A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40101/2021/5. számú határozata taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 21. §] Bírók: Kolozs Balázs, Molnár József, Rutkai Éva

A határozat elvi tartalma:

A számviteli beszámolók letétbe helyezésére és közzétételére szabott határidő jogszabály általi meghosszabbítása csupán lehetőséget biztosított a gazdálkodó szervezetek számára a beszámoló meghosszabbított határidőben elfogadására. Ha a gazdálkodó szervezet a lehetőséggel nem élt, és az eredeti határidő lejártáig eleget kívánt tenni a beszámoló elfogadási kötelezettségeinek, nem valósított meg jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelményébe ütköző, joggal visszaélő magatartást.

A 2020. év első félévében fennállt veszélyhelyzet tartama alatt taggyűlés céljából a lakóhely, tartózkodási hely elhagyására a kijárási korlátozásra tekintettel nem volt lehetőség. Erre tekintettel az ülés nélküli döntéshozatal feltételei fennálltak, és nincs helye bírósági felülvizsgálat során az így hozott döntés hatályon kívül helyezésének önmagában amiatt, mert az alperes társasági szerződése nem tartalmazta az ülés nélküli döntéshozatal lehetőségét.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén megismételt szavazásra nem kerül sor, azaz a határozathozatalhoz szükséges szavazatszám beérkezése hiányában a határozathozatali eljárás eredménytelennek bizonyul.

Az ülés nélküli döntéshozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte szükséges lenne a határozatképességhez ülés tartása esetén.

A társaság működésképtelenségének esetleges veszélye sem indokolhatja az eredményes döntéshozatalhoz megkövetelt szavazatszámok figyelmen kívül hagyását.

Eredménytelen ülés nélküli döntéshozatal során hozott határozat jogszabályba ütközik, annak hatályon kívül helyezésének van helye.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.101/2021/5.

A Bita-Petrik Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Bita Judit ügyvéd) által képviselt felperes1 (cím2) felperesnek a dr. Varga Ákos ügyvéd (cím3 A. épület II/1.) által képviselt alperes1 (cím4) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti perében a Fővárosi Törvényszék 2021. február 18-án kelt ügyszám1 számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltségre is kiterjedően megváltoztatja, és az alperes 1/2020. (V. 15.) számú határozatát hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 225.000 (kétszázhuszonötezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló elsőfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy a felperes az átutalással megfizetett 54.000 (ötvennégyezer) forint többlet eljárási illeték visszatérítését kérheti az adóhatóságtól.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperes tagja, 50 % mértékű üzletrésszel.

Az alperes ügyvezetője 2020. április 27-én a 2020. évi rendes évi taggyűlés összehívása helyett írásbeli szavazást rendelt el a 2017. és a 2019. évi beszámolók elfogadása céljából. Az írásbeli szavazáshoz megküldte a tájékoztatót, a szavazólapot, a 2017. és 2019. évi mérleget, kiegészítő mellékletet, eredménykimutatást és a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó nyilatkozatot azzal, hogy a szavazásra jogosultak az átvételt követő 15 naptári napon belül a társaság postacímére a szavazólapot kitöltve küldjék vissza.

A szavazólap szerint az 1/2020.04.27. számú határozati javaslat az alábbi volt:

"A Társaság úgy dönt, hogy a Társaság 2017. évi egyszerűsített éves beszámolóját, mérlegét, a Társaság és ügyvezető1 ügyvezetője tevékenységét 182.582.000 Ft mérlegfőösszeggel és 83.929.000 Ft adózás előtti eredménnyel, valamint adózott eredményt 77.595.000 Ft összeggel elfogadja, egyben a teljes nyereséget eredménytartalékba helyezi, és osztalékot a tagoknak nem fizet, egyben a Társaság 2019. évi egyszerűsített éves beszámolóját, mérlegét a Társaság és ügyvezető1 ügyvezetője tevékenységét 347.658.000 Ft mérlegfőösszeggel és 88.461.000 Ft adózás előtti eredménnyel, valamint adózott eredményt 80.569.000 Ft összeggel elfogadja, egyben a nyereségből a tagnak és a bizalmi vagyonkezelőnek bruttó 9.000.000 Ft - 9.000.000 Ft osztalékot elfogad, és a fennmaradó összeget eredménytartalékba helyezi.

Egyben kötelezi az ügyvezetőt, hogy gondoskodjon az elfogadott osztalék átutalásáról és az osztalék utáni adófizetési kötelezettség teljesítéséről".

A felperes a szavazólapot 2020. április 30. napján átvette, de azt nem küldte vissza.

A 2020. május 15-én kelt, az alperes ügyvezetőjének 2020. május 27-én kézbesített levelében az alperest arról tájékoztatta, hogy álláspontja szerint az írásbeli szavazás elrendelésére jogi lehetőség nincs, az jogszabálysértő és az alperes létesítő okiratába ütközik, ahhoz nem járul hozzá. A taggyűlés összehívása és megtartása esetére új napirendi pontok felvételét javasolta.

Az alperes ügyvezetője által az ülés tartása nélküli döntéshozatal eredményéről 2020. május 18-án felvett, a felperesnek 2020. május 19-én megküldött jegyzőkönyv értelmében a szavazásra jogosultak közül a felperes határidőn belül a szavazólapot a társaságnak nem küldte vissza, míg a társaság másik szavazásra jogosult tagja (bizalmi vagyonkezelő) a határozati javaslatra "igen" szavazatot adott le. A szavazat alapján a szavazási határidő utolsó napja szerinti dátummal elfogadta az 1/2020. (V. 15.) számú határozatot a határozati javaslat tartalmával egyezően.

[2] A felperes a 2020. június 12-én érkezett keresetében az alperes 2020. május 18. napján kelt 1/2020. (V. 15.) számú határozata hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségében marasztalását kérte. Kérte a határozat végrehajtásának felfüggesztését.

Kifejtette, hogy a támadott határozat jogszabálysértő és az alperes létesítő okiratába ütközik.

Megsértett jogszabályként a Ptk. 3:190. § (1) bekezdését, 3:17. § (1) és (5) bekezdését, 3:19. § (2) bekezdés f) pontját, 3:20. § (1)-(4) bekezdéseit, 3:110. § (1) bekezdését és 3:111. § (3) bekezdését, valamint a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdését, 4. § (1) bekezdését és 8. § (1) bekezdését, a Számv. tv. 15. § (6) bekezdését, 16. § (2) bekezdését, 19. § (2) és (3) bekezdéseit, végül az Art 7. § 3. pontját és 227. § (1) bekezdését jelölte meg. A létesítő okiratba ütközés körében a társasági szerződés 11.2. és a 11.5. pontjainak megsértésére hivatkozott. Kérte a Ptk. 3:35. § és 3:37. § (1) bekezdése alkalmazásával a támadott határozat hatályon kívül helyezését.

Előadta, a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet veszélyhelyzetet hirdetett ki, a 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet kijárási korlátozást, nem pedig kijárási tilalmat vezetett be. A veszélyhelyzet időtartama alatt a jogszabály által kötelezővé tett éves mérleg és beszámoló elfogadása a 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet 3. §, illetőleg 4. § (1) bekezdés a) és r) pontjai alapján az ott meghatározott alapos indoknak minősül. A taggyűlés megtartásának a korlátozások betartásával nem lett volna akadálya. A döntéshozatalban és a személyes megjelenésben egyik tag sem volt akadályozott, ilyen körülményre a szavazást elrendelő levél sem hivatkozott. Erre tekintettel a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés utolsó fordulata alapján a 71/2020. (III. 27.) Korm. rendeletben foglaltak nem alkalmazhatóak. A létesítő okirat 11.2. pontja az írásbeli szavazás lehetőségét kizárja, ekként - jogszabályi felhatalmazás nélkül - írásbeli szavazás nem lett volna elrendelhető, az érvénytelen.