A Fővárosi Törvényszék K.703519/2020/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖRNYEZETVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 98. §, 99. §, 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 35. §, 46. §, 80. §, 116. §] Bírók: Koós Szabolcs, Sinka Ildikó Judit, Surányi József

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.703519/2020/4.*, Fővárosi Törvényszék K.703519/2020/5., Kúria Kfv.37700/2020/5. (BH 2021.4.120)

***********

Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma: 110.K.703.519/2020/4.

A felperes: felperes neve (cím.)

A felperes képviselője: képviselő 1 ügyvéd

(cím.)

Az alperesek: Pest Megyei Kormányhivatal

(cím)

alperes II. rendű

(cím.)

Az alperesek képviselője: dr. Szurovecz Zoltán jogtanácsos

A per tárgya: környezetvédelmi ügyben hozott PE/KTFO/4102-2/2018. számú döntés felülvizsgálatával kapcsolatos közigazgatási jogvita

Ítélet:

A Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 30.000,- (harmincezer) Ft, a II. r. alperesnek 20.000,- (húszezer) Ft perköltséget.

Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak 30.000 (harmincezer) Ft kereseti illetéket az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes környezetvédelmi egyesület, melynek hivatkozása szerint környezetvédelmi tevékenységét és céljait érinti a Budapest és környéke levegőminőségi tervvel kapcsolatos felülvizsgálat. A felperes 2018. április 10. napján kérelmet nyújtott be II.r. alpereshez, melyben kérte "A Pest Megyei Kormányhivatal illetékességi területére vonatkozó, a levegőminőség javítását célzó intézkedési terv" (továbbiakban: levegőminőségi terv) felülvizsgálatát. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 98.§ (1) bekezdésére, (2) bekezdésének a) és c)-d) pontjaira hivatkozva rögzítette kérelmében, hogy környezetvédelmi társadalmi szervezetként részvételre jogosult a környezet védelmét szolgáló állami és önkormányzati munkákban, a környezettel kapcsolatos állami és önkormányzati jogszabályok tervezeteinek véleményezésében, jogosult a működési vagy tevékenységi területét érintő környezetvédelmi programok kidolgozásában közreműködni, valamint a működési vagy tevékenységi területét érintő, környezeti vizsgálatra kötelezett tervek, illetve programok tervezetének és környezeti értékelésének véleményezésére. A Kvtv. 43.§ (4)-(5) bekezdéseire, valamint az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: 2/2005. Korm. rendelet) 1.§ (2) bekezdésének b)-c) pontjaira hivatkozva arra a következtetésre jutott, hogy a levegőminőségi tervek olyan terveknek, illetve programoknak minősülnek, amelyek környezeti értékelése is kötelező, ennek megfelelően a Kvtv. 98.§ (1) bekezdésében megjelölt civil szervezeteknek mind a tervek elkészítése, mind a környezeti értékelést illetően részvételi jogaik vannak.

[2] A felperes kérelmére a II.r. alperes a 2018. június 7. napján kelt PE-06/KTF/10275-1/2018. számú tájékoztató levelében válaszolt. Ebben a II.r. alperes előadta, hogy a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: 306/2010. Korm. rendelet) 14.§ (1) bekezdése határozza meg, hogy a légszennyezettségi határértékek éves levegőminősítési értékelés alapján történt meghaladása esetén levegőminőségi terv készítése szükséges, amelynek végrehajtásával a határértékek betartása biztosítható. Az előírás az Európai Parlament és a Tanács által a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább Levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-én meghozott 2008/50/EK irányelvnek (továbbiakban: 2008/50/EK irányelv) való megfelelést szolgálja. II.r. alperes utalt a 306/2010. Korm. rendelet 14.§ (4) bekezdésre is, mely szerint a levegőminőségi tervet a területi környezetvédelmi hatóság készíti el, a tartalmi követelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza. Álláspontja szerint a levegőminőségi terv készítése, felülvizsgálata nem az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 35.§-a szerinti kérelemre induló hatósági eljárás, hanem a II.r. alperesnek a 306/2010. Korm. rendeleten és a 2008/50/EK irányelven alapuló kötelezettsége, melynek folyamatosan eleget tesz. A 306/2010. Korm. rendelet 2.§ 10. pont b) alpontjára hivatkozva kifejtette, hogy a felperes a levegőminőségi terv készítése, felülvizsgálata során érintett nyilvánosságnak minősül. A 306/2010. Korm. rendelet 16.§ (1)-(3) bekezdéseire utalva rögzítette, hogy a tárgyi levegőminőségi terv - hirdetmény útján történő - közzététele minden felülvizsgálat esetében megtörtént, ugyanakkor a felperes részéről észrevétel egyetlen esetben sem érkezett.

[3] Felperes fellebbezést terjesztett elő a II.r. alperes PE-06/KTF/10275-1/2018. számú tájékoztató levelével szemben az I.r. alpereshez. Az I.r. alperes a 2018. július 17. napján kelt PE/KTFO/2372-2/2018. számú levelében tájékoztatást adott a felperesnek. Az Ákr. 7.§ (2) bekezdésére, 10.§ (1)-(2) bekezdéseire és 35.§-ára hivatkozva előadta, hogy a közigazgatási hatósági eljárás tárgya olyan ügy, amely meghatározott ügyfélhez, annak jogához, kötelezettségéhez kapcsolódik, az eljárás akár kérelemre, akár hivatalból is indulhat. Megállapította, hogy a felperes által előterjesztett kérelem nem meghatározott és a környezetvédelmi anyagi jogi jogszabályok szerint ügyfélnek minősülő harmadik féllel szemben hivatalból megindítható eljárás lefolytatására irányul, de a felperes nem kérelmezi a jogát vagy kötelezettségét érintő olyan hatósági eljárás lefolytatását sem, amelynek eredménye egy, a felperes számára kiadott érdemi döntés. Álláspontja szerint a Kvtv. 98.§ (2) bekezdése nem az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárás bizonyos típusait rögzíti, hanem a környezetvédelmi igazgatási szervek állami feladatkörébe tartozó egyéb feladatokban való közreműködés lehetőségét. A Kvtv. 99.§ (1) bekezdése szerinti lehetőség kizárólag az intézkedés megtétele iránti kérelem lehetőségét öleli fel, amely azonban nem szinonim fogalom az Ákr. hatálya alá tartozó eljárások lezárásakor kiadható érdemi döntések körével. A felperes az őt megillető közreműködés lehetősége alapján felhívhatja beadványában az elsőfokú környezetvédelmi hatóság figyelmét egy már korábban kiadott levegőminőségi terv felülvizsgálatára, előadhatja észrevételeit, intézkedés iránti kérelmének indokait. Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság jogosult azonban annak eldöntésére, hogy a 306/2010. Korm. rendelet szabályai szerint eljárva felülvizsgálja a levegőminőségi tervet és intézkedjen esetlegesen egy új terv elkészítéséről. I. r. alperes megállapította továbbá, hogy a 306/2010. Korm. rendelet 14-17.§-ai, valamint a 2008/50/EK irányelv előírásai alapján a tagállami kötelezettségként meghatározott levegőminőségi terv nem az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint lefolytatandó eljárás. Ezt meghaladóan az I.r. alperes az Ákr. 26.§-ára, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: Eüsztv.) 1.§ 17.a pontjára és 23. pontjára, 2.§ (1) bekezdésére, 9.§ (1) bekezdésének aa) pontjára hivatkozva I.r. alperes kifejtette, hogy a felperes adószámmal rendelkező civil szervezet, elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, valamint gazdálkodó szervezet jogállásából adódóan köteles az elektronikus ügyintézésre. A felperes kérelmének benyújtására nem elektronikus úton került sor és nincs olyan jogszabályi előírás, amely a levegőminőségi terv felülvizsgálata iránti kérelem előterjesztésének módjára kivételt rögzítene. Amennyiben I.r. alperes elfogadná, hogy a levegőminőségi terv elkészítése az Ákr. hatálya alá tartozó hatósági eljárás és akár kérelemre is megindítható eljárás, úgy álláspontja szerint a kérelem az Eüsztv. 9.§ (5) bekezdése alapján hatálytalan, így az azzal kapcsolatos valamennyi hatósági intézkedés is hatálytalan, amely intézkedésekkel szemben a fellebbezési jog sem gyakorolható hatályosan.