A Kúria Pfv.21579/2015/4. számú precedensképes határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 5. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) VI. cikk (2) bek.] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

A Kúria lajstromában nem szerepel a keresetlevél benyújtásának időpontja, ezért a felperes által kért, a legalább hét éve folyamatban levő ügyekben a keresetlevél benyújtásának időpontja, az ügyszámok és a jogi személy felek neve nem áll rendelkezésre. 2011. CXII. Tv. 1. §, 2011. CXII. Tv. 3. § 5. 2011. CXII. Tv. 5. § (4)

***********

Pfv.IV.21.579/2015/4.szám

A Kúria a felperesnek a .. főtanácsadó által képviselt Kúria alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 34.P.24.547/2014. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.129/2015/6. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 10. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint 2014. június 2-án a felperes az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján közérdekű adat megismerése iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyben az előtte folyamatban levő azon polgári peres eljárások listáját kérte kiadni, ahol mind a felperesek, mind az alperesek jogi személyek, és az eljárás legalább hét éve folyamatban van. A felek pontos elnevezését, az ügyszámokat és a keresetlevél érkezésének időpontját kérte megküldeni. Azon polgári peres eljárások listáját is kérte kiadni, amelyekben a peres felek nem jogi személyek és az eljárás legalább hét éve folyamatban van. Ezekben az ügyekben az ügyszámokat és a keresetlevél érkezésének időpontját kérte megküldeni.

Az alperes 2014. június 25-i levelében megtagadta az adatigénylés teljesítését azzal, hogy a Kúria lajstromában csak az ügy Kúriára érkezésének időpontja szerepel, a lajstrom az előzményi ügyek adatait, illetve a minősített érkezés napját nem tartalmazza, ezért a jelenleg használt informatikai alkalmazással nem gyűjthetők ki azok az adatok, hogy a keresetlevél mikor érkezett az elsőfokú bírósághoz.

A felperes keresetében a megismerési kérelmében megjelölt adatok közlésére kérte kötelezni az alperest az Infotv. 26. § (1) bekezdése, valamint a 31. §-a alapján. Érvelése szerint a kért információ összegyűjtésének nehézsége miatt nem utasítható el a közérdekű adatigénylés.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az Infotv. 3. § 5. és 10. pontja alapján kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a keresetlevél benyújtása nem minősül az alperes kezelésében levő, bármilyen módon vagy formában rögzített információnak vagy ismeretnek. Ezt nem meríti ki az a tény, hogy a teljes irat felterjesztésre kerül az alpereshez, így abból kikereshető a keresetlevél benyújtásának időpontja. Ezen adat szempontjából az alperes nem végez adatkezelést, mivel adatkezelésnek csak az adatokon végzett bármely művelet, illetve a műveletek összessége tekinthető. Nem fogadta el az alperes az Infotv. 5. § (4) bekezdésére való hivatkozását, mert álláspontja szerint az Infotv. 3. § 9. pontja alapján a közérdekű adatok kiadását követően sem minősülne adatkezelőnek a felperes.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az alperes fellebbezését annyiban alaposnak ítélte az ítélőtábla, hogy az Infotv. 3. § 10. pontja szerinti adatkezelés az alperes részéről a kért adatok tekintetében a tárolással megvalósult, amikor a teljes első- és másodfokú iratanyag felterjesztésre került a Kúriához, függetlenül attól, hogy a kérelem szerinti valamennyi adat rögzítésére vagy rendszerezésére hol került sor. Azonban az akta egyedi ügyszáma sem a természetes, sem a jogi személyek esetében nem tekinthető az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adatnak, mert csak technikailag azonosítja az iratot, a közfeladatról információt nem tartalmaz. A jogi személy peres felek neve nem a bíróság közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, továbbá ez az adat - az ügyszámmal azonosan - nem áll kapcsolatban a bíróság közfeladatával, közpénzzel való gazdálkodásával és a szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére nem vonatkoztatható. Ezért az ügyszámok, illetve a jogi személy felek nevét érintő információk megismerésére nem alkalmazható az Infotv. 26. § (1) bekezdése. A kért összesítésben tehát nem igényelhető adat a pertartamra vonatkozóan. Egyetértett az alperes álláspontjával, miszerint a polgári peres ügyekre vonatkozó adatsorokat tartalmazó nyilvántartásokat az Infotv. 5. § (4) bekezdése alapján kizárólag bíróság kezelheti az igazságszolgáltatási feladatainak ellátása céljából.

Ellenkező álláspont elfogadása esetére utalt az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontjára, amely szerint a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot törvény bírósági eljárásra tekintettel korlátozhatja. Így a Pp. 119. § (1) és (3) bekezdése, amely szerint az ügyszámok és a peres felek neve a peres eljárás iratainak szükséges, elválaszthatatlan elemei, amelyről felvilágosítás e rendelkezések értelmében csak a törvényben meghatározott személyeknek adható.

Az ítélőtábla kifejtette: a kúriai lajstromból informatikai úton nem választható ki a hét éven túl folyamatban levő ügyek köre, mivel az eredeti érkezési idő ott nem kerül rögzítésre. A kért formában nem létező adatsor előállítására, az adatok összegyűjtésére, rendszerezésére az alperes, ha az számottevő nehézséget eredményez, nem kötelezhető a bírói gyakorlat alapján. Ahhoz, hogy a hét éven túli pertartam megállapítható legyen, minden felterjesztett aktát egyenként kellene átvizsgálni és a kért adatokat táblázatos formában rendszerezni, ami nyilvánvalóan számottevő, a működés eredményességét érintő nehézséget okoz.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte - az elsőfokú ítéletre is kiterjedően - és az alperest kérte kötelezni a megjelölt közérdekű adatok kiadására. Álláspontja szerint a másodfokú ítélet hibás következtetéssel jutott arra a megállapításra, hogy a jogi személyek neve nem igényelhető adat a jelen ügyben. Az ügy során keletkező, illetve az abban fellelhető minden adat a Kúria kezelésében van az Infotv. adatkezelésre vonatkozó rendelkezése értelmében. Az alperes sem azt állította, hogy ezek nem állnak rendelkezésre, nem lelhetők fel nála, csupán az összeállítás és kigyűjtés hiányát hivatkozta. A jogi személy fél nevének kiadhatósága, közérdekűsége tekintetében az Infotv. értelmező rendelkezéséből kell kiindulni. Az ítélőtábla azonban szűkítően értelmezte a bíróságok eljárására irányadó szabályok mentén, amikor azok megismerhetőségét a bírósági eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezések által korlátozhatónak tekintette. A bíróságokra vonatkozó eljárási szabályok és követelmények megtartása előnyt élvez az információs önrendelkezési jogból fakadó, alanyi jogosultságok gyakorlásánál. Ez a logika egy alkotmányos védelmet élvező alapjog szükségességi, arányossági vizsgálat lefolytatása nélküli korlátozásához vezet. Az az általános hivatkozás, hogy a Pp. szerint mely személyi kör tekinthet be az iratokba, önmagában nem ad választ arra a kérdésre, hogy az adatigénylés miért nem esik az Infotv. tárgyi hatálya alá. Azonban a Pp. ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Az alperes személyes adatként hivatkozza a jogi személy nevét, de az ítélőtábla indokolása ezt nem fogadta el. A jogi személy nevét csupán arra figyelemmel tekintette nem kiadható adatnak, hogy az nem a bíróság tevékenységével összefüggésben keletkezett. E körben az Infotv. adatkezelésre vonatkozó értelmező rendelkezését hivatkozta a felperes, amely nem csupán az adatkezelő tevékenysége során keletkezett, de az általa tárolt adatokat is közérdekű adatnak minősíti, amennyiben a további törvényi feltételeknek megfelelnek. A személyes adatok pedig az Infotv. értelmében negatív megközelítéssel élve, nem személyes adat az, amely közérdekű adatnak minősül. A felperes kiemelte: az adatkérés azon adatokra irányult, amely a tárgyaláson résztvevők, de a bíróság folyosóján tartózkodó személyek számára a kifüggesztésből is egyértelműen nyilvánvaló és fő szabály szerint nyilvános információ. Tévesnek tartotta azt az ítéleti megállapítást, hogy a Pp. 119. § (1) és (3) bekezdése az iratbetekintésre való jogosultságot szabályozó tartalma a jogi személy felek nevére és az ügyiratszámra is kiterjed. Az, hogy az ügyszámok és a peres felek neve elválaszthatatlan elemei az ügy iratainak, csupán adminisztrációs nehézségként merülhet fel, mivel egyszerűen informatikai úton lekérhető adatbázist az alperes nem vezet. Az alperes nem hivatkozott arra, hogy számottevő nehézséget jelent az adatsor előállítása, csak arra utalt, hogy ilyen típusú adatsort nem kezel. A felperes adatbázis összeállítását nem kérte, csupán az alperes által kezelt adatok kiadását. Tévesnek tartotta azt az érvelést, hogy azért nem adhatók ki az adatok, mert kizárólag a bíróság kezelheti a nyilvántartásokat.