A Győri Ítélőtábla Bf.93/2014/7. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 107. §, 155. §, 287. §, 338. §, 348. §, 351. §, 371. §, 372. §, 381. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 92. §, 160. §, 366. §, 373. §, 375. §, 380. §, 393. §] Bírók: Csák Csilla, Széplaki László, Vajda Edit

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Törvényszék B.258/2013/42., *Győri Ítélőtábla Bf.93/2014/7.*, Kúria Bhar.624/2015. (BH 2015.9.244)

***********

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.93/2014/7. szám

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, 2015. évi január hó 28. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Í t é l e t e t :

Az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Veszprémi Törvényszék 2014. augusztus 28. napján kelt 9.B.258/2013/42. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a vádlott bűnös további

3. rb. információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettében (Btk. 375.§ (1) bek. (5) bek.).

Ezért és a terhére még megállapított bűncselekmények miatt halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt az első fokú bíróság által kiszabott fegyházban végrehajtandó szabadságveszés büntetésre és mellékbüntetésre ítéli, a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés érintetlenül hagyásával.

A vagyonelkobzás összege 162.300 (egyszázhatvankettőezer- háromszáz) Ft.

A Veszprémi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.I.102/2013. számon nyilvántartott 43. tételszám alatti pecsétgyűrű, és 47. tételszám alatti mobiltelefon lefoglalását megszünteti és a vádlottnak kiadni rendeli a visszatartásra vonatkozó rendelkezést nem érintve.

Egyebekben helybenhagyja azzal, hogy az ítélet bevezető részéből mellőzi a 2014. február 14. napját megelőző napok feltüntetését; a vádlott tartózkodási helye: .... személyi igazolvány száma: ...;

A kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítani rendeli a vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől, 2014. augusztus 28. napjától a mai napig, 2015. január 28. napjáig eltelt időt.

A másodfokú eljárásban felmerült 15.000 (tizenötezer) Ft bűnügyi költség megfizetésére a vádlottat kötelezi.

I n d o k o l á s :

A Veszprémi Törvényszék 2014. augusztus 28. napján kelt 9.B.258/2013/42. számú ítéletében vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében (Btk. 160.§ (1), (2) bekezdés f./ pont, részben d./ pont, részben j./ pont), 2 rb kifosztás bűntettében (Btk. 366.§ (1) bekezdés b./ pont) készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntettében (Btk. 393.§ (1) bekezdés a./ pont, (2) bekezdés II. fordulat), jármű önkényes elvételének bűntettében (Btk. 380.§ (1) bekezdés) és csalás bűntettében (Btk. 373.§ (1), (2) bekezdés bc./ pont, (3) bekezdés b./ pont).

Ezért, mint különös visszaesőt halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy vádlott legkorábban 40 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt.

A vádlott vonatkozásában 166.300 forint összegű vagyonelkobzást rendelt el. Határozott a bűnjelek jogi sorsáról, illetve a bűnügyi költség viseléséről.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést felmentés érdekében, míg az elsőfokon eljárt ügyész tudomásul vette a döntést.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.291/2014/1-I. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket alaptalannak találta.

Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartása mellett megfelelő körben folytatta le a bizonyítási eljárást, melynek eredményeként megalapozott tényállást állapított meg, továbbá indokolási kötelezettségét teljesítette. A vádlott azon védekezésének hitelességét, miszerint nem volt beszámítható állapotban az ölési cselekmények elkövetésekor, mivel nem emlékszik semmire, gondosan vizsgálta és teljes körűen tisztázta. A lehetséges és szükséges bizonyítást elvégezte, amikor a bírósági szakban újabb szakértőt rendelt ki a vádlott elmeállapota megítélésének kérdésében. Megjegyezte, hogy e tárgyban készült mindkét szakértői vélemény az ítéleti tényállásban rögzített megállapítást tette, amely ekként eredményesen nem támadható.

Rámutatott, hogy a törvényszék a történeti tényállás megállapításakor a vádlott vallomásán túl, aki a terhére rótt egyéb bűncselekmények vonatkozásában elismerte a büntetőjogi felelősségét, értékelte a rendelkezésre álló valamennyi egyéb bizonyítékot is, amelyek közül a legsúlyosabban minősülő cselekmény vonatkozásában az igazságügyi orvos szakértői boncolásról készült jegyzőkönyvek és az azok alapján készült szakértői vélemények kiemelt jelentőségűek. A vádlott emlékezetének hiányosságai miatt a törvényszék ezáltal tudta a sértettek sérelmére megvalósított élet elleni bűncselekményt rekonstruálni.

A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a vádlott bűnösségére helyesen következtetett a törvényszék, a cselekmények minősítése törvényes, a hozzáfűzött jogi indokolás túlnyomó részt helytálló.

Nem értett egyet azonban azzal, hogy az elsőfokú bíróság 1. sértett vonatkozásában nem állapította meg a különös kegyetlenséggel történő elkövetési módot. Véleménye szerint ugyanis e minősítő körülménynél jelen esetben nincs jelentősége, hogy a sértett a bántalmazás következtében az eszméletét elveszítette, ezért a szúrásokat, majd a zacskó felhelyezését a fejére, és a kötözéseket nem érzékelhette. Kifejtette, hogy a tárgyi oldalról nézve a vádlott által rendkívüli brutalitással megvalósított cselekmény elkövetési módjából kitűnő társadalomra veszélyesség a súlyosabb jogi minősítés alapját képezi. Ekként az átlagot messze meghaladó embertelenségről, agresszióról tett bizonyságot a vádlott, amikor a korábbi bántalmazások miatt vérző (orvosi ellátás nélkül egyébként is halálhoz vezető) sérüléseket szenvedő sértettnek a légzést akadályozó, nylonból készült zacskót szorított a fejére, kegyetlenségét és a sértett reménytelen helyzetét fokozva pedig még a kezeit is összekötötte.

A vádlott által megvalósított élet elleni bűncselekmény kivételesen nagy tárgyi súlya, az ítéletben pontosan felsorolt súlyosító körülmények száma és nyomatéka kétségtelenül kivételesen szigorú büntetés alkalmazását teszi szükségessé a vádlottal szemben, amelynek az elsőfokon kiszabott büntetés megfelel, ezért összességében indítványozta, hogy az ítélőtábla a Veszprémi Törvényszék ítéletét - a jogi indokolás megváltoztatását követően - hagyja helyben.

Vádlott a másodfokú eljárásban észrevételében kifogásolta, hogy a vallomását nem vette figyelembe a bíróság, miszerint nem emlékszik semmire. Veszprémben és Győrben is megvizsgálták ugyan a szakértők az elmeállapotát, akik egymás munkájából dolgoztak, de sem EEG, sem CT vizsgálatot nem végeztek. Ilyen gépi vizsgálatok utoljára 2006 évben történtek, amikor az IMEI-ben kezelték. Azt, hogy többszöri kérése ellenére nem helyezték az IMEI-be megfigyelésre, nem tudja elfogadni, holott korábbi leletei, egészségügyi állapota indokolja. Kifogásolta a megfelelő védő hiányát, a tanácsváltozást, és azt, hogy az ügyét minél előbb le akarta zárni a bíróság.