BH 1980.6.196 I. A szolgálat megtagadásának bűntettét követi el a sorkatona, aki a katonai eskü letételét megtagadja, mert ezáltal meghiúsítja a további katonai szolgálat teljesítését [Btk. 347. §].

II. A katonai eskü letételét megtagadó, majd a nem jogerős elítélés után az esküt önként letevő sorkatonával szemben a büntetési cél általában nem érvényesülhet próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazásával [Btk. 83. 89. §].

A katonai bíróság a honvéd terheltet alárendeltek jelenlétében elkövetett parancs iránti engedetlenség bűntette miatt 2 évi és 9 hónapi - börtönben végrehajtandó - szabadságvesztésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

A tényállás szerint az 1979. október 25. napján sorkatonai szolgálat teljesítésére bevonult terhelt az alapkiképzés során a szolgálati feladatokat lelkiismeretesen teljesítette. 1979. november 5. napján megtudta, hogy az alapkiképzés befejezése után katonai esküt kell tennie. Ekkor elhatározta, hogy a római katolikus vallás tanaiból fakadó lelkiismereti meggyőződésére hivatkozással a katonai esküt nem teszi le. Erről a parancsnokát még aznap írásban tájékoztatta, majd a parancsnok és az esküt tevő katonatársai előtt az eskü letételét kifejezetten megtagadta.

Az első fokú nem jogerős ítélet kihirdetését követően a honvéd terhelt saját kérése alapján a katonai esküt mégis önként letette.

A Legfelsőbb Bíróság a katonai bíróság ítéletének tényállását azzal egészítette ki, hogy a terhelt a katonai esküt később letette és kijelentette, hogy a sorkatonai szolgálat teljesítésével kapcsolatos feladatokat fenntartás nélkül hajlandó teljesíteni. Ezért a terheltre kiszabott szabadságvesztés mértékét - a jogi minősítés változtatása nélkül - 8 hónapra leszállította, a közügyektől eltiltást mellőzte, a szabadságvesztés végrehajtását börtön fokozatú fegyelmező zászlóaljban rendelte el.

A jogerős határozatok ellen a téves jogi minősítés és a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése végett emelt törvényességi óvás részben alapos.

1. Tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a terhelt cselekményét parancs iránti engedetlenség bűntettének s nem a Btk. 347. §-ában meghatározott, a szolgálat megtagadása bűntettének minősítették.

A Btk. a katonai szolgálat teljesítése megtagadása esetére önálló törvényi tényállást állapított meg: a hadköteles elkövető esetében erről a Btk. 336. §-a, a katonai elkövetőre pedig a Btk. 347. §-a rendelkezik. Ennek következtében tehát e cselekményeket az elkövetői minőség folytán kell honvédelmi kötelezettség elleni, illetve katonai bűncselekménynek tekinteni.

A hadköteles terheltet állományba vették, ettől kezdve sorkatonai szolgálatot teljesített. Ekként mint katona követte el a bűncselekményt, így a Btk. 347. §-ában foglalt bűntettet valósította meg. E szakaszhoz fűzött miniszteri indokolás szerint a szolgálat megtagadása vonatkozhat a katonai szolgálat teljesítésére általában vagy meghatározott szolgálatra. A honvéd terhelt azzal hogy az eskü letételét megtagadta, a katonai szolgálata további teljesítését hiúsította meg.