nem találta alaposnak.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének jogalapja körében a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatása után a per eldöntése szempontjából releváns tényállást a Pp.206.§ (1) bekezdése alapján helyesen állapította meg, és abból helytálló jogi következtetést vont le. Álláspontjának indokolásával a törvényszék maradéktalanul egyetértett, ezért az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét a Pp.253.§ (2) bekezdés és 254.§ (3) bekezdése alapján, helyes indokainál fogva helybenhagyta.

A törvényszék csak a fellebbezésben foglaltakra tekintettel hangsúlyozza az alábbiakat:

Az Mt.166.§ (2) bekezdés a.) pontjára hivatkozással az elsőfokú bíróság is helytállóan mutatott rá, hogy a munkáltató a kártérítési felelősség alól akkor mentesül, ha a kárt az ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, ezzel a körülménnyel nem kellett számolni, valamint nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

Osztja a törvényszék az elsőfokú bíróság álláspontját a körben is, hogy az alperesi munkáltatónak az oszlopok vonatkozásában általános körű karbantartási kötelezettsége nem volt, azt csak egyedi munkamegrendelés alapján végzett.

A Kúria MK. 29. számú állásfoglalása - még a régi Mt. értelmezése körében - rögzítette, hogy a működési kör a munkáltató körén kívül eső, az a munkáltató tevékenységétől független. Ez a szabály irányadónak tekinthető az ellenőrzési körre is. A munkáltató tevékenysége akkor független, ha a kárt előidéző ok és a munkáltató tevékenysége nem áll okozati összefüggésben.

A perben a rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy mivel az alperes szerződéses kötelezettsége nem terjedt ki az oszlopok rendszeres karbantartására, így az oszlopok károsodása az ellenőrzési körén kívül esett.

Az alperes kártérítési felelősség alóli mentesüléséhez azonban a három megjelölt feltételnek együtt kell megvalósulni. Az alperest terhelte a bizonyítás a körben, hogy az ellenőrzési körén kívül eső körülménnyel nem kellett számolni, továbbá nem volt elvárható, hogy ezen körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

A törvényszék álláspontja szerint is az alperes e körben a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget.

Az alperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a munka megkezdése előtt a felperes és kollégája az oszlopot megvizsgálta. Ezt a körülményt a felperes és a tanúként meghallgatott Ari János is alátámasztotta, azonban ez a vizsgálat egy szemrevételezéssel elvégzett vizsgálat, mely a rejtett hibák feltárására, az oszlopok avulásából eredő károsodás megállapítására alkalmatlan.

Az eljárás adataiból megállapítható, hogy az alperes a munkaterületen lévő oszlop állapotáról, koráról semmilyen információval nem rendelkezett, az oszlopon adattábla nem volt.

Az Mt.51.§ (4) bekezdése szerint a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.

E körbe tartozik az, hogy a munkáltatónak a munkavégzési helyként kijelölt területen meg kell teremteni a biztonságos, a munkavállaló károsodását nem eredményező munkavégzés feltételeit.