BH+ 2001.2.65 Nem közreműködő a közvégrendelet tételénél az a személy, aki a közjegyzőt az örökhagyóhoz szállítja az egészségügyi intézménybe [Ptk. 625. § (3) bek.].

A jogerős ítélet - egyéb ítéleti rendelkezés mellett - a felperes azon keresetét, melyben K. Gy. örökhagyónak az 1996. május 24-én kelt öröklési szerződésébe foglalt végrendelete érvénytelenségének megállapítását kérte elutasította és rendelkezett az eljárásba felmerült perköltség viselése tárgyában.

A megállapított tényállás szerint az 1996. május 27-én elhunyt K. Gy. örökhagyónak leszármazója nem volt, legközelebbi - törvényes öröklésre jogosult - rokona a felperes, aki családjával 1981-től 1987-ig az egyedül élő örökhagyónak rendszeres segítséget nyújtott. Az örökhagyó halálát megelőző egy-két évben az örökhagyó és a felperes fia közötti kapcsolat megromlott, ettől kezdődően az örökhagyó hétvégeken az alperes szüleinél étkezett és ők végezték számára a mosást is. 1996. május 8-án az örökhagyó a szombathelyi kórházba került, ott kívánt végrendelkezni, ezért az alperes édesapja hívta ki részére dr. M. B. közjegyzőt. A közjegyző javaslatára az örökhagyó és az örökhagyóról gondoskodó alperesi szülők mint teljesítési segédek az alperes javára szóló öröklési szerződés kötésében állapodtak meg, melynek elkészítését a közjegyző vállalta. A szerződésben az örökhagyó vagyona örökösévé az alperest tette, az alperes szülei mint teljesítési segédek továbbra is vállalták az örökhagyó gondozását, ápolását, személye körüli teendők elvégzését, élelmezéséről való gondoskodást, eltemettetését és sírjának gondozását. A szerződésben az örökhagyó kijelentette azt is, hogy ha az öröklési szerződés bármely okból nem érvényesülhetne, az mint az ő végrendelete érvényesüljön. Az örökhagyót további gyógykezelésre a Sz.-i Rehabilitációs Kórházba szállították, az elkészített végintézkedést a közjegyző és a tanúk e gyógyintézetben írták alá.

A perben a felperes az öröklési szerződésbe foglalt végrendeleti juttatásnak az alperesi közreműködés okából való érvénytelensége megállapítását is kérte, a végrendeletet csupán ezen okból támadta.

A jogerős ítélet indokolása szerint az ítélkezési gyakorlat alakította azt ki, hogy milyen magatartás minősül közreműködésnek. Eszerint közreműködő az, aki a végrendelet elkészítésében tevékenyen, olyan mértékben vesz rész, hogy a végrendelet tartalma tekintetében meghatározó szerepe van. A kereset elutasítását azzal indokolta, hogy sem az alperes, sem az alperesi szülők nem tekinthetők közreműködőnek pusztán azért, mert a végrendelkezésnél jelen voltak, az okiratot aláírták és az alperes apja útján kérte fel az örökhagyó a közjegyzőt a végintézkedés elkészítésére.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével keresetének való teljes helyt adást, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A jogerős ítéletet három okból támadta. Elsődlegesen sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem döntött valamennyi fellebbezési kérelméről, mert a hagyatéki hitelezői igényével érdemben nem foglalkozott, ezért a Pp. 253. §-ában foglaltakat megsértette. Másodlagosan a Ptk. 624. §-ának (3) bekezdésében foglalt alaki érvénytelenségi okra hivatkozva támadta a végrendeletet. Álláspontja szerint - amit Pfv. 3. sorszámú észrevételében részletesen is indokolt - a szombathelyi székhelyű közjegyző illetékességi területén kívüli helyszíni eljárása a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 12. §-ába ütközött, ezért az okirat nem tekinthető közvégrendeletnek, csupán magánvégrendeletnek. Az örökhagyó a végintézkedés tételekor nevének aláírására képtelen állapotban volt, ezért a perbeli végrendelet a Ptk. 624. §-ának (3) bekezdését sérti, a közvégrendeleti alaki érvényességi kellék hiányában. Harmadsorban arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 625. §-ának (3) bekezdésével ellentétes. A szerződéses örökös apja szervezte ugyanis a közjegyzői eljárást, hozta-vitte a közjegyzőt és viselte a költségeket, ebből eredően ő tárta fel a körülményeket a közjegyző előtt, ami olyan közreműködésnek tekintendő, amely a végakarat kialakítása szempontjából önmagában jelentős. Tevékenysége az öröklési szerződés körében nem közreműködés, az öröklési szerződés érvénytelensége mellett viszont feltétlenül annak tekintendő.

Az alperesi ellenkérelem a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.