BH 2008.2.55 A kezelői és a vagyonkezelői jog egyidejű feltüntetése az ingatlan-nyilvántartásban nem lehetséges - A kezelői jog törléséhez a törvényben előírt okirat szükséges [1997. évi CXLI. tv. 8. §, 29. §].

Pertörténet:

Szolnoki Törvényszék K.27214/2006/3., Kúria Kfv.37015/2007/5. (*BH 2008.2.55*)

***********

A felperes földalapkezelő szervezet 2005. november 25-én kérelmeket nyújtott be az elsőfokú közigazgatási szervhez, amelyekben 140 külterületi ingatlanra a Magyar Állam tulajdonjogának változatlanul hagyása mellett a H. Állami Gazdaság kezelői jogának törlését, valamint ezzel egyidejűleg a Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzésénél annak feltüntetését kérte, hogy a "tulajdonosi jogok gyakorlója a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter, melyet a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján lát el."

A Körzeti Földhivatal határozataival a bejegyezési kérelmeket elutasította, mivel a felhívásban megadott határidő alatt olyan okiratot a felperes nem csatolt be, amely a jelenleg bejegyzett H. Állami Gazdaság kezelői jogának megszűnését igazolná, illetve a jogutód A. Mezőgazdasági Rt. és a felperes között létrejött megállapodást, egyeztetést tartalmazná.

A felperes fellebbezése folytán az alperes a 2006. június 18. napján meghozott határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatokat. Határozata indokolásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 8. §-ára és 29. §-ára hivatkozással megállapította, hogy az NFA fellebbezéséhez nem mellékelt olyan okiratot, amely a bejegyzett kezelő kezelői jogának megszűnését, ezzel egyidejűleg a felperes vagyonkezelői jogának keletkezését igazolná, ezért a kérelmeket az Inytv. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében el kellett utasítani. Határozata indokolásában utalt arra is az alperes, nem egyértelmű, hogy a kérelemben szereplő ingatlanok a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 6. §-ában foglaltak szerint kincstári vagyonba, azon belül az NFA vagyoni körébe tartoznak-e.

A felperes kerestében kérte a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát.

A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a perbeli ingatlanok esetében a H. Állami Gazdaság kezelői joga van feltüntetve az ingatlan-nyilvántartásban. Amint arra a Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 37.020/2006/8. számú ítéletében rámutatott, az 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109/G. § (1) bekezdése értelmében a vagyonkezelői jog jogosultját a tulajdonos jogai illetik meg és a tulajdonos kötelezettségei terhelik. A kezelői és a vagyonkezelői jog tehát tartalmában hasonló jellegű, egymást kizáró jog, ezért egyidejű feltüntetésük az ingatlan-nyilvántartásban nem lehetséges, a bejegyezett jog jogosultja kezelői jogának törlése nélkül tehát a felperes vagyonkezelői joga nem jegyezhető be. A felperes olyan jogszabályt megjelölni nem tudott, amelyre figyelemmel az alperes köteles lett volna a megszűnt állami gazdaság kezelői jogának törlésére, ennek hiányában pedig olyan okiratot kellett volna kérelméhez csatolnia, amely az Inytv. 29. §-ában foglalt követelményeknek megfelel.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen kérte kereseti kérelmének megfelelően a közigazgatási határozatok megváltoztatását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet nem felel meg a Pp. 213. § (1) bekezdésének, illetőleg az Nfatv. 1. § (1) bekezdésébe, 3. §-ának (1)-(2) bekezdésébe, 6-7. §-aiba és a 13/A. § (1) bekezdésére is figyelemmel az Áht. 104. § (1) bekezdésébe, 106. § (1)-(3) bekezdéseibe, 109/F. § (2) bekezdés b) pontjába és 109/G. § (2) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. A jogerős ítélet sérti az Inytv. 27. §-ának (3) bekezdését, 29. §-ának (3) bekezdését, 51. §-ának (4) bekezdését, valamint az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 7. §-ának (1) és (2) bekezdését. A bíróság és a földhivatalok téves jogi következtetést vontak le azzal kapcsolatban, hogy a vagyonkezelői jog megilleti-e a

H. Állami Gazdaság jogutódját, az A. Mezőgazdasági Rt.-t.

Álláspontja szerint az Nfatv. 3. § (1)-(2) bekezdései, 1. § (1) bekezdése, 6-7. §-ai és az Inytv. 3. §-ának (2) bekezdése értelmében az állami tulajdonú termőföldnek vagy mezőgazdasági termelést szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett területnek a kérelmezőn kívüli vagyonkezelése csak szerződés alapján történhet, ezért önmagában a már nem létező állami gazdaság jogutódja - amely gazdasági társaság - a vagyonkezelői jogokat erre irányuló hatályos szerződés hiányában nem gyakorolhat. Az, hogy a földhivatalok az állami gazdaság jogutódját okirat hiányában pusztán a jogutódlás tényénél fogva vagyonkezelőnek tekintették, sérti az Inytv. 3. §-ában foglalt bejegyzés és a 8. §-ban foglalt okiratiság elvét, ugyanis arról, hogy a jogutód gazdasági társaságot vagyonkezelői jog illetné meg, semmilyen okirat nem létezik. Az Áht. 109/G. § (2) bekezdése kizárja, hogy a kezelői jogban jogutódlás jöjjön létre, ezért a korábbi állam gazdaság kezelői joga az átalakulással elenyészett.

A bíróság elmulasztotta alkalmazni az Áht. 106. § (3) bekezdését, amely értelmében a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok vagyonkezelésére az Áht.-t kell alkalmazni, ha az Nfatv. eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Nem alkalmazta a bíróság továbbá az Áht. 109/F. § (2) bekezdés b) pontját és az Áht. 109/G. § (2) bekezdését sem. A kezelői jog kapcsán elmulasztotta alkalmazni az Inytv. 29. § (3) bekezdését és az 51. § (4) bekezdését, melyek szerint a kezelő jog törléséhez okiratra nincs szükség. A közigazgatási határozatokból is kiderül, hogy a hatóságok rendelkeztek olyan okirattal, amely az átalakulás tényét tartalmazza, ezért lehetőség lett volna okirat nélkül törölni a kezelői jogot.