A Fővárosi Törvényszék K.32041/2009/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 1. §, 2. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 108. §, 109. §, 128. §, 143. §] Bíró: Koltai György

Fővárosi Bíróság

13.K.32.041/2009/12.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság a Béhm Ügyvédi Iroda (cím ügyintéző ügyvéd: dr. Béhm Lajos) által képviselt felperes (cím.) a dr. Szilveszter Zsuzsanna jogi előadó által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztály (cím.) alperes ellen, adóügyben hozott közigazgatási határozat (hivatkozási szám: 4007598490) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg az államnak 900.000 (kilencszázezer) forint tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg alperesnek 200.000 (kettőszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Kelet-budapesti Igazgatósága a ... számú megbízólevéllel 2000-2003. évekre személyi jövedelemadó, 1999. IV. negyedév - 2003. december 31. időszakra általános forgalmi adó ellenőrzést végzett a felperesnél.

Az ellenőrzés a felperes által nyújtott jelentős összegű kölcsönök, valamint befektetések, ingatlanvásárlás és létfenntartási költségek kapcsán forráshiányt állapított meg, és a felperes valós személyi jövedelemadó alapját az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény [a továbbiakban: Art.] 109. §-a alapján becsléssel állapította meg.

A felperes a kiadásainak fedezetét másoktól kapott pénzösszeggel kívánta igazolni.

A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 1228861963 iktatószámú határozatban a felperes terhére 44.306.069 forint, a javára 221.010 forint személyi jövedelemadó-különbözetet állapított meg, valamint kötelezte a felperest az adókülönbözet, 22.042.040 forint adóbírság, valamint 8.690.814 forint késedelmi pótlék megfizetésére.

A felperes a határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet nyújtott be, amelynek a Fővárosi Bíróság a 11.K. 32.351/2005/8. számú ítélete helyt adott. A bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte azon az alapon, hogy az alperes nem tisztázta a határozathozatalhoz szükséges tényállást. Az ítélet arra kötelezte az adóhatóságot, hogy vizsgálja meg, rendelkezett-e a felperesnek kölcsönt adó "szlovák állampolgár a szerződésben megjelölt jövedelemmel, [...] illetve személy4 (felperes édesapja) kölcsönadó, figyelemmel az Ausztriából származó jövedelemre is, a jövedelmi viszonyai lehetőséget nyújtottak-e a kölcsönösszeg átadására".

Ilyen előzmények után az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a ... számú megbízólevéllel lefolytatta a megismételt ellenőrzést a felperesnél.

A felperes a megismételt adóigazgatási eljárás során azt állította, hogy a kiadásait - 2002-ben, 14 millió forint, a II.kft.-nek több részletben nyújtott tagi kölcsön, 10 millió forint, a cím szám alatti ingatlan tulajdonjogának megszerzése; 1,5 millió forint, I.Kft alapítása; rezsiköltségek; 2003-ban 116 millió forint, a II.kft.-nek több részletben nyújtott tagi kölcsön; 100 millió forint, személy1 nyújtott kölcsön; rezsiköltségek - az személy2 (a szerződés szerint helyesen személy2) 2003-ban kapott kölcsönökből fedezte. A hitelező a I.Ltd.-től, valamint a II.Ltd.-től kapott készpénzkölcsönt, így rendelkezett a kölcsönnyújtáshoz szükséges jövedelemmel. Arra is hivatkozott, hogy 2004-ben személy2nak visszafizette a hitelt, azt követően pedig személy2 is visszafizette a hitelt a külföldi társaságoknak. Állításának igazolására csatolta a külföldi személyek által kötött kölcsönszerződéseket, a I.Ltd. és a II.Ltd. bankszámla-kivonatát, személy3, a kölcsönszerződéseket a külföldi vállalkozások nevében aláíró személy nyilatkozatát a kölcsön megtörténtéről, az személy2sal kötött kölcsönszerződést, és a kölcsön 2004-ben történt visszafizetését igazoló megállapodásokat, valamint személy2 nyilatkozatát a kölcsön visszafizetéséről.

Az ellenőrzés a felperes valós személyi jövedelemadó alapját becsléssel állapította meg, annak alapján, hogy a felperesnek milyen összegű jövedelemmel kellett rendelkeznie ahhoz, hogy a kiadásait teljesíteni tudja, mivel úgy ítélte meg, hogy a bizonyítékok nem igazolják, hogy a külföldi személyek által kötött kölcsönszerződésben feltüntetett összeggel személy2 rendelkezett, illetve a kölcsönt ténylegesen megkapta a felperes személy2tól. Az ellenőrzési jegyzőkönyv rögzítette, hogy a kölcsönszerződések szerint a felperes 2003-ban öt alkalommal, összesen 170 millió forint kölcsön kapott. A szerződés azt tartalmazta, hogy a "hitelező a szerződésben meghatározott összeget a szerződés aláírásával egyidőben, készpénzben, cím. szám alatt az adós rendelkezésére bocsátja" [...], valamint a szerződés részét alkotja az itt meghatározott kölcsön címén, a jelen követelés biztosítékául [...] forint összegre kiállított, a kiállító által saját kezűleg aláírt [...] esedékes, kifogás nélküli váltó". Az ellenőrzés szerint a bankszámlakivonatok nem igazolják, hogy személy2 a külföldi vállalkozásoktól megkapta a kölcsönszerződés szerinti összegeket, ugyanis a társaságok bankszámlájáról felvett pénz összege kisebb, mint a kölcsönbe adott készpénz összege, illetve a felvett összeg "sorsa" sem volt egyértelműen megállapítható. Az ellenőrzési jegyzőkönyv azt is rögzítette, hogy a I.Ltd. gazdasági tevékenységét az illetékes külföldi adóhatóság nem erősítette meg, mivel a vállalkozás ...ban nem nyújtott be adóbevallást. Az ellenőrzés nem fogadta el azt, hogy személy2 visszafizethette a kölcsönt a II.Ltd.-nek, mivel a vállalkozás a visszafizetés időpontja előtt, 2003. november 4-én megszűnt.

Az ellenőrzés alapján az elsőfokú adóhatóság - a 2548491368 iktatószámú határozatban - a felperes terhére 2002. évre 5.516.536 felperes, 2003. évre 64.295.066 forint személyi jövedelemadó-különbözetet állapított meg, és az adókülönbözet, 34.905.801 forint adóbírság, valamint 10.131.155 forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest.

A felperes fellebbezés alapján eljárt alperes - a 4007598490 iktatószámú határozatban - az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és 2002-2003. évre a felperes terhére megállapított személyi jövedelemadó hiány összegét 68.810.624 forintra mérsékelte, amely alapján 34.905.312 forint adóbírság, valamint 33.824.492 forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest. A változtatást azzal indokolta, hogy az elsőfokú adóhatóság az adóhiány megállapításánál figyelmen kívül hagyta az adózó adófolyószámláján fennálló túlfizetés összegét. Az alperes a döntését az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény [a továbbiakban: Art.] 108. §-ának (2) bekezdésére, 109. §-ának (2)-(3) bekezdésére, és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [a továbbiakban: Szjatv.] 1. § (3) bekezdésére, 4. § (1) bekezdésére, 28. § (1) bekezdésére és 29. § (1) bekezdésére alapította.