BH 1990.8.308 Jogalap nélküli gazdagodás jogcímére alapított követelés csak akkor tekinthető alaposnak, ha a jogosult más jogcímen ezt az igényét a kötelezettel szemben nem érvényesítheti [Ptk. 361. § (1) bek.].

A felperes a módosított kereseti kérelmében 200 829 Ft és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert a részére az 1987 évben nemesnyárfát és hazai nyárféleséget szállított 646 105 Ft összegben de az alperes a számláját a peresített összeggel csökkentve fizette ki

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a leszállított fa mennyiségének a kérdésében a felperessel 1988. január 21-én és 25-én tartottak egyeztetést, a súlykülönbözetet a felperes elismerte - mert a részére a súlykülönbözetet egyébként tanácsi megbízott jelenlétében végzett mérlegelés igazolta -, és vállalta 248 520 Ft összegben a vételár visszafizetését. A jegyzőkönyvekben foglalt megállapodások alapján fize-te ki csökkentett összegben a felperes számláját, ezért a felperes követelését teljesen alaptalannak találta.

A felperes arra hivatkozott, hogy nem megfelelően számolták ki egy m3 nemesnyárfa súlyát, ezért az alperes kevesebb vételárat fizetett, s vételárkülönbözet összegével tehát jogalap nélkül gazdagodott. Szakértői bizonyítás elrendelését kérte 1 m3 nemesnyárfa súlyának tisztázása érdekében. A szakértő véleményében kifejtette, hogy miután a perbeli faanyag már nincs meg, mert feldolgozásra került, ezért csak valószínűsíthető, hogy a nemesnyárfa m3-súlya 8,73-9,15 q-ig, a hazai nyáré 8,453- 8,868 q-ig terjedhet.

Az elsőfokú bíróság az alperest - a felperes módosított kereseti kérelme szerint - 200 829 Ft és kamatai, valamint 12 048 Ft eljárási illeték és 21 000 Ft szakértői költség megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a beszerzett szakvélemény adatai alapján megállapítást nyert, hogy a felperes eredetileg megfelelően számlázott, így a Ptk. 361. §-ának (1) bekezdése alapján az alperesnek a jogalap nélküli gazdagodása címén előterjesztett kereseti követelése megalapozott.

Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének az elutasítását. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a felperessel 1988. január 21-én és 25-én a szerződést módosították, eszerint 248 510 Ft közösen meghatározott összeggel csökkentett vételárat kellett fizetnie a felperes által leszállított famennyiségre. Az alperes hivatkozott arra, hogy a felek szabadon módosíthatják a szerződésüket: ennek alapján sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a szakértő kirendelésével beavatkozott a felek szerződéses akaratába. Változatlanul állította, hogy jogalap nélkül nem gazdagodott, mert az árban a felperessel közösen állapodtak meg.

A fellebbezésre előterjesztett észrevételében a felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés alapos.