A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.90055/2005/61. számú határozata hibás teljesítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 75. §, 81. §, 141. §, 164. §, 206. §, 231. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 305. §, 306. §, 318. §, 339. §, 355. §, 359. §, 389. §, 392. §, 397. §] Bíró: Vagyóczky Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

*Pesti Központi Kerületi Bíróság P.90055/2005/61.*, Fővárosi Törvényszék Pf.641951/2009/6., Kúria Pfv.20500/2011/6. (BH 2012.7.175)

***********

Pesti Központi Kerületi Bíróság

14. P. 90.055/ 2005/ 61.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

a dr. Nagy Olga ügyvéd (címe) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek -

a Herendi és Purebl Ügyvédi Iroda - dr. Purebl Balázs ügyvéd (címe) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

hibás teljesítés iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 670.375.-(azaz hatszázhetvenezer-háromszázhetvenöt)Ft-ot és ennek 2004. május 25. napjától december 31. napjáig évi 11%, 2005. január 1. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal azonos mértékű késedelmi kamatát.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 60.000.-(azaz hatvanezer)Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy leletezés terhével 15 napon belül rójon le 39.600.-(azaz harminckilencezer-hatszáz)Ft eljárási illetéket.

Az ítélet 46.600.-(azaz negyvenhatezer-hatszáz)Ft erejéig előzetesen végrehajtható.

A bíróság a keresetet ezt meghaladóan, a viszontkeresetet teljes mértékben elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál kell benyújtani.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az elsőfokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor.

Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás megtartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s

A felek 2003. novemberében a . kerület, utcanév u. 51. szám alatti családi ház felújítására megállapodást kötöttek. A kivitelezési munkák bekerülési költsége az alperes ajánlati költségvetése alapján került meghatározásra.A vállalkozási szerződés tervezet értelmében a munkaterület átadásának idejét 2003. november 21. napjában határozták meg a felek, a kivitelezési munkák átadásának határideje pedig szakaszonként történt. Az elvégzett munka elszámolása utólagos felmérés szerint történt, az ajánlatban nem szereplő tételek illetve egyéb pótmunkák külön megállapodás tárgyát képezték. Az alperes a munkákat a magyar szabványnak illetve műszaki előírásoknak megfelelően első osztályú minőségben vállalta elvégzni.

Az alperes összessen 2.213.700.-Ft-ot vett át a felperestől. A felperes munkájából adódóan külföldön tartózkodott huzamosabb ideig, ezért tanú 1 bizta meg az alperes által elvégzett munkák átvételével, ezen idő alatt ö tartotta az alperessel a kapcsolatot és jelezte a kifogásokat.

A munkákat az alperes 2003. november 21. napján kezdte meg, majd 2004. május 24. napján a munkaterületről levonult. A felperes álláspontja szerint az alperes által elvégzett munkák nem megfelelő minőségben készültek el illetőleg az általa vállalt munkák egy részét nem is végezte el az alperes. A felperes ezért szakértő 1 igazságügyi építés és ingatlanforgalmi szakértőt kérte fel szakvélemény elkészítésére. A szakértő véleményében megállapította a 2004. június 24. napján megtartott helyszíni szemle alapján, hogy az alperes hibás teljesítésével összefüggésben a felperesnek 831.375.-Ft kárt okozott.

A felperes mind jogalap, mind összegszerűség tekintetében többször módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a Ptk. 305. §., a 306. §. (1) bekezdés és (3) bekezdése alapján 1.070.835.-Ft és ennek 2004. május 25. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére.

A felperes kereseti követeléséből 2.250.000.-Ft és annak 2004. november 15. napjától számított késedelmi kamatát is kérte elmaradt haszon címén a Ptk. 318. §. (1) bekezdés és 339. §. (1) bekezdése, valamint a Ptk. 355. §. (4) bekezdése alapján illetőleg másodlagosan általános kártérítési jogcímet jelölt meg.

Igényérvényesítéssel felmerült költség címén összességében 353.397.-Ft-ot és annak 2007. február 14. napjától számított késedelmi kamatát, a magánszakértő díját, 70.000 Ft összegben és ennek 2004. július 15. napjától számított kamatát valamint az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Keresetének indokolásában előadta, hogy 2003. novemberében az alperessel vállalkozási szerződést kötött, ennek kapcsán 2.213.700.-Ft-ot vett át alperes a felperestől a vállalkozási szerződéssel összefüggésben. Az alperes által elvégzett munkák nem megfelelő minőségben készültek el. Alperes szerződést szegett, a per tárgyát képező ingatlan felújítása, átalakítása ésszerú határidőn belül nem felejződött be. Ingatlanát a felperes bérbeadás útján kívánta hasznosítani, ami az alperes szerződésszegő magatrtása miatt meghiúsult, az ebből eredő kárát köteles megtérítani.