A Fővárosi Ítélőtábla Bf.320/2008/5. számú határozata emberölés bűntette (TÖBB EMBEREN elkövetett emberölés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 99. §, 166. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 339. §, 349. §, 352. §, 371. §, 372. §] Bírók: Rédei Géza, Révész Tamásné, Szigeti Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

2.Bf.320/2008/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2009. év március hó 5. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

ítéletet.

A több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt a I.r. vádlott és társa ellen indított büntető ügyben a Pest Megyei Bíróság 16.B.124/2006/40. számú ítéletét az I. rendű vádlott vonatkozásában megváltoztatja annyiban, hogy a vele szemben kiszabott közügyektől eltiltás mellékbüntetést mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet az I. rendű vádlott tekintetében helybenhagyja.

A kiszabott szabadságvesztésbe az elsőfokú ítélet meghozatalától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja.

A másodfokú eljárásban felmerült 3.600,- (háromezer-hatszáz) Ft bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Pest Megyei Bíróság a 2008. október 27. napján kelt 16.B.124/2006/40. számú ítéletével

az I.r. vádlott bűnösségét emberölés bűntettének kísérletében (Btk.166.§ (1), (2) bekezdés f./ pont) állapította meg. Ezért őt 7 év fegyházbüntetésre, 7 év közügyektől eltiltásra és 8 évre a Magyar Köztársaság területéről történő kiutasításra ítélte.

A II.r. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete (Btk.166.§ (1) bekezdés) miatt 4 év 2 hónap börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 6 évre a Magyar Köztársaság területéről történő kiutasításra ítélte.

Döntött a vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelek sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről.

A megyei bíróság ítélete a II.r. vádlottal szemben kihirdetése napján jogerőre emelkedett.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész az I.r. vádlott terhére a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés súlyosítása céljából fellebbezést jelentett be.

Az ítélet ellen az I.r. vádlott és védője ugyancsak perorvoslattal éltek elsődlegesen enyhítésért, másodlagosan téves jogi minősítés miatt.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.101/2007/11. számú átiratában az ügyészi fellebbezést a következők szerint tartotta fenn. Álláspontja szerint a tényállás az I.r. vádlott személyi körülményei tekintetében hiányos. Nem tartalmazza ugyanis, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, továbbá, hogy Magyarországon nem rendelkezik érvényes letelepedési engedéllyel. Emellett beszámítási képességére vonatkozóan is kiegészítésre szorul a tényállás.

Az átiratban foglaltak szerint az egyebekben megalapozott tényállás alapján az I.r. vádlott cselekményének minősítése törvényes, de az enyhítő szakaszt indokolatlanul vette igénybe a bíróság a büntetés kiszabásakor. Ugyanakkor érvényes letelepedési engedély hiányában nincs törvényes lehetőség a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazására.

Ezért indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet annyiban változtassa meg, hogy az I.r. vádlott szabadságvesztés büntetését súlyosítsa, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést mellőzze, egyebekben az ítéletet hagyja helyben.

A nyilvános ülésen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője mindenben az átiratban foglaltak szerint szólalt fel és azzal azonos indítványt tett.

A védő felszólalásában fellebbezését fenntartotta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást elfogadva, amellett érvelt, hogy az I.r. vádlott cselekményének minősítése határeset az életveszélyt okozó testi sértés bűntette és emberölés bűntette értékelésénél. Álláspontja szerint a megyei bíróság az eset összes körülményét nem vizsgálta kellő alapossággal, ezért tévesen állapította meg, hogy az emberölési cselekmény kísérleténél egyenes szándék állapítható meg. Érvelése szerint a cselekmény indító oka nem hagyható figyelmen kívül, az egyenes szándékot azonban semmi nem támasztja alá. Az életveszély, mint eredmény nyilvánvalóan okozati összefüggésben áll a testi sértéssel, ezért emberölés bűntettének kísérlete helyett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének megállapítását indítványozta. Az I.r. vádlott büntetlen előélete, 2 kiskorú gyermekes családos állapota és megbánó magatartása miatt a büntetés enyhítését kérte. Kiemelte, hogy az ügyész súlyosítás iránti fellebbezéséből a közügyektől eltiltás mellékbüntetés mellőzésére tett indítvánnyal egyetértett.

Az ügyészi viszontválasz szerint az egyenes szándékot az ipari kamera felvételei igazolják.

A védő viszontválaszában hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság kizárólag az élet kioltására alkalmas eszközből következtetett a vádlott egyenes szándékára, amely következtetési alap nem elegendő a helyes minősítéshez.

Az I.r. vádlott az utolsó szó jogán kijelentette, hogy sértett1-et ugyan ijedtségében egyszer megszúrta, azonban sértett2-t csak kézzel bántalmazta, az ő testére egyetlen szúrást sem adott le.

A perorvoslatok közül az ügyészi fellebbezés részben alapos.

A Fővárosi Ítélőtábla a Be.349.§ (1) bekezdése értelmében a fellebbezéssel érintett I.r. vádlott tekintetében bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárását.

A felülbírálat eredményeként megállapította, hogy a megyei bíróság a perrendi szabályoknak megfelelően ügyfelderítési kötelezettségét gondosan teljesítette. Részletesen meghallgatta a vádlottakat, a sértetteket és mindazokat a tanúkat, akik a cselekmény valamely részénél jelen voltak. Megidézte és meghallgatta az igazságügyi orvosszakértőt a tárgyaláson is, az okirati bizonyítékokat felolvasta és megtekintette a helyszíni ipari kamera felvételét is. Ítélete indokolásában a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegeléséről számot adott. A bizonyítékok értékelése megfelel az iratoknak, logikus. Kellően megokolta, hogy a vádlottak és sértettek ellentmondásos előadásainak azokat a részeit fogadta el hiteltérdemlőnek, amelyeket egyéb bizonyítékok is alátámasztottak.

A megyei bíróság által megállapított tényállás a lényeget illetően megalapozott. Ugyanakkor helyenként elírások történtek és kisebb kiegészítések is indokoltak az iratok tartalma - Be.352.§ (1) bekezdés a./ pontja - alapján a következők szerint:

- Az ítélet 5. oldal utolsó bekezdésében a vádlottak rendbeliségének feltüntetését felcserélte az elsőfokú bíróság, helyesen a II.r. vádlott kezdett dulakodni sértett1-el és ennek során a II.r. vádlott került alulra a földön. A cselekmény folytatásában az ítélet 6. oldal első bekezdésében a II.r. vádlott szúrta meg két esetben a dulakodás során e sértettet, ahogyan azt és az I.r. vádlott magatartását már helyesen rögzíti a tényállás.

- Az ítélet 6. oldal 2. bekezdésének első során pontosítva: sértett2. látva az I.r. vádlottnak a testvére ellen intézett támadását, az I.r. vádlotthoz lépett.