A Fővárosi Törvényszék K.704101/2022/8. számú határozata közigazgatási bírság tárgyában. [2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 25. § (1) bek., 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 114. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.704101/2022/8.*, 3042/2024. (II. 9.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma: 5.K.704.101/2022.

A felperes: felperes1

(cím1.)

Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala

(cím2.)

Az alperes képviselője: dr. Kovács-Németh Eszter kamarai jogtanácsos

A per tárgya: közigazgatási bírsággal kapcsolatos közigazgatási jogvita (hiv. szám.: BP/2503/05121-4/2022.) elbírálása

ÍTÉLET

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) Ft perköltséget.

A 30.000 (harmincezer) Ft kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes 2022. augusztus 31-én a Budapest, XVII. kerület név1 út 51. szám előtt közúti ellenőrzés alá vonta a cég1 Kft. (a továbbiakban: üzembentartó) üzemeltetésében lévő, és a felperes által vezetett szám1 forgalmi rendszámú, típus1 gyártmányú vontatójárműből és a szám2 forgalmi rendszámú, típus2 gyártmányú vonatott járműből álló járműszerelvényt (a továbbiakban együtt: jármű). A digitális tachográffal ellátott jármű az ellenőrzés időpontjában belföldi szállítást végzett. A közúti ellenőrzésről szám3 iktatószámú jegyzőkönyv készült, amelyben rögzítésre került, hogy a felperes elmulasztotta kézi adatbevitellel a 2022. augusztus 29. 13:33:06 - 2022. augusztus 31. 05:12:00., a 2022. augusztus 24. 12:00:20 - 2022. augusztus 29. 05:23:00; a 2022. augusztus 23. 09:27:47 - 2022. augusztus 24. 05:23:59; 2022. augusztus 9. 14:13:35 - 2022. augusztus 22. 07:31:00; 2022.augusztus 8. 13:23:06 - 2022. augusztus 9. 04:39:00; 2022. augusztus 5. 10:45 - 2022. augusztus 5. 11:09:00; 2022. augusztus 4. 14:59:27 -2022. augusztus 5. 05:04:00; 2022. augusztus 3. 15:31:28 - 2022. augusztus 4. 04:05:00; 2022. augusztus 3. 09:48:00 - 2022. augusztus 3. 10:11:00; 2022. augusztus 2. 15:57:53 - 2022. augusztus 3. 04:35:00 közötti időtartamokban végzett tevékenységeit bejegyezni a járművezetői kártyájára. Ezen túlmenően rögzítésre került, hogy a felperes a 2022. augusztus 5. 15:14:00 - 2022. augusztus 5. 16:14:00 időtartamban elmulasztotta a menetíró készülékbe az ország betűjelet beírni. A jegyzőkönyvet a felperes aláírta.

[2] Ezt követően az alperes a BP/2503/005121-2/2022. számú végzésével hivatalból eljárást indított. Az eljárás során az üzembentartó a 2022. szeptember 9-én kelt nyilatkozatában azt a tájékoztatást adta, hogy felperessel szemben a megfelelő képzési, utasításadási és ellenőrzési kötelezettségének eleget tett, ezzel összefüggésben csatolta a "vállalkozói utasítás" elnevezésű dokumentumot is, amely tartalmazta a menetíró készülék használatával kapcsolatos teendőket. Az üzembentartó nyilatkozatához csatolta a felperes gépkocsivezetői tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatban a tachográf (menetíró készülék) és a vezetői kártya adatai alapján készített 2022. június 23-án kelt jegyzőkönyvet és 2022. július 29. napján kelt jegyzőkönyvet. A 2022. június 23-án kelt jegyzőkönyv szerint a felperes 2022. júniusi gépkocsivezetői tevékenysége során több alkalommal nem használta a módkapcsolót és az ország kód 8 alkalommal hiányzott. A 2022. július 29-én kelt jegyzőkönyv szerint a felperes 2022. júliusi gépkocsivezetői tevékenysége során az ország kód 4 alkalommal hiányzott. Az üzembentartó mindkét jegyzőkönyvben felhívta a felperes figyelmét a szabályok betartására.

[3] Az alperes a 2022. október 15-én kelt BP/2503/05121-4/2022. számú határozatával (a továbbiakban: határozat) a felperest 170.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. Egyúttal rögzítette, hogy az üzembentartó az elkövetett jogsértésekért nem vonható felelősségre. A határozat indokolásában rögzítette, hogy a felperest a menetíró készülékbe történő kötelező kézi adatbevitel elmulasztása miatt 150.000 forint bírsággal, az ország betűjelének menetíró készülékbe történő beírásának elmulasztása miatt 20.000 forint bírsággal sújtotta. Megállapította, hogy az üzembentartó a képzési, fuvarszervezési és ellenőrzési kötelezettségének eleget tett. Rögzítette, hogy az eljárás során a felperes nem élt nyilatkozattételi jogával. Döntését a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 165/2014/EU rendelet (a továbbiakban: 165/2014/EU rendelet) 33. cikk (1) és (3) bekezdésére, 34. cikk (3) bekezdésének b) pontjára és (7) bekezdésére, 36. cikk (2) bekezdésére, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. melléklet H16 sorszámára, H34 sorszámára, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§ (1) bekezdés d) pontjára és (1a) bekezdésére alapozta.

A felperes keresete

[4] A felperes törvényes határidőben keresetet terjesztett elő az alperes határozatával szemben, melyben kérte a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését. Perköltséget igényelt.

[5] A felperes előadta, hogy a Korm. rendelet 4. melléklet H34 pontja szerint az ország betűjele beírásának elmulasztása a menetíró készülékbe enyhébb jogsértésnek számít, így a Kkt. 20.§ (1a) bekezdése alapján alkalmazható figyelmeztetés is, és az alperes nem indokolta, hogy miért alkalmaz e körben bírságot. A Kkt. 20.§ (1) bekezdése alapján a menetíró készülékkel kapcsolatos rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők, vagyis az (1a) bekezdésben foglaltaktól függetlenül a bírságolás csak lehetőség, nem kötelezettség, alperes pedig nem indokolta, hogy miért szab ki bírságot figyelmetlenségre. Emiatt alperes megsértette az Ákr. 62.§-ában foglaltakat, mivel nem tisztázta, hogy szükséges-e bírságolnia és azt nem is indokolta. Felperes álláspontja szerint a menetíró készülék meglehetősen bonyolult szerkezet, melyet alapvetően jól használt, csak kisebb hibák fordultak elő, de ez a használók szinte mindegyikével előfordul, ezért az Ákr. 2.§-a szerinti rendeltetésszerűség elvét sérti a bírságolás. Az előírás rendeltetése ugyanis az, hogy ellenőrizhető legyen a sofőr, nem az, hogy mindenért bírságolják. Ezzel összefüggésben az Ákr. 4.§-ában előírtak is sérültek. Az alperes szerint kötelező a bírság kiszabása, ezért alperes és felperes között értelmezési bizonytalanság merült fel. A felperes ebben a körben hivatkozott az Alaptörvény 28. cikkére. Hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Álláspontja szerint nem erkölcsös, nem felel meg a józan észnek és a közjónak, ha egy rendkívül csekély súlyú mulasztás miatt felperest ilyen súlyú bírsággal sújtják. Előadta, hogy az alperes értelmezése sérti az Alaptörvény II. cikkében szabályozott emberi méltósághoz való jogot, tekintettel arra, hogy a jövedelmi helyzetét figyelmen kívül hagyó bírságot szabott ki, egy olyan esetben, amikor egy informatikai probléma (menetíró készülék programozása) során kisebb súlyú hibát követett el. Az alperes értelmezése sérti továbbá az alaptörvény XIII. cikke szerinti tulajdonhoz való jogot is, mivel a szankció a jövedelmének teljes elvesztéséhez vezethet, nem mérlegeli a jövedelmi viszonyokat. Sérti az alperesi értelmezés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét is, mert a kisebb súlyú jogszabálysértés miatt eltúlzott büntetést kapott, valamint sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk szerinti tisztességes eljárás elvét is. Sérelmezte, hogy az alperes úgy bírságolta meg az országjel beütésének elmaradásáért, hogy a járműszerelvény nem vitatottan csak belföldön közlekedett. A felperes az előzőek alapján indítványozta az eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybíróság egyedi normakontroll eljárását a Kkt. 20.§ (1a) bekezdésének megsemmisítése iránt.