32014D0738[1]
2014/738/EU: A Bizottság végrehajtási határozata ( 2014. október 9. ) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az ásványolaj- és gázfinomítás tekintetében történő meghatározásáról (az értesítés a C(2014) 7155. számú dokumentummal történt)
A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2014. október 9.)
az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az ásványolaj- és gázfinomítás tekintetében történő meghatározásáról
(az értesítés a C(2014) 7155. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2014/738/EU)
1. cikk
Az ásványolaj- és gázfinomításra vonatkozóan a határozat mellékletében foglalt BAT-következtetések elfogadásra kerülnek.
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
MELLÉKLET
AZ ÁSVÁNYOLAJ- ÉS GÁZFINOMÍTÁSRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK
HATÁLY
Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 1.2. pontjában meghatározott alábbi ipari tevékenységekre vonatkoznak: "1.2. Ásványolaj és gáz finomítása."
A BAT-következtetések különösen az alábbi folyamatokra és tevékenységekre terjednek ki:
| Tevékenység | A tevékenység részét képező altevékenységek vagy eljárások |
| Alkilezés | Valamennyi alkilezési eljárás: fluorsavas (HF), kénsavas (H2SO4) és szilárdsavas eljárás |
| Bázisolajgyártás | Aszfaltmentesítés, aromás extrakció, paraffinmentesítés és hidrogénező utófinomítás |
| Bitumengyártás | Valamennyi technika a tárolástól a végső termék adalékanyagaig |
| Katalitikus krakkolás | A katalitikus krakkoló valamennyi típusa, például fluid katalitikus krakkoló |
| Katalitikus reformálás | Folyamatos, ciklikus és szemiregeneratív katalikus reformálás |
| Kokszolás | Késleltetett és fluidágyas kokszolási eljárások. Kalcinálás |
| Hűtés | Olajfinomítókban alkalmazott hűtési technikák |
| Sótalanítás | Nyersolaj sótalanítása |
| Energiatermelési célú tüzelőberendezések | Finomítói tüzelőanyagot égető tüzelőberendezések, a csak hagyományos vagy csak kereskedelmi forgalomban lévő tüzelőanyagokat használó berendezések kivételével |
| Éterezés | Üzemanyag-adalékanyagként használt vegyipari termékek (pl. alkoholok és éterek – köztük MTBE, ETBE és TAME) előállítása |
| Gázszétválasztás | A nyersolaj könnyű frakcióinak, – például finomítói fűtőgáz (RFG), cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG) – leválasztása |
| Hidrogént fogyasztó eljárások | Hidrokrakkolási, hidrogénes finomítási, hidrogénes kezelési, hidrokonverziós, hidrogénes feldolgozási és hidrogénezési eljárások |
| Hidrogéngyártás | Parciális oxidáció, vízgőzös reformálás, gázfűtéses reformálás és hidrogéntisztítás |
| Izomerizáció | C4, C5 és C6 szénhidrogén-vegyületek izomerizációja |
| Földgázkezelő üzemek | Földgázfeldolgozás, beleértve a földgáz cseppfolyósítását is |
| Polimerizáció | Polimerizáció, dimerizáció és kondenzáció |
| Primér desztilláció | Atmoszférikus és vákuumdesztilláció |
| Termékek finomító kezelése | Édesítés és végső termékfinomítás |
| Finomítói anyagok tárolása és kezelése | Finomítói anyagok tárolása, bekeverése, töltése és lefejtése |
| Viszkozitástörés és egyéb termikus konverziós eljárások | Termikus kezelési eljárások, például viszkozitástörés, illetve termikus gázolaj-kezelési eljárások |
| Véggázkezelés | A légszennyező kibocsátás csökkentésének vagy mérséklésének technikái |
| Szennyvízkezelés | Kibocsátást megelőző szennyvízkezelési technikák |
| Hulladékgazdálkodás | Hulladékanyagok képződését megakadályozó vagy mérséklő technikák |
A BAT-következtetések nem terjednek ki az alábbi tevékenységekre és folyamatokra:
- nyersolaj- és földgázfeltárás és -kitermelés,
- nyersolaj- és földgázszállítás,
- termékek forgalmazása és terjesztése.
Az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényeges egyéb referenciadokumentumok:
| Referenciadokumentum | Tárgy |
| Közös szennyvíztisztító és véggáztisztító/-kezelő rendszerek a vegyipari ágazatban (CWW) | Szennyvíz-gazdálkodási és -feldolgozási technológiák |
| Ipari hűtőrendszerek (ICS) | Hűtési eljárások |
| Gazdasági és környezeti elemek közötti kölcsönhatások (ECM) | A technikák gazdasági és környezeti elemek közötti kölcsönhatásai |
| Tárolásból származó kibocsátások (EFS) | Finomítói anyagok tárolása, bekeverése, töltése és lefejtése |
| Energiahatékonyság (ENE) | Energiahatékonyság és integrált finomítói menedzsment |
| Nagyteljesítményű tüzelőberendezések (LCP) | Hagyományos és kereskedelemben forgalmazott tüzelőanyagok égetése |
| Nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása (LVIC-AAF) | Vízgőzös reformálás és hidrogéntisztítás |
| Nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok gyártása (LVOC) | Éterezési eljárás (MTBE, ETBE és TAME előállítás) |
| Hulladékégetés (WI) | Hulladékégetés |
| Hulladékkezelés (WT) | Hulladékkezelés |
| A nyomon követés általános elvei (MON) | Levegőbe és vízbe jutó kibocsátások nyomon követése |
ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK
Az ezen BAT-következtetésekben felsorolt és részletezett technikák nem előíró jellegűek, és teljes körűnek sem tekinthetők. Használhatók eltérő technikák, amennyiben azok garantálják a környezetvédelem legalább azonos szintjét.
Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-következtetések általánosan alkalmazhatók.
Levegőbe jutó kibocsátások átlagolási időszakai és referenciafeltételei
Eltérő rendelkezés hiányában az ezen BAT-következtetésekben szereplő, elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-értékek) a kibocsátott anyagok tömege és a véggáz térfogatának hányadosaként kifejezett, normál körülményekre - 273,15 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomásra és száraz véggázra - vonatkoztatott koncentrációszintekre értendők.
| Folyamatos mérések esetén | A BAT-AEL-értékek havi átlagértékek, melyeket egy hónapos időszak során mért valamennyi érvényes óránkénti átlagérték átlaga tesz ki |
| Időszakos mérések esetén | A BAT-AEL-értékek három szúrópróbaszerű, egyenként legalább 30 perces időtartam alatt vett minta átlagértékei |
Tüzelőberendezések, katalitikus krakkolási eljárások és véggáz-kénkinyerő egységek esetében a vonatkoztatási oxigén tartalmakat az 1. táblázat ismerteti.
1. táblázat
A levegőbe jutó kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL-ek referenciafeltételei
| Tevékenységek | Mértékegység | Vonatkoztatási oxigén tartalom |
| Folyékony vagy gáznemű tüzelőanyagokat használó tüzelőberendezések, a gázturbinák és -berendezések kivételével | mg/Nm3 | 3 térfogat% oxigén |
| Szilárd tüzelőanyagokat égető tüzelőberendezés | mg/Nm3 | 6 térfogat% oxigén |
| Gázturbinák (ideértve a kombinált ciklusú gázturbinákat – CCGT) és gázberendezések | mg/Nm3 | 15 térfogat% oxigén |
| Katalitikus krakkolási eljárás (regenerátor) | mg/Nm3 | 3 térfogat% oxigén |
| Véggáz-kénkinyerő egység (1) | mg/Nm3 | 3 térfogat% oxigén |
| (1) Az 58. BAT alkalmazása esetén. | ||
A kibocsátási koncentráció vonatkoztatási oxigéntartalomra történő átváltása
A kibocsátási koncentrációnak egy adott vonatkoztatási oxigéntartalomra történő kiszámítása az alábbi képlet (lásd 1. táblázat) segítségével történik:
ahol:
ER (mg/Nm3) : az OR vonatkoztatási oxigéntartalomra átszámított kibocsátási koncentráció
OR (térf. %) : vonatkoztatási oxigéntartalom
EM (mg/Nm3) : az OM mért oxigéntartalomra korrigált kibocsátási koncentráció (mért koncentráció)
OM (térf. %) : mért oxigéntartalom.
Vízbe jutó kibocsátások átlagolási időszakai és referenciafeltételei
Eltérő rendelkezés hiányában az ezen BAT-következtetésekben szereplő, a vízbe jutó kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-értékek) mg/l-ben (a kibocsátott anyag egységnyi térfogatú vízhez viszonyított tömegeként) kifejezett koncentrációszintekre értendők.
Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-AEL-ek vonatkozásában az átlagolási időszakok a következők:
| Napi átlagérték | 24 órás, térfogatáram-arányosan egyesített minta értéke vagy – ha a térfogatáram megfelelő stabilitást mutat – időarányos mintavétel átlagértéke |
| Éves/havi átlag | Egy év/hónap során kapott napi átlagértékek összességének a napi térfogatáram szerint súlyozott átlagértéke |
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ezen BAT-következtetések céljából az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:
| Fogalom | Fogalommeghatározás |
| Üzemegység | A létesítmény egy adott specifikus feldolgozási eljárást végző része/alegysége |
| Új üzemegység | A létesítmény területén ezen BAT-következtetések közzététele után első ízben működési engedélyt kapó üzemegység, vagy ezen BAT-következtetések közzétételét követően a létesítmény meglévő alapjain teljes körű cserén átesett üzemegység |
| Meglévő üzemegység | Olyan üzemegység, amely nem minősül új üzemegységnek |
| Melléktermék-gáz | Gyártási eljárás során keletkező, például savasgáz-kezelő vagy kénkinyerő egységben (SRU) további feldolgozást igénylő gáz |
| Füstgáz | Oxidációs fázist, általában égetést (pl. regenerátor, Claus egység) követően az üzemben felszabaduló égéstermék-gáz |
| Véggáz | Az SRU (általában Claus eljárás) végtermékeként kapott gáz közismert neve |
| VOC | A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 45. pontja szerinti illékony szerves vegyületek |
| NMVOC | Metántól eltérő illékony szerves vegyületek |
| Diffúz VOC-kibocsátás | Becsatornázatlan, nem egyedi kibocsátási pontokon, például kéményeken át távozó VOC-kibocsátás. Ezek származhatnak „területi” forrásokból (pl. tartályok) vagy „pontszerű” forrásokból (pl. vezetékek illesztékei) |
| NO2-ban kifejezett NOX | A nitrogén-oxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO2) mennyiségének NO2-ban kifejezett összege |
| SO2-ban kifejezett SOX | A kén-dioxid (SO2) és a kén-trioxid (SO3) mennyiségének SO2-ban kifejezett összege |
| H2S | Kénhidrogén. A karbonil-szulfid és a merkaptán kivételével |
| HCl-ben kifejezett hidrogén-klorid | Az összes gáznemű klorid HCl-ben kifejezve |
| HF-ben kifejezett hidrogén-fluorid | Az összes gáznemű fluorid HF-ben kifejezve |
| FCC-egység | Fluid katalitikus krakkolás: a nehéz szénhidrogének átalakítását szolgáló konverziós folyamat, mely hő és katalizátor segítségével a nagyobb szénhidrogén-molekulákat könnyebb molekulákra választja szét |
| SRU | Kénykinyerő egység. Lásd az 1.20.3. szakasz fogalommeghatározását |
| Finomítói tüzelőanyag | Nyersolaj finomításának desztillációs vagy konverziós szakaszaiból létrejött szilárd, folyékony vagy gáznemű tüzelőanyag. Ilyen például a finomítói fűtőgáz (RFG), a szintézisgáz, a finomítói olajak és a petrolkoksz |
| RFG | Finomítói fűtőgáz: a desztilláló vagy konverziós egységekből származó, tüzelőanyagként felhasznált melléktermék-gázok |
| Tüzelőberendezés | A finomítólétesítményen belül működő, finomítói üzemanyagokat önmagukban vagy más tüzelőanyagokkal együtt energiatermelési célból elégető üzemegység, például kazán (kivéve a CO-kazánt), kemence vagy gázturbina |
| Folyamatos mérés | A létesítménybe állandó jelleggel telepített, „automatikus mérési rendszert” (AMS) vagy „folyamatos kibocsátásmérő rendszert” (CEMS) használó mérési módszer |
| Időszakos mérés | A mérendő mennyiség meghatározott időközönként végzett, manuális vagy automatikus referencia-módszerekkel történő meghatározása |
| Levegőbe jutó kibocsátás közvetett nyomon követése | Egy adott szennyező anyag füstgázában található kibocsátáskoncentráció különböző helyettesítő paraméterek (pl. az alapanyag/tüzelőanyag O2-, kén- vagy nitrogéntartalma) mérésének megfelelő kombinációja, számítások és rendszeres kéménymérések alapján adott becslése. A közvetett nyomon követés egyik példája az üzemanyag kéntartalma alapján meghatározott kibocsátási arányok alkalmazása. A közvetett nyomon követés másik példája a PEMS alkalmazása |
| Prediktív kibocsátás-mérési rendszer (PEMS) | Egy adott szennyező anyag kibocsátás-koncentrációjának meghatározására szolgáló rendszer, amely bizonyos folyamatosan nyomon követett jellegzetes folyamatparaméterekre (pl. tüzelőanyag- és gázfogyasztás, levegő/tüzelőanyag arány), valamint egy adott kibocsátási forrás tüzelőanyagának és alapanyagainak minőségére vonatkozó adatokra (pl. kéntartalom) támaszkodik |
| Illékony folyékony szénhidrogén-vegyületek | Több mint 4 kPa Reid-gőznyomás (RVP) értéket mutató kőolajszármazékok, pl. nafta és aromások |
| Visszanyerési arány | A gőzvisszanyerő egységbe (VRU) vezetett áramokból visszanyert NMVOC aránya |
1.1. Ásványolaj- és gázfinomításra vonatkozó általános BAT-következtetések
Az 1.2-1.19. pontokban foglalt, egyes konkrét folyamatokra vonatkozó BAT-következtetéseket az e pontban foglalt általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.
1.1.1. Környezetirányítási rendszerek
BAT 1. Az ásványolaj- és gázfinomító létesítmények átfogó környezeti teljesítményének javítása érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) olyan környezetirányítási rendszer bevezetésében és működtetésében áll, amely magában foglalja a következőket:
i. vezetői elkötelezettség, felsővezetői szinten is;
ii. környezeti politika meghatározása a vezetés által, amely magában foglalja a létesítmény folyamatos fejlesztését;
iii. a szükséges eljárások, a pénzügyi tervezéssel és fejlesztéssel kapcsolatos célok és feladatok megtervezése és kialakítása;
iv. az eljárások megvalósítása, különös tekintettel az alábbiakra:
a) szervezeti felépítés és felelősség;
b) képzés, tudatosság és kompetencia;
c) kommunikáció;
d) munkavállalók bevonása;
e) dokumentálás;
f) hatékony folyamatirányítás;
g) karbantartási programok;
h) készültség és reagálás vészhelyzet esetén;
i) a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés biztosítása;
v. a teljesítmény ellenőrzése és korrekciós intézkedések megtétele, különös tekintettel a következőkre:
a) nyomon követés és mérés (lásd még a nyomon követés általános elveire vonatkozó referenciadokumentumot);
b) korrekciós és megelőző jellegű intézkedések;
c) nyilvántartások vezetése;
d) független (amennyiben megvalósítható) belső és külső ellenőrzések annak megállapítása érdekében, hogy a környezetirányítási rendszer összhangban van-e a tervezett intézkedésekkel, valamint hogy megfelelően vezették-e be és tartják-e fenn;
vi. a környezetirányítási rendszernek, valamint folyamatos alkalmasságának, megfelelőségének és hatékonyságának a felső vezetés általi felülvizsgálata;
vii. a tisztább technológiák fejlődésének nyomon követése;
viii. a létesítmény jövőbeli végső üzemen kívül helyezéséből származó környezeti hatások figyelembevétele az új üzemegység tervezési fázisában, valamint annak teljes élettartama során;
ix. ágazati referenciaértékelés rendszeres alkalmazása.
Alkalmazhatóság
A környezetirányítási rendszer hatálya (pl. részletessége) és jellege (pl. szabványosított vagy nem szabványosított) általában a létesítmény természetével, méretével és összetettségével, valamint lehetséges környezeti hatásainak körével függ össze.
1.1.2. Energiahatékonyság
BAT 2. A hatékony energiafelhasználás érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.
| Technika | Leírás |
| i. Tervezési technikák | |
| a) Pinch elemzés | Az eljárások energiafogyasztásának minimalizálása érdekében meghatározott termodinamikai célértékek rendszeres számításán alapuló módszer. A teljes rendszertervezés értékelésének eszközeként használható |
| b) Hőintegráció | Az ipari eljárások rendszereinek hőintegrációja azt hivatott biztosítani, hogy a különböző eljárásokhoz szükséges hőenergia számottevő részét a fűtést és a hűtést igénylő folyamatok közötti hőcsere útján nyerjék |
| c) Hő- és energia-visszanyerés | Energiavisszanyerő eszközök használata, pl.: — hulladékhő-kazánok — expanderek/energia-visszanyerés az FCC egységben — a hulladékhő távfűtésnél történő hasznosítása |
| ii. Folyamatellenőrzési és karbantartási technikák | |
| a) Folyamatoptimalizálás | Automatikusan szabályozott égetési folyamatok a feldolgozott alapanyag tonnájára eső fűtőanyag-felhasználás csökkentése érdekében, gyakran hőintegrációval kombinálva, a kemencék hatékonyságának növelése érdekében |
| b) A gőzfogyasztás kezelése és csökkentése | A leengedőszelep-rendszerek rendszeres feltérképezése a gőzfogyasztás csökkentése és a gőzfelhasználás optimalizálása céljából |
| c) Energiára vonatkozó teljesítményértékelés | Részvétel a rangsorolási és értékelési tevékenységekben a teljesítmény folyamatos, a legjobb gyakorlatokon alapuló javítása érdekében |
| iii. Energiahatékony termelési technikák | |
| a) Kombinált hő- és energiatermelés alkalmazása | Azonos fűtőanyagból hő (pl. gőz) és villamos energia kapcsolt termelésére (kogeneráció) tervezett rendszerek |
| b) Integrált szénelgázosításos kombinált ciklus (IGCC) | Különböző tüzelőanyagokból (pl. nehéz fűtőolaj vagy koksz) gőzt, hidrogént (opcionális) és villamos energiát kiváló konverzió-hatékonysággal előállító technika |
1.1.3. Szilárd anyagok tárolása és kezelése
BAT 3. A porlékony anyagok tárolásából és kezeléséből származó porkibocsátás megelőzése vagy - amennyiben ez nem kivitelezhető - csökkentése terén az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:
i. ömlesztett, porlékony anyagok porleválasztó rendszerrel (pl. szövet szűrővel) felszerelt, zárt silókban való tárolása;
ii. finomszemcsés anyagok zárt tartályokban vagy jól záró zsákokban való tárolása;
iii. durvaszemcsés, porlékony anyagok készleteinek nedvesített tárolása, a felület kéregképző anyagokkal való stabilizálása, illetve letakart készletekben való tárolása;
iv. úttakarító járművek használata.
1.1.4. Levegőbe jutó kibocsátások nyomon követése és az eljárások kulcsparaméterei
BAT 4. Az elérhető legjobb technika (BAT) a levegőbe jutó kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő nyomon követése, legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az elérhető legjobb technikát (BAT) olyan ISO-, országos vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazása jelenti, amelyek az adatszolgáltatást tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.
| Leírás | Üzemegység | Minimális gyakoriság | Nyomonkövetési technika |
| i. SOX-, NOX- és porkibocsátás | Katalitikus krakkolás | Folyamatos (1) (2) | Közvetlen mérés |
| Tüzelőberendezések ≥ 100 MW (3) és égető egységek | Folyamatos (1) (2) | Közvetlen mérés (4) | |
| Tüzelőberendezések 50–100 MW (3) | Folyamatos (1) (2) | Közvetlen mérés vagy közvetett nyomon követés | |
| Tüzelőberendezések < 50 MW (3) | Évente egyszer és jelentős tüzelőanyag-csere után (5) | Közvetlen mérés vagy közvetett nyomon követés | |
| Kénkinyerő egységek (SRU) | Folyamatos, csak az SO2 esetében | Közvetlen mérés vagy közvetett nyomon követés (6) | |
| ii. NH3-kibocsátások | Minden SCR vagy SNCR rendszerrel felszerelt egység | Folyamatos | Közvetlen mérés |
| iii. CO-kibocsátás | Katalitikus krakkolási és tüzelőberendezések ≥ 100 MW (3) | Folyamatos | Közvetlen mérés |
| Egyéb tüzelőberendezések | 6 havonta egyszer (5) | Közvetlen mérés | |
| iv. Fémkibocsátások: Nikkel (Ni), antimon (Sb) (7), vanádium (V) | Katalitikus krakkolás | 6 havonta egyszer, illetve a berendezésen végzett jelentős változtatások után (5) | Közvetlen mérés vagy a katalizátorüledék és az üzemanyag fémtartalma alapján végzett analízis |
| Tüzelőberendezések (8) | |||
| v. Poliklórozott dibenzo-dioxin/furán (PCDD/F)-kibocsátás | Katalitikus reformáló | Évente egyszer vagy a regenerálási folyamat során egyszer – attól függően, melyik tart tovább | Közvetlen mérés |
| (1) Az SO2-kibocsátások folyamatos mérése helyett a tüzelőanyag vagy alapanyagok kéntartalmának mérésén alapuló számítások is alkalmazhatók; feltéve, hogy ez a módszer bizonyíthatóan azonos pontosságot eredményez. (2) Az SOX tekintetében csak a SO2 mérése folyamatos, míg az SO3 mérésére csak időszakosan kerül sor (pl. az SO2-nyomonkövetési rendszer kalibrálásakor). (3) A kibocsátási forrást alkotó kéményhez kapcsolódó valamennyi tüzelőberendezés összes névleges bemenő hőteljesítménye. (4) Vagy az SOX közvetett nyomon követése. (5) A nyomon követés gyakoriságát módosítani lehet abban az esetben, ha egyéves időszak elteltével az adatsorok egyértelműen bizonyítják a kellő stabilitást. (6) A kénkinyerő egység (SRU) SO2-kibocsátásának mérései helyett folyamatos nyersanyag-kimutatás vagy más releváns eljárási paraméterek nyomon követése is alkalmazható, ha az SRU-egység hatékonyságának mérései rendszeres (pl. 2 évente végzett) létesítmény-teljesítményteszteken alapulnak. (7) Az antimont (Sb) csak a katalitikus krakkoló egységekben kell nyomon követni, ahol Sb-befecskendezésre kerül sor az ipari eljárás folyamán (pl. fémek passziválása céljából). (8) A kizárólag gáznemű tüzelőanyagokat eltüzelő berendezések kivételével. | |||
BAT 5. Az elérhető legjobb technika (BAT) a katalitikus krakkolás és a tüzelőberendezések szennyezőanyag-kibocsátásához kapcsolódó releváns folyamatparaméterek megfelelő technikákkal, legalább alábbi gyakorisággal történő nyomon követésében áll.
| Leírás | Minimális gyakoriság |
| A szennyezőanyag-kibocsátáshoz kapcsolódó paraméterek nyomon követése, pl. a füstgáz O2-tartalma, a tüzelőanyag vagy alapanyag N- és S-tartalma (1) | Folyamatos az O2-tartalom esetében. A N- és S-tartalom esetében időszakos, a tüzelőanyag/alapanyag számottevő változásán alapuló gyakorisággal |
| (1) Az N és S nyomon követése a tüzelőanyagban vagy az alapanyagban nem feltétlenül szükséges, ha a kéményben folyamatos a NOX- és SO2-kibocsátás mérése. | |
BAT 6. Az elérhető legjobb technika (BAT) a levegőbe jutó diffúz VOC-kibocsátás nyomon követése az egész létesítményben valamennyi alábbi technika alkalmazásával:
i. felderítési módszerek és korrelációs görbék együttes alkalmazása a legfontosabb berendezések esetében;
ii. optikai gázérzékelési technikák;
iii. rendszeresen (pl. kétévente) végzett, állandó kibocsátásra irányuló számítások a kibocsátási tényezők alapján, mérésekkel igazolva.
A létesítmény kibocsátásának rendszeres időközönként történő átvilágítása és számszerűsítése abszorpcióalapú optikai technikákkal, pl. differenciálabszorpciós fényérzékelés és távmérés (DIAL) vagy szolárokkultációs fluxusmérés (solar occultation flux, SOF) alkalmazásával hasznos kiegészítő módszer lehet.
Leírás
Lásd az 1.20.6. szakaszt.
1.1.5. Véggázkezelő rendszerek üzemeltetése
BAT 7. A levegőbe jutó kibocsátások csökkentése vagy megelőzése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a savasgáz-kezelő egységek, kénkinyerő egységek és egyéb véggázkezelő rendszerek hozzáférhető és optimális kapacitáson történő működtetése.
Leírás
Speciális eljárások határozhatók meg a rendestől eltérő üzemeltetési feltételek esetére, így különösen:
i. indítási és leállítási műveletek esetén;
ii. egyéb olyan körülmények tekintetében, amelyek hatással lehetnek a rendszerek megfelelő működésére (pl. rendszeres és rendkívüli karbantartás, valamint az egységek és/vagy a véggázkezelő rendszer tisztítási műveletei);
iii. elégtelen véggázáramlás vagy hőmérséklet esetén, ami miatt a véggázkezelő rendszer nem teljes kapacitáson üzemel.
BAT 8. Szelektív katalitikus redukciós (SCR) vagy szelektív nem katalitikus redukciós (SNCR) technikák alkalmazása esetén az ammónia (NH3) levegőbe történő kibocsátásának megelőzése, illetve csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az SCR vagy SNCR véggázkezelő rendszerek megfelelő üzemelési körülményeinek fenntartása a nem reagált NH3 kibocsátásának korlátozása érdekében.
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 2. táblázatot.
2. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek az ammónia (NH3) levegőbe történő kibocsátása tekintetében SCR vagy SNCR technikát alkalmazó tüzelő- vagy egyéb ipari berendezés esetén
| Paraméter | BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
| NH3-ban kifejezett ammónia | < 5–15 (1) (2) |
| (1) Az értéktartomány felső határa magasabb belépő NOX-koncentrációkra, magasabb NOX-csökkentési arányokra és a katalizátor elhasználódására vonatkozik. (2) Az értéktartomány alsó határa az SCR technika alkalmazásával függ össze. | |
BAT 9. Savasvíz-sztrippelő egység használata esetén a levegőbe jutó kibocsátások megelőzése, illetve csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a savas melléktermék-gázok elvezetése az egységből egy SRU-egységbe vagy más egyenértékű gázkezelő rendszerbe.
Ezzel szemben nem bevált technika a kezeletlen savas vízből kivált gázok közvetlen elégetése.
1.1.6. Vízbe jutó kibocsátások nyomon követése
BAT 10. Az elérhető legjobb technika (BAT) a vízbe jutó kibocsátásoknak a 3. táblázatban szereplő gyakorisággal, az EN-szabványoknak megfelelően történő nyomon követése. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az elérhető legjobb technika (BAT) olyan ISO-, országos vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazása, amelyek az adatszolgáltatást tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.
1.1.7. Vízbe jutó kibocsátások
BAT 11. A vízfogyasztás és a szennyezett víz mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák együttes alkalmazása.
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Vízáram-integrálás | Az üzem szintjén termelődő technológiai vízmennyiség kibocsátást megelőző csökkentése, pl. a hűtésből, kondenzátumokból származó ipari vízáram belső újrahasznosítása révén, elsősorban a nyersolaj sótalanításánál | Új üzemegységekben általánosan alkalmazható. Meglévő üzemegységek esetében a technika alkalmazhatósága az üzemegység vagy a létesítmény teljes átalakítását igényelheti |
| ii. A szennyezett vízáramok elválasztását lehetővé tevő vízkezelő és -elvezető rendszer | A vízgazdálkodás optimalizálását szolgáló, minden vízáramot megfelelően kezelő ipari létesítmény kialakítása, pl. a (desztilláló, krakkoló, kokszoló stb. egységekben) keletkező savas víz elvezetése megfelelő előkezelésre – például sztrippelő egység | Új üzemegységekben általánosan alkalmazható. Meglévő üzemegységek esetében a technika alkalmazhatósága az üzemegység vagy létesítmény teljes átalakítását igényelheti |
| iii. Nem szennyezett vízáramok elválasztása (pl. egyszeri átfolyású hűtés, esővíz) | Olyan létesítmény kialakítása, amely megakadályozza a nem szennyezett víz bejutását az általános szennyvíz-kezelő rendszerbe, és külön elvezetést biztosít az ilyen típusú áramoknak, esetleges újrahasznosításukat követően | Új üzemegységekben általánosan alkalmazható. Meglévő üzemegységek esetében a technika alkalmazhatósága az üzemegység vagy a létesítmény teljes átalakítását igényelheti |
| iv. Kiömlések és szivárgások megelőzése | Olyan gyakorlatok, köztük speciális eljárások és/vagy ideiglenes berendezések alkalmazása, melyek biztosítják a teljesítmény fenntartását rendkívüli körülmények, pl. kiömlések, szivárgások stb. kezelése esetén is | Általánosan alkalmazható |
BAT 12. A fogadó víztestbe való kibocsátáskor a szennyvízben található szennyezőanyag-mennyiség csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az oldhatatlan és oldható szennyező anyagok eltávolítása az alábbi módszerek együttes alkalmazásával.
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Oldhatatlan anyagok eltávolítása olajvisszanyeréssel | Lásd az 1.21.2. szakaszt | Általánosan alkalmazható |
| ii. Oldhatatlan anyagok eltávolítása lebegő szilárd anyagok és diszpergált olaj visszanyerésével | Lásd az 1.21.2. szakaszt | Általánosan alkalmazható |
| iii. Oldható anyagok eltávolítása, ideértve a biológiai vízkezelést és a derítést | Lásd az 1.21.2. szakaszt | Általánosan alkalmazható |
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 3. táblázatot.
BAT 13. Amennyiben további szerves anyagokat vagy nitrogént kell eltávolítani a vízből, az elérhető legjobb technika (BAT) az 1.21.2. szakaszban leírt kiegészítő kezelési fázis alkalmazása.
3. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek az ásványolaj- és földgázfinomításból származó közvetlen szennyvíz-kibocsátás esetén, valamint a BAT-hoz kapcsolódó nyomon követés gyakorisága (1)
| Paraméter | Üzemegység | BAT-AEL (éves átlag) | Nyomonkövetési gyakoriság (2) és elemzési módszer (szabvány) |
| Szénhidrogén-olajindex (HOI) | mg/l | 0,1–2,5 | Naponta EN 9377- 2 (3) |
| Összes lebegő szilárd anyag (TSS) | mg/l | 5–25 | Naponta |
| Kémiai oxigénigény (COD) (4) | mg/l | 30–125 | Naponta |
| Biológiai oxigénmutató (BOD5) | mg/l | Nincs BAT-AEL | Hetente |
| Összes nitrogén (5), N-ben kifejezve | mg/l | 1–25 (6) | Naponta |
| Ólom, Pb-ben kifejezve | mg/l | 0,005–0,030 | Negyedévente |
| Kadmium, Cd-ben kifejezve | mg/l | 0,002–0,008 | Negyedévente |
| Nikkel, Ni-ben kifejezve | mg/l | 0,005–0,100 | Negyedévente |
| Higany, Hg-ban kifejezve | mg/l | 0,0001–0,001 | Negyedévente |
| Vanádium | mg/l | Nincs BAT-AEL | Negyedévente |
| Fenolindex | mg/l | Nincs BAT-AEL | Havi EN 14402 |
| Benzol, toluol, etil-benzol, xylol (BTEX) | mg/l | Benzol: 0,001–0,050 Nincs BAT-AEL a T, E, X esetében | Havi |
| (1) Gázfinomító létesítmények szennyvize esetében nem minden paraméter és mintavételi gyakoriság alkalmazható. (2) 24 órás, térfogatáram-arányos egyesített mintaként tekintett mintavételi időszak vagy – ha a térfogatáram megfelelő stabilitást mutat – időarányos mintavétel. (3) A jelenlegi módszerről az EN 9377-2 módszerre való átállás megfelelő átállási időszakot igényelhet. (4) Ha létesítményen belüli korrelációk rendelkezésre állnak, a COD helyett TOC alkalmazható. A COD- és a TOC-értékek közötti korrelációt eseti alapon kell kidolgozni. A TOC nyomon követése az előnyben részesített opció, mert az nem rendkívül mérgező vegyületek alkalmazásán alapul. (5) Ahol az összes nitrogén az összes Kjeldahl szerint mért nitrogén (TKN), nitrát és nitrit összegével egyenlő. (6) Nitrifikáció/denitrifikáció alkalmazása esetén 15 mg/l alatti értékek is elérhetők. | |||
1.1.8. Hulladékkeletkezés és -gazdálkodás
BAT 14. A hulladékkeletkezés megelőzése vagy - ha ez nem kivitelezhető - csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) olyan hulladékgazdálkodási terv elfogadása és végrehajtása, amely biztosítja a hulladék előkészítését - fontossági sorrendben - az újrafelhasználásra, az újrahasznosításra, a visszanyerésre vagy az ártalmatlanításra.
BAT 15. A kezelendő vagy ártalmatlanítandó iszap mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Iszap-előkezelés | A végső kezelést (pl. fluidizált ágyas égetőmű) megelőzően víztelenítési és/vagy olajmentesítési eljárásokkal (pl. centrifugális dekanterekkel vagy gőzszárítókkal) csökkentik az iszap mennyiségét, és visszanyerik a fáradt olajat | Általánosan alkalmazható |
| ii. Az iszap újrafelhasználása az üzem feldolgozóegységeiben | Bizonyos iszaptípusokat (pl. az olajos iszapot) olajtartalmuknak köszönhetően alapanyagként fel lehet használni egyes üzemegységekben (pl. kokszoláshoz) | A módszer alkalmazhatósága azokra az iszapokra korlátozódik, amelyek megfelelő kezelés után teljesítik a feldolgozhatóság követelményeit |
BAT 16. A kimerült katalizátorok szilárd hulladékainak csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
| Technika | Leírás |
| i. Kimerült szilárd katalizátorok kezelése | A (pl. alvállalkozók által) katalizátorként használt anyagok előre ütemezett és biztonságos kezelése létesítményen kívüli egységekben való visszanyerés vagy újrafelhasználás céljából. A műveletek a katalizátor típusától és az eljárástól függenek |
| ii. Katalizátor eltávolítása az olajfölözés zagyából | Az üzemegységekből (pl. FCC-egységből) származó ülepített olajzagy jelentős koncentrációban tartalmazhat katalizátorporokat. Ezeket a porokat el kell választani az olajzagy nyersanyagként történő újrafelhasználása előtt |
1.1.9. Zaj
BAT 17. A zajkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja:
i. környezeti zajértékelés elvégzése és a helyi környezetnek megfelelő zajcsökkentési intézkedési terv készítése;
ii. zajos berendezések/folyamatok külön épületben/részlegben történő elkülönítése;
iii. gátfalak használata a zajforrások árnyékolására;
iv. zajvédő falak használata.
1.1.10. Integrált finomítói menedzsmentre vonatkozó BAT-következtetések
BAT 18. A diffúz VOC-kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák alkalmazása.
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| I. Üzemtervezéshez kapcsolódó technikák | i. a potenciális kibocsátási források számának korlátozása ii. az ipari eljárások szivárgást akadályozó elemeinek maximálása iii. rendkívül megbízható berendezések kiválasztása iv. a nyomonkövetési és karbantartási tevékenységek megkönnyítése a potenciálisan szivárgó elemek hozzáférhetővé tétele révén | Az alkalmazhatóság a meglévő üzemekre korlátozódhat |
| II. A létesítmény üzembe helyezéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó technikák | i. jól meghatározott építési és összeszerelési eljárások ii. megbízható üzemeltetési és átadási eljárások annak biztosítására, hogy az üzem a tervezési előírásoknak megfelelően működjön | Az alkalmazhatóság a meglévő üzemekre korlátozódhat |
| III. Üzemeltetéshez kapcsolódó technikák | Kockázatalapú szivárgásészlelő és -javító (LDAR) program használata a szivárgó elemek azonosításához és a szivárgó helyek kiküszöböléséhez. Lásd az 1.20.6. szakaszt | Általánosan alkalmazható |
1.2. Az alkilezési eljárásra vonatkozó BAT-következtetések
1.2.1. Fluorsavas alkilezési eljárás
BAT 19. A fluorsavas alkilezési eljárás nyomán a levegőbe jutó fluorsav-kibocsátás (HF) megelőzése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a kondenzálhatatlan párák fáklyára történő lefúvatás előtti kezelése céljából lúgos oldattal végzett nedves mosás.
Leírás
Lásd az 1.20.3. szakaszt.
Alkalmazhatóság:
Általánosan alkalmazható technika. A fluorsav veszélyes jellege miatt figyelembe kell venni a szükséges biztonsági előírásokat.
BAT 20. A fluorsavas alkilezési eljárás nyomán a vízbe jutó kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Kicsapatási/semlegesítési fázis | Kicsapatás (pl. kálcium- vagy alumíniumalapú adalékanyagokkal) vagy semlegesítés (a szennyvíz semlegesítése közvetett módon kálium-hidroxid (KOH) segítségével) | Általánosan alkalmazható A fluorsav (HF) veszélyes jellege miatt figyelembe kell venni a szükséges biztonsági előírásokat |
| ii. Elválasztási fázis | Az első szakaszban keletkező oldhatatlan vegyületeket (pl. CaF2 vagy AlF3) szeparálni kell, pl. ülepítőmedencében | Általánosan alkalmazható |
1.2.2. Kénsavas alkilezési eljárás
BAT 21. A kénsavas alkilezési eljárás nyomán a vízbe jutó kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a kénsavhasználat csökkentése az elhasznált sav újratöményítése, illetve az eljárás során keletkező szennyvíznek a szennyvíz-kezelő rendszerbe való bejutás előtti semlegesítése révén.
1.3. Bázisolaj-előállítási eljárásokra vonatkozó BAT-következtetések
BAT 22. A bázisolaj-előállítás során a levegőbe vagy vízbe jutó veszélyesanyag-kibocsátás megelőzése és/vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Zárt eljárás oldószer-visszanyeréssel | Az oldószer bázisolaj-gyártásban (pl. a kitermelés során, a paraffinmentesítő egységben) való használata utáni visszanyerését szolgáló, desztillálási vagy sztrippelési eljárás Lásd az 1.20.7. szakaszt | Általánosan alkalmazható |
| ii. Többfokozatú oldószeres extrakciós eljárás | A kisebb elszivárgás érdekében több párologtatási szakaszt is magában foglaló (pl. két, illetve három fokozatú) oldószeres extrakciós eljárás | Új üzemegységekben általánosan alkalmazható A három fokozatú eljárás alkalmazása adott esetben csak a nem szennyező alapanyagokra korlátozódhat |
| iii. Kevésbé veszélyes anyagokat használó extrakciós eljárások | Olyan tervezés (új létesítmény) vagy módosítás (meglévő létesítmény), amelynek köszönhetően a létesítmény az oldószeres extrakciós eljárások során kevésbé veszélyes oldószert használ: pl. a furfurolos vagy fenolos extrakció kiváltása N-metil-pirrolidonos (NMP) eljárással | Új üzemegységekben általánosan alkalmazható A meglévő üzemegységek konvertálása egy másik, eltérő fizikai-vegyi tulajdonságokkal rendelkező oldószeres eljárásra számottevő változtatásokat igényelhet |
| iv. Hidrogénezésen alapuló katalitikus eljárások | A nem kívánatos vegyületek katalitikus hidrogénezés útján történő konvertálásán alapuló, hidrogénes kezeléshez hasonló eljárások Lásd az 1.20.3. szakaszt (Hidrogénnel való kezelés) | Új üzemegységekben általánosan alkalmazható |
1.4. A bitumengyártásra vonatkozó BAT-következtetések
BAT 23. A bitumengyártás során a levegőbe jutó kibocsátások megelőzése és csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a kikerülő gázok alábbi technikák egyikével történő kezelése.
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. A keletkező gázok 800 °C fölötti hőmérsékleten való oxidálása | Lásd az 1.20.6. szakaszt | Általában alkalmazható a bitumenfúvató egységben |
| ii. A keletkező gázok nedves mosása | Lásd az 1.20.3. szakaszt | Általában alkalmazható a bitumenfúvató egységben |
1.5. A fluid katalitikus krakkolásra vonatkozó BAT-következtetések
BAT 24. A katalitikus krakkolási eljárás (regenerátor) nyomán a levegőbe jutó NOX-kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
I. Primer vagy folyamathoz kapcsolt technikák, pl.:
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| Folyamatoptimalizálás, valamint promotorok vagy adalékanyagok használata | ||
| i. Folyamatoptimalizálás | A NOX-képződés csökkentésére irányuló működési feltételek vagy gyakorlatok kombinálása, pl. a füstgáz oxigénfeleslegének csökkentése teljes elégetéses üzemmód esetén, illetve a levegő többlépcsős beadagolása a CO-kazánba részleges elégetéses üzemmód esetén, megfelelően tervezett CO-kazánban | Általánosan alkalmazható |
| ii. Alacsony NOX-tartalmú CO-oxidációs promotorok | Olyan anyag használata, amely szelektív módon serkenti a CO égését, és megelőzi a nitrogén oxidációját, ezzel csökkentve a köztes NOX-képződést: pl. platinamentes promotorok | Csak teljes elégetéses üzemmód esetén alkalmazható, a platinumalapú CO-promotorok helyettesítésére A maximális hatásfok érdekében a regenerátorban a megfelelő légeloszlás alapfeltétel lehet |
| iii. Speciális NOX-csökkentő adalékanyagok | Az NO-képződés CO segítségével történő csökkentését serkentő speciális katalitikus adalékanyagok használata | Csak teljes elégetéses üzemmód esetén alkalmazható, megfelelő kialakítás és elérhető oxigénfelesleg mellett. A rézalapú NOX-csökkentő adalékanyagok alkalmazhatóságának korlátja lehet a gázkompresszor kapacitása |
II. Szekunder vagy kimeneti technikák, pl.:
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Szelektív katalitikus redukció (SCR) | Lásd az 1.20.2. szakaszt | A potenciális kimenő szennyező anyagok kiküszöbölése érdekében az SCR eljárás előtti kiegészítő szűrés előfeltétel lehet Meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye |
| ii. Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR) | Lásd az 1.20.2. szakaszt | A részleges elégetéses, CO-kazánnal kiegészített FCC-egység esetében elegendő tartózkodási idő szükséges az előírt hőmérsékleten A teljes elégetéses, kiegészítő kazánnal nem rendelkező FCC-egységek esetében további tüzelőanyag-injektálás (pl. hidrogén) lehet szükséges a kisebb hőmérséklet-tartomány teljesítéséhez |
| iii. Alacsony hőmérsékletű oxidáció | Lásd az 1.20.2. szakaszt | Kiegészítő mosási kapacitás szükséges hozzá Megfelelően kezelni kell az ózonkeletkezést és a hozzá kapcsolódó kockátokat. A technika alkalmazhatóságát korlátozhatja a kiegészítő szennyvízkezelési kapacitás igénye és a környezeti elemek közötti kereszthatások (pl. nitrátkibocsátás), illetve az elégtelen folyékonyoxigén-ellátás (az ózonelőállításhoz) A technika alkalmazhatóságát korlátozhatja a technika helyigénye |
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 4. táblázatot.
4. táblázat
A katalitikus krakkolási eljáráshoz használt regenerátor levegőbe jutó NOX-kibocsátási szintjei
| Paraméter | Üzemegység típusa/égetési üzemmód | BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
| NOX, NO2-ban kifejezve | Új üzemegység/minden égetési üzemmód | < 30–100 |
| Meglévő üzemegység/teljes elégetéses üzemmód | < 100–300 (1) | |
| Meglévő üzemegység/részleges elégetéses üzemmód | 100–400 (1) | |
| (1) Amennyiben a fém passziválására antimonbefecskendezést (Sb) használnak, a NOX-szintek elérhetik akár a 700 mg/Nm3 értéket. Az értéktartomány alsó határa az SCR technika alkalmazásával teljesíthető. | ||
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
BAT 25. A katalitikus krakkolási eljárás (regenerátor) nyomán a levegőbe jutó por- és fémkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
I. Primer vagy folyamathoz kapcsolt technikák, pl.:
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Kopásálló katalizátor használata | A kopásnak és morzsolódásnak ellenálló katalizátoranyag kiválasztása, a porkibocsátás csökkentése érdekében | Amennyiben a katalizátor aktivitása és szelektivitása megfelelő, általánosan alkalmazható technika |
| ii. Alacsony kéntartalmú alapanyag használata (pl. megfelelő alapanyag-választás vagy az alapanyag hidrogénnel való kezelése) | Az alapanyag kiválasztásakor az egységben feldolgozandó anyagok között az alacsony kéntartalmú anyagok előnyben részesítése. A hidrogénnel való kezelés az alapanyag kén-, nitrogén- és fémtartalmának csökkentését szolgálja Lásd az 1.20.3. szakaszt | A technikához megfelelő mennyiségű alacsony kéntartalmú alapanyag, továbbá megfelelő hidrogéntermelési kapacitás és kénhidrogén-kezelési (H2S) kapacitás (pl. aminkezelő és Claus-egység) szükséges |
II. Szekunder vagy kimeneti technikák, pl.:
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Elektrosztatikus porleválasztók (ESP) | Lásd az 1.20.1. szakaszt | Meglévő egységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye |
| ii. Többlépcsős ciklonszeparátorok | Lásd az 1.20.1. szakaszt | Általánosan alkalmazható |
| iii. Harmadik fokozatú visszarobbantásos szűrő | Lásd az 1.20.1. szakaszt | Az alkalmazhatóság korlátozott lehet |
| iv. Nedves mosás | Lásd az 1.20.3. szakaszt | Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat a száraz terület, valamint az, ha nincs mód a kezelésből származó melléktermékek (köztük pl. a magas sótartalmú szennyvíz) megfelelő újrafelhasználására vagy lerakására Meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye |
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd az 5. táblázatot.
5. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a katalitikus krakkolási eljáráshoz használt regenerátorból a levegőbe jutó porkibocsátás esetén
| Paraméter | Üzemegység típusa | BAT-AEL (havi átlag) (1) mg/Nm3 |
| Por | Új üzemegység | 10–25 |
| Meglévő üzemegység | 10–50 (2) | |
| (1) A korom kifúvatása a CO-kazánban és a gázhűtő egységen keresztül nem lehetséges. (2) Az értéktartomány alsó határa 4-mezős ESP egység alkalmazásával teljesíthető. | ||
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
BAT 26. A katalitikus krakkolási eljárás (regenerátor) nyomán a levegőbe jutó SOX-kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
I. Primer vagy folyamathoz kapcsolt technikák, pl.:
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. SOX-redukáló katalizátor-adalékanyagok használata | Olyan anyag használata, amely a kokszhoz kapcsolódó ként a regenerátorból visszavezeti a reaktorba Az eljárás leírását lásd az 1.20.3. szakaszban | Az eljárás alkalmazhatóságát korlátozhatja a regenerátor kialakítása A technika megfelelő kénhidrogén-csökkentő kapacitást igényel (pl. SRU-egység) |
| ii. Alacsony kéntartalmú alapanyag használata (pl. megfelelő alapanyag-választás vagy az alapanyag hidrogénnel való kezelése) | Az alapanyag kiválasztásakor az üzemegységben feldolgozandó anyagok közül az alacsony kéntartalmú anyagok előnyben részesítése A hidrogénnel való kezelés az alapanyag kén-, nitrogén- és fémtartalmának csökkentését szolgálja Az eljárás leírását lásd az 1.20.3. szakaszban | A technikához megfelelő mennyiségű alacsony kéntartalmú alapanyag, továbbá megfelelő hidrogéntermelési kapacitás és kénhidrogén-kezelési (H2S) kapacitás (pl. aminkezelő és Claus-egység) szükséges |
II. Szekunder vagy kimeneti technikák, pl.:
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Nem regeneratív mosás | Nedves mosás vagy tengervizes mosás Lásd az 1.20.3. szakaszt | Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat a száraz terület, valamint az, ha nincs mód a kezelésből származó melléktermékek (köztük pl. a magas sótartalmú szennyvíz) megfelelő újrafelhasználására vagy lerakására Meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye |
| ii. Regeneratív mosás | Speciális SOX-abszorber reagens (pl. abszorpciós oldat) használata, amely általában lehetővé teszi a kén melléktermékként való visszanyerését, a reagenst újrafelhasználó regenerációs ciklusban Lásd az 1.20.3. szakaszt | Az eljárás alkalmazhatósága azon esetekre korlátozódik, amikor a regenerált melléktermékek értékesítésére mód van Meglévő üzemegység esetén az alkalmazhatóságot korlátozhatja a meglévő kénkinyerő kapacitás, valamint az eljárás helyigénye |
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 6. táblázatot.
6. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a katalitikus krakkolási eljáráshoz használt regenerátor levegőbe jutó SO2-kibocsátása esetén
| Paraméter | Üzemegység típusa/üzemmód | BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
| SO2 | Új üzemegység | ≤ 300 |
| Meglévő üzemegység/teljes elégetés | < 100–800 (1) | |
| Meglévő üzemegység/részleges elégetés | 100–1 200 (1) | |
| (1) Amennyiben az alacsony (pl. < 0,5 % w/w) kéntartalmú alapanyagok választása (vagy a hidrogénes kezelés) és/vagy a mosás alkalmazható, minden égetési üzemmód esetén a BAT-AEL tartomány felső határa ≤ 600 mg/Nm3. | ||
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
BAT 27. A katalitikus krakkolási eljárás (regenerátor) nyomán a levegőbe jutó szén-monoxid-kibocsátás (CO) csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Tüzelőberendezés-ellenőrzési technikák | Lásd az 1.20.5. szakaszt | Általánosan alkalmazható |
| ii. Szén-monoxid-oxidációs (CO) promotorokkal kiegészített katalizátorok | Lásd az 1.20.5. szakaszt | Csak teljes elégetéses üzemmód esetében alkalmazható általánosan |
| iii. Szén-monoxid-kazán (CO) | Lásd az 1.20.5. szakaszt | Csak részleges elégetéses üzemmód esetében alkalmazható általánosan |
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 7. táblázatot.
7. táblázat
A katalitikus krakkolási eljáráshoz használt regenerátor levegőbe jutó szén-monoxid-kibocsátásának BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintjei részleges elégetéses üzemmód esetén
| Paraméter | Égetési üzemmód | BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
| CO-ban kifejezett szén-monoxid | Részleges elégetéses üzemmód | ≤ 100 (1) |
| (1) Nem minden esetben megvalósítható, ha a CO-kazán nem üzemel teljes kapacitással. | ||
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
1.6. A katalitikus reformálási eljárásra vonatkozó BAT-következtetések
BAT 28. A katalitikus reformálási egységből a levegőbe jutó poliklórozott dibenzo-dioxin/furán-kibocsátás (PCDD/F) csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. A katalizáláshoz használt promotor kiválasztása | Megfelelő katalizációs promotor használata a poliklórozott dibenzo-dioxin/furán (PCDD/F) képződésének minimalizására a regenerálás során Lásd az 1.20.7. szakaszt | Általánosan alkalmazható |
| ii. A regenerációs füstgáz kezelése | ||
| a) A regeneráció során keletkező gáz újrahasznosítása adszorpciós eljárással | A regenerációs fázisban keletkező véggáz kezelése a klórozott vegyületek (pl. dioxinok) eltávolítása érdekében | Új üzemegységekben általánosan alkalmazható Meglévő üzemegység esetében az alkalmazhatóság a meglévő regenerációs egység kialakításától függhet |
| b) Nedves mosás | Lásd az 1.20.3. szakaszt | Szemiregeneratív reformáló egységekre nem alkalmazható |
| c) Elektrosztatikus porleválasztó (ESP) | Lásd az 1.20.1. szakaszt | Szemiregeneratív reformáló egységekre nem alkalmazható |
1.7. A kokszolási eljárásokra vonatkozó BAT-következtetések
BAT 29. A kokszolási eljárások során a levegőbe jutó kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
Primer vagy folyamathoz kapcsolt technikák, pl.:
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. A kokszpor összegyűjtése és újrahasznosítása | A teljes kokszolási folyamat (kitermelés, mozgatás, préselés, hűtés stb.) során keletkező kokszporok módszeres összegyűjtése és újrahasznosítása | Általánosan alkalmazható |
| ii. A koksz mozgatására és tárolására a BAT 3. az irányadó | Lásd a BAT 3. dokumentumot | Általánosan alkalmazható |
| iii. Zárt lefúvatási rendszer alkalmazása | A koksztölcsérek nyomáskülönbségeit homogenizáló rendszer | Általánosan alkalmazható |
| iv. Gázvisszanyerés (ideértve a lefúvatást a dob megnyitása előtt) a finomítói fűtőgáz (RFG) komponenseként | A gázok elvezetése a kokszolódobtól a gázkompresszorhoz RFG-ként való visszanyerés céljából, fáklyázás helyett Flexicoking eljárás esetén a kokszolóegységből származó gáz kezelése előtt be kell iktatni egy konverziós szakaszt (a karbonil-szulfid [COS] H2S-sé konvertálása) | Meglévő üzemegység esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technikák helyigénye |
BAT 30. A zöldkoksz-kalcinálási eljárás során a levegőbe jutó NOX-kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a szelektív nem katalitikus redukció (SNCR) alkalmazása.
Leírás
Lásd az 1.20.2. szakaszt.
Alkalmazhatóság
Az SNCR technika alkalmazhatóságát (különösen az időtartam és a hőmérséklet-tartomány tekintetében) korlátozhatják a kalcinálási eljárás sajátosságai.
BAT 31. A zöldkoksz-kalcinálási eljárás során a levegőbe jutó SOX-kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Nem regeneratív mosás | Nedves mosás vagy tengervizes mosás Lásd az 1.20.3. szakaszt | Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat a száraz terület, valamint az, ha nincs mód a kezelésből származó melléktermékek (köztük pl. a magas sótartalmú szennyvíz) megfelelő újrafelhasználására vagy lerakására Meglévő üzemegység esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye |
| ii. Regeneratív mosás | Speciális SOX-abszorber reagens (pl. abszorpciós oldat) használata, amely általában lehetővé teszi a kén melléktermékként való visszanyerését, a reagenst újrafelhasználó regenerációs ciklusban Lásd az 1.20.3. szakaszt | Az eljárás alkalmazhatósága azon esetekre korlátozódik, amikor a regenerált melléktermékek értékesítésére van mód Meglévő üzemegység esetén az alkalmazhatóságot korlátozhatja a meglévő kénkinyerő kapacitás és a technika helyigénye |
BAT 32. A zöldkoksz-kalcinálási eljárás során a levegőbe jutó porkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációja.
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Elektrosztatikus porleválasztó (ESP) | Lásd az 1.20.1. szakaszt | Meglévő üzemegység esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye Grafitos és anódos kokszkalcinálási eljárás során az alkalmazhatóságot korlátozhatja a kokszrészecskék nagy ellenálló képessége |
| ii. Többlépcsős ciklonszeparátorok | Lásd az 1.20.1. szakaszt | Általánosan alkalmazható |
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 8. táblázatot.
8. táblázat
A zöldkoksz-kalcinálási egység levegőbe jutó porkibocsátásának BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintjei
| Paraméter | BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
| Por | 10–50 (1) (2) |
| (1) Az értéktartomány alsó határa 4-mezős ESP egység alkalmazásával teljesíthető. (2) Ha ESP technika nem alkalmazható, a maximális értékek elérhetik a 150 mg/Nm3-t. | |
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
1.8. A sótalanítási eljárásra vonatkozó BAT-következtetések
BAT 33. A sótalanítási eljárás vízfogyasztásának és a vízbe jutó kibocsátásainak csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Víz-újrahasznosítás és a sótalanítási eljárás optimalizálása | A sótalanítási eljárás bevált gyakorlatai, melyek célja a sótalanító egység hatékonyságának növelése és a mosóvíz-használat csökkentése, pl. kis nyíróerejű keverőberendezések, alacsony víznyomás alkalmazása. E gyakorlatok része a mosás (pl. megfelelő keverési eljárások) és a szeparáció (pl. pH, sűrűség, viszkozitás, elektromos mezőhöz kapcsolódó összetapadási potenciál) legfontosabb paramétereinek hatékony irányítása | Általánosan alkalmazható |
| ii. Többfokozatú sótalanító | A többfokozatú sótalanító víz-hozzáadással és dehidratációval működik, mely fázisokat két vagy több szakaszban megismétli a szeparáció hatékonyságának növelése érdekében, ezzel csökkentve a korróziót a későbbi eljárások során | Új üzemegységekben alkalmazható |
| iii. Kiegészítő szeparációs fázis | Kiegészítő intenzív olaj/víz- és szilárd anyag/víz-szeparáció a szennyvízkezelő üzem olajterhelésének csökkentése és az olajnak az eljárás során történő újrahasznosítása céljából. Ez magában foglalja pl. ülepítő tartály, illetve optimális folyamatszabályozó egységek alkalmazását | Általánosan alkalmazható |
1.9. A tüzelőberendezésekre vonatkozó BAT-következtetések
BAT 34. A tüzelőberendezésekből a levegőbe jutó NOX-kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
I. Primer vagy folyamathoz kapcsolt technikák, pl.:
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Tüzelőanyagok szelektálása vagy kezelése | ||
| a) Gáz használata folyékony tüzelőanyag helyett | A gázok általában kevesebb nitrogént tartalmaznak a folyékony anyagoknál, ezért elégetésük alacsonyabb NOX-kibocsátási szintet eredményez Lásd az 1.20.3. szakaszt | Alkalmazhatóságának korlátot szabhat az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok hozzáférhetősége, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet |
| b) Alacsony nitrogéntartalmú finomítói fűtőolaj (RFO) használata, pl. az RFO kiválasztása vagy hidrogénes kezelése révén | A finomítói fűtőolaj kiválasztása során előnyben kell részesíteni az alacsony nitrogéntartalmú folyékony tüzelőanyagokat az egységben felhasználható potenciális tüzelőanyagok között A hidrogénnel való kezelés a tüzelőanyag kén-, nitrogén- és fémtartalmának csökkentését szolgálja Lásd az 1.20.3. szakaszt | Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat az alacsony nitrogéntartalmú folyékony tüzelőanyag, hidrogéntermelési kapacitás és kénhidrogén-kezelési (H2S) kapacitás (pl. aminkezelő és Claus-egység) rendelkezésre állása |
| ii. Égetési üzemmód módosításai | ||
| a) Többlépcsős tüzelés: — levegő többlépcsős beadagolása — tüzelőanyag többlépcsős beadagolása | Lásd az 1.20.2. szakaszt | A tüzelőanyag többlépcsős beadagolása vegyes tüzelés vagy folyékony tüzelőanyag esetén speciális kialakítást igényelhet |
| b) Az égetés optimalizálása | Lásd az 1.20.2. szakaszt. | Általánosan alkalmazható |
| c) Füstgáz-visszavezetés | Lásd az 1.20.2. szakaszt | A füstgáz belső visszavezetésével, speciális égőfejek használata esetén alkalmazható Mesterséges/indukált léghuzattal működő egységek esetében az alkalmazhatóság korlátozó feltétele lehet külső füstgáz-visszavezető berendezések utólagos beépítése |
| d) Higító-befecskendezés | Lásd az 1.20.2. szakaszt | Általánosan alkalmazható olyan gázturbinák esetében, ahol inert hígítószerek rendelkezésre állnak |
| e) Alacsony NOX-kibocsátású égőfejek (LNB) használata | Lásd az 1.20.2. szakaszt | Általánosan alkalmazható új üzemekben, a tüzelőanyag-specifikus korlátozások figyelembevételével (pl. a nehézolaj esetében) Meglévő üzemegység esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a létesítményre jellemző körülmények komplexitása, pl. a kemencék kialakítása, az azokat körülvevő berendezések Nagyon egyedi esetekben az alkalmazáshoz számottevő módosításokra lehet szükség Az alkalmazhatóság korlátozott lehet a késleltetett kokszolási eljáráshoz használt kemencékben az esetleges kokszképződés miatt Gázturbinák esetén az alkalmazhatóság az alacsony (általában < 10 %) hidrogéntartalmú tüzelőanyagokra korlátozódik |
II. Szekunder vagy kimeneti technikák, pl.:
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Szelektív katalitikus redukció (SCR) | Lásd az 1.20.2. szakaszt | Új egységekben általánosan alkalmazható Meglévő üzemegység esetén az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika jelentős helyigénye, valamint az optimális reagensbefecskendezés |
| ii. Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR) | Lásd az 1.20.2. szakaszt | Új egységekben általánosan alkalmazható Meglévő üzemegység esetén az alkalmazhatóságot korlátozhatja a reagens befecskendezése során elérendő hőmérsékleti tartomány és a megvalósítandó tartózkodási idő |
| iii. Alacsony hőmérsékletű oxidáció | Lásd az 1.20.2. szakaszt | Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a kiegészítő mosási kapacitás szükségessége, valamint az, hogy megfelelően kezelni kell az ózonképződés kérdését és a kapcsolódó kockázatokat A technika alkalmazhatóságát korlátozhatja a kiegészítő szennyvízkezelési kapacitás igénye és a környezeti elemek közötti kereszthatások (pl. nitrátkibocsátás), illetve az elégtelen folyékonyoxigén-ellátás (az ózonelőállításhoz) Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat a technika helyigénye |
| iv. SNOX kombinált technika | Lásd az 1.20.4. szakaszt | Csak jelentős füstgáz-áram (pl. > 800 000 Nm3/h) esetében, illetve kombinált NOX- és SOX-csökkentés esetén alkalmazható |
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 9., 10. és 11. táblázatot.
9. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek gázturbinából a levegőbe jutó NOX-kibocsátás esetén
| Paraméter | Eszköz típusa | BAT-AEL (1) (havi átlag) mg/Nm3 15 % O2-n |
| NO2-ban kifejezett NOX | Gázturbina – beleértve a kombinált ciklusú gázturbinákat (CCGT) és az integrált szénelgázosításos kombinált ciklusú turbinákat (IGCC). | 40–120 (meglévő turbina) |
| 20–50 (új turbina) (2) | ||
| (1) A BAT-AEL a gázturbina és adott esetben a kiegészítő hőhasznosító kazán kombinált kibocsátására vonatkozik. (2) Magas (10 % fölötti) H2-tartalmú tüzelőanyag esetén a tartomány felső határa 75 mg/Nm3. | ||
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
10. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a gázturbinától eltérő gáztüzelésű tüzelőberendezésből a levegőbe jutó NOX-kibocsátás esetén
| Paraméter | A tüzelés típusa | BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
| NOX, NO2-ben kifejezve | Gáztüzelés | 30–150 meglévő üzemegység esetén (1) |
| 30–100 új üzemegység esetén | ||
| (1) Magas (> 200 °C) levegő-előmelegítési szintet alkalmazó meglévő üzemegység esetén, vagy ha a fűtőgáz H2-tartalma meghaladja az 50 %-ot, a BAT-AEL felső értéktartománya 200 mg/Nm3. | ||
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
11. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek gázturbinától eltérő vegyes tüzelésű tüzelőberendezésből a levegőbe jutó NOX-kibocsátás esetén
| Paraméter | A tüzelés típusa | BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
| NOX, NO2-ban kifejezve | Vegyes tüzelésű tüzelőberendezés | 30–300 meglévő üzemegység esetén (1) (2) |
| (1) Meglévő üzemekben 0,5 %-ot (w/w) meghaladó nitrogéntartalmú, < 100 MW fűtőolaj tüzelése, illetve > 50 % folyékony tüzelőanyag használata vagy a levegő előmelegítése esetén a maximális értékek elérhetik a 450 mg/Nm3-t. (2) Az értéktartomány alsó határa az SCR technika alkalmazásával teljesíthető. | ||
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
BAT 35. A tüzelőberendezések levegőbe jutó por- és fémkibocsátásának megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
I. Primer vagy folyamathoz kapcsolt technikák, pl.:
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Tüzelőanyagok szelektálása vagy kezelése | ||
| a) Gáz használata folyékony tüzelőanyag helyett | A folyékony tüzelőanyag gázzal való helyettesítése alacsonyabb porkibocsátási szintet eredményez Lásd az 1.20.3. szakaszt | Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok – pl. földgáz – rendelkezésre állása, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet |
| b) Alacsony kéntartalmú finomítói fűtőolaj (RFO) használata, pl. az RFO kiválasztása vagy hidrogénes kezelése révén | A finomítói fűtőolaj kiválasztása során előnyben kell részesíteni az alacsony kéntartalmú folyékony tüzelőanyagokat az egységben felhasználható potenciális tüzelőanyagok között A hidrogénnel való kezelés a tüzelőanyag kén-, nitrogén- és fémtartalmának csökkentését szolgálja Lásd az 1.20.3. szakaszt | Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat az alacsony nitrogéntartalmú folyékony tüzelőanyag, valamint a hidrogéntermelési és kénhidrogén-kezelési (H2S) kapacitás (pl. aminkezelő és Claus-egység) rendelkezésre állása |
| ii. Tüzelés módosításai | ||
| a) A tüzelés optimalizálása | Lásd az 1.20.2. szakaszt. | Valamennyi égetési mód esetén általánosan alkalmazható |
| b) A folyékony tüzelőanyag porlasztása | Magas nyomás használata a folyékony üzemanyag cseppméretének csökkentésére A legújabb optimális égetőfej-kialakítás általában magában foglalja a gőzporlasztást | Folyékony tüzelőanyag használata esetén általánosan alkalmazható |
II. Szekunder vagy kimeneti technikák, pl.:
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Elektrosztatikus porleválasztó (ESP) | Lásd az 1.20.1. szakaszt | Meglévő üzemegység esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye |
| ii. Harmadik fokozatú visszarobbantásos szűrő | Lásd az 1.20.1. szakaszt | Általánosan alkalmazható |
| iii. Nedves mosás | Lásd az 1.20.3. szakaszt | Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat a száraz terület, valamint az, ha nincs mód a kezelésből származó melléktermékek (köztük pl. a magas sótartalmú szennyvíz) megfelelő újrafelhasználására vagy lerakására. Meglévő üzemegység esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye |
| iv. Centrifugális mosó | Lásd az 1.20.1. szakaszt | Általánosan alkalmazható |
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 12. táblázatot.
12. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek gázturbinától eltérő vegyes tüzelésű tüzelőberendezésből a levegőbe jutó porkibocsátás esetén
| Paraméter | A tüzelés típusa | BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
| Por | Vegyes tüzelés | 5–50 meglévő üzemegység esetén (1) (2) |
| 5–25 Új üzemegység esetén < 50 MW | ||
| (1) Az értéktartomány alsó határa a kimeneti technikákat alkalmazó üzemek esetében teljesíthető. (2) Az értéktartomány felső határa az olajtüzelés nagyarányú alkalmazására, valamint arra az esetre vonatkozik, amikor kizárólag primer technikák alkalmazhatók. | ||
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
BAT 36. A tüzelőberendezésekből a levegőbe jutó SOX-kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
I. A tüzelőanyag kiválasztásán vagy kezelésén alapuló primer avagy folyamathoz kapcsolt technikák, pl.:
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Gáz használata a folyékony tüzelőanyag helyett | Lásd az 1.20.3. szakaszt | Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok – pl. földgáz – rendelkezésre állása, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet |
| ii. A finomítói fűtőgáz (RFG) kezelése | A maradvány H2S-koncentráció az RFG-ben a kezelési folyamat paramétereitől – pl. az aminos mosás nyomásértékétől – függ Lásd az 1.20.3. szakaszt | A karbonil-szulfidot (COS) tartalmazó, pl. kokszoló egységekből származó, alacsony fűtőértékű gáz esetében konverterre lehet szükség a H2S eltávolítása előtt |
| iii. Alacsony kéntartalmú finomítói fűtőolaj (RFO) használata, pl. megfelelő RFO választása vagy hidrogénes kezelése révén | A finomítói fűtőolaj kiválasztása során előnyben kell részesíteni az alacsony kéntartalmú folyékony tüzelőanyagokat az egységben felhasználható potenciális tüzelőanyagok között A hidrogénnel való kezelés a tüzelőanyag kén-, nitrogén- és fémtartalmának csökkentését szolgálja Lásd az 1.20.3. szakaszt | A technikához megfelelő mennyiségű alacsony kéntartalmú alapanyag, továbbá megfelelő hidrogéntermelési és kénhidrogén-kezelési (H2S) kapacitás (pl. aminkezelő és Claus-egység) szükséges |
II. Szekunder vagy kimeneti technikák, pl.:
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Nem regeneratív mosás | Nedves mosás vagy tengervizes mosás Lásd az 1.20.3. szakaszt | Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat a száraz terület, valamint az, ha nincs mód a kezelésből származó melléktermékek (köztük pl. a magas sótartalmú szennyvíz) megfelelő újrafelhasználására vagy lerakására Meglévő üzemegység esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye |
| ii. Regeneratív mosás | Speciális SOX-abszorber reagens (pl. abszorber oldat) használata, amely általában lehetővé teszi a kén melléktermékként való visszanyerését a reagenst újrafelhasználó regenerációs ciklusban Lásd az 1.20.3. szakaszt | Az eljárás alkalmazhatósága azon esetekre korlátozódik, amikor a regenerált melléktermékek értékesítésére van mód A meglévő üzemegységbe való utólagos beépítésnek korlátot szabhat a meglévő kénkinyerési kapacitás Meglévő üzemegység esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye |
| iii. SNOX kombinált technika | Lásd az 1.20.4. szakaszt | Csak jelentős füstgáz-áram (pl. > 800 000 Nm3/h) esetében, illetve kombinált NOX- és SOX-csökkentés esetén alkalmazható |
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 13. és 14. táblázatot.
13. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek finomítóifűtőgáz-tüzelésű (RFG) tüzelőberendezésből a levegőbe jutó SO2-kibocsátás esetén, a gázturbinák kivételével
| Paraméter | BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
| SO2 | 5–35 (1) |
| (1) Abban a sajátos esetben, amikor az RFG kezelése alacsony nyomású mosással történik és a finomítói fűtőgázban a H/C mólaránya 5 fölött van, a BAT-AEL értéktartomány felső értéke elérheti a 45 mg/Nm3-t. | |
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
14. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek gázturbinától és stabilüzemű gázmotortól eltérő vegyes tüzelésű tüzelőberendezésből a levegőbe jutó SO2-kibocsátás esetén
Ez a BAT-AEL a finomító ágazatban meglévő vegyes tüzelésű tüzelőberendezések súlyozott átlagos kibocsátására vonatkozik, a gázturbinák és stabilüzemű gázmotorok kivételével.
| Paraméter | BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
| SO2 | 35–600 |
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
BAT 37. A tüzelőberendezésből a levegőbe jutó szén-monoxid-kibocsátások (CO) csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a tüzelőberendezés-ellenőrzési technika alkalmazása.
Leírás
Lásd az 1.20.5. szakaszt.
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 15. táblázatot.
15. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek gázturbinából a levegőbe jutó szén-monoxid-kibocsátás esetén
| Paraméter | BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
| CO-ban kifejezett szén-monoxid | ≤ 100 |
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
1.10. Az éterezési eljárásra vonatkozó BAT-következtetések
BAT 38. Az éterezési eljárás nyomán a levegőbe jutó kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az eljárás melléktermék-gázainak megfelelő kezelése, a finomítóifűtőgáz-rendszerbe való elvezetéssel.
BAT 39. A biológiai kezelés egyensúlyának fenntartása érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a megfelelő tárolótartály és az üzemben megfelelő termelési terv alkalmazása az oldott állapotban lévő mérgező összetevők (pl. metanol, hangyasav, éterek) ellenőrzésére a szennyvízáramban a végleges kezelés előtt.
1.11. Az izomerizációs eljárásra vonatkozó BAT-következtetések
BAT 40. A klórozott vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a katalizátortevékenység fenntartására szolgáló klórozott szerves vegyületek használatának optimalizálása, amennyiben ilyen eljárás létezik, vagy pedig a nem klórozott katalizátor-rendszerek használata.
1.12. A földgázfinomításra vonatkozó BAT-következtetések
BAT 41. A földgázkezelő üzemből a levegőbe jutó kén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a BAT 54. alkalmazása.
BAT 42. A földgázkezelő üzemből a levegőbe jutó nitrogén-oxid-kibocsátás (NOX) csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a BAT 34. alkalmazása.
BAT 43. A nyers állapotú földgázban esetlegesen megtalálható higany kibocsátásának megelőzése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a higany kivonása és a higanytartalmú iszap visszanyerése hulladék-lerakás céljára.
1.13. A desztillálási eljárásra vonatkozó BAT-következtetések
BAT 44. A desztillálási eljárásból eredő szennyvíz keletkezésének megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a folyadékgyűrűs vákuum-szivattyúk vagy felületi kondenzátorok használata.
Alkalmazhatóság
Egyes esetekben utólagos beépítésnél nem alkalmazható. Új üzemegységek esetén az erőteljes vákuumhatás (10 mm Hg) eléréséhez gőz-ejektorokkal kombinált vagy önállóan alkalmazott vákuum-szivattyúk használatára lehet szükség. A vákuum-szivattyúk üzemzavara esetére tartalék rendszernek is rendelkezésre kell állnia.
BAT 45. A desztillálási eljáráshoz kapcsolódó vízszennyezés megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a savanyúvíz sztrippelő egységbe történő elvezetése.
BAT 46. A desztillálási eljárás nyomán a levegőbe jutó kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a további felhasználás előtt a melléktermék-gázok megfelelő savasgázmentesítő kezelése, különös tekintettel a kondenzálhatatlan melléktermék-gázokra.
Alkalmazhatóság
Nyersföldgáz-feldolgozó és vákuumdesztillációs egységek esetén általánosan alkalmazható. Kevesebb mint 1 t/d kénvegyület-kibocsátású, különálló kenőanyag- és bitumenfinomító üzemekben nem minden esetben alkalmazható. Egyes speciális finomítói konfigurációk esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja pl. a nagy kapacitású vezetékek, kompresszorok, illetve a kiegészítő aminkezelő kapacitások szükségessége.
1.14. A termékfinomítási eljárásra vonatkozó BAT-következtetések
BAT 47. A termékfinomítási eljárás nyomán a levegőbe jutó kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a melléktermék-gázok megfelelő kezelésének biztosítása, különös tekintettel az édesítő egységből származó szagos használt levegőre, pl. égetéssel történő megsemmisítés útján.
Alkalmazhatóság
Általában alkalmazható minden olyan termékfinomítási eljárásnál, ahol a gázáram biztonságosan elvezethető a megsemmisítő egységekbe. Előfordulhat, hogy az édesítő egységben biztonsági okokból nem alkalmazható.
BAT 48. A lúgos oldatot használó termékkezelési eljáráshoz kapcsolódó hulladék- és szennyvíz-keletkezés csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a lúgos oldatok kaszkádolása, valamint a használt lúg átfogó kezelése, ideértve a megfelelő kezelést, pl. sztrippelést követő újrafeldolgozást.
1.15. Tárolási és anyagmozgatási eljárásokra vonatkozó BAT-következtetések
BAT 49. Az illékony folyékony szénhidrogén-vegyületek tárolásakor a levegőbe jutó VOC-kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a kiválóan szigetelt úszótetős tartályok vagy gőzvisszanyerő rendszerhez kapcsolt fixtetős tartályok használata.
Leírás
A kiváló minőségű szigetelések a gőzveszteség csökkentésére szolgáló speciális eszközök, amelyek lehetnek pl. javított primer tömítések, illetve kiegészítő többszörös (szekunder vagy tercier) tömítések (a kibocsátás mennyiségétől függően).
Alkalmazhatóság
A kiváló minőségű tömítések alkalmazhatóságának korlátot szabhat a meglévő tartályokba tercier tömítések utólagos beszerelésére vonatkozó lehetőségek.
BAT 50. Az illékony folyékony szénhidrogén-vegyületek tárolásából eredő, a levegőbe jutó VOC-kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. A nyersolajtartály kézi tisztítása | Az olajtartály tisztítását a tartályba bejutó szakemberek végzik, akik manuálisan távolítják el a zagyot | Általánosan alkalmazható |
| ii. Zárt ciklusú rendszer alkalmazása | A belső vizsgálatok céljából a tartályokat rendszeresen kiürítik, kitisztítják és gázmentesítik. A tisztítás magában foglalja a tartályüledék feloldását. A kimeneti mobil kibocsátáscsökkentési technikákkal kombinálható zárt ciklusú rendszerek megelőzik vagy csökkentik a VOC-kibocsátást | Az alkalmazhatóságnak korlátott szabhat pl. a lerakódások típusa, a tartálytető kialakítása vagy a tartály alapanyaga |
BAT 51. Az illékony folyékony szénhidrogén-vegyületek tárolásakor a talajba és a talajvízbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Korróziófelderítést, -megelőzést és -ellenőrzést is magában foglaló karbantartási program | Megfelelő üzemeltetési rendszer a tartályokhoz kapcsolódóan rendszeresen végzett szivárgásfelderítéssel, túltöltést megelőző ellenőrzésekkel, készletellenőrzéssel és kockázatalapú felügyeleti eljárásokkal, melyek garantálják a tartályok sértetlenségét, és biztosítják a szivárgás csökkentését szolgáló karbantartást. Ennek részét képezi egy rendszerválasz, amely még azt megelőzően reagál a kiömlések következményeire, hogy a kiömlött anyag a talajvízbe juthatna. A karbantartási időszakokban a rendszert különösen meg kell erősíteni | Általánosan alkalmazható |
| ii. Kettős fenekű tartályok | A második, szivárgásmentes fenék védelmet biztosít az első héjon jelentkező szivárgásokkal szemben | Új tartályok és meglévő tartályok általános felújítása esetén általánosan alkalmazható (1) |
| iii. Áthatolhatatlan membránbevonatok | Ezek folyamatos védelmet jelentenek a tartály teljes alsó felülete alatt | Új tartályok és meglévő tartályok általános felújítása esetén általánosan alkalmazható (1) |
| iv. Elegendő kiömlés elleni védőgát-kapacitás | A tartályokhoz kapcsolódó védőgátak célja a héj törése vagy túltöltés miatt esetlegesen bekövetkező nagy mennyiségű kiömlésekkel szembeni védekezés (környezeti és biztonsági okokból egyaránt). A gátfalak méretét és a kapcsolódó építési szabványokat többnyire helyi szintű előírások szabályozzák | Általánosan alkalmazható |
| (1) A ii. és iii. pontban felsorolt technikák nem mindig általánosan alkalmazhatók, amennyiben a tartályok olyan termékek tárolására szolgálnak, melyek a folyékony kezeléshez hőt igényelnek (pl. bitumen) és ahol a megszilárdulás miatt nem valószínű a szivárgás előfordulása. | ||
BAT 52. Az illékony folyékony szénhidrogén-vegyületek töltésekor és lefejtésekor a levegőbe jutó VOC-kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a legalább 95 %-os visszanyerési arány elérése érdekében az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság (1) |
| Gőzvisszanyerés módja: i. Kondenzáció ii. Abszorpció iii. Adszorpció iv. Membrános szeparáció v. Hibrid rendszerek | Lásd az 1.20.6.. szakaszt. | Általánosan alkalmazható az olyan töltési és lefejtési műveletek esetén, ahol az éves átmenő mennyiség > 5 000 m3/év. Nem alkalmazható olyan tengerjáró hajók be-/kirakodása esetén, ahol az éves átmenő mennyiség < 1 millió m3/év. |
| (1) A gőzvisszanyerő egységet gőzmegsemmisítő (pl. -égető) egység helyettesítheti, ha a gőz visszanyerése nem biztonságos vagy a visszaáramló gőz mennyisége miatt műszakilag nem lehetséges. | ||
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 16. táblázatot.
16. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek illékony folyékony szénhidrogén-vegyületek töltésekor és lefejtésekor a levegőbe jutó NMVOC-, illetve benzolkibocsátás esetén
| Paraméter | BAT-AEL (óránkénti átlagérték) (1) |
| NMVOC | 0,15–10 g/Nm3 (2) (3) |
| Benzol (3) | < 1 mg/Nm3 |
| (1) Óránkénti értékek folyamatos működés esetén, a 94/63/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL L 365., 1994.12.31., 24. o.) megfelelően kifejezve és mérve. (2) Az alsó határérték kétlépcsős hibrid rendszerek esetén valósítható meg. A felső határérték egylépcsős adszorpciós vagy membrános rendszerek esetén valósítható meg. (3) Ha az NMVOC-kibocsátás az értéktartomány alsó határánál van, a benzol nyomon követése nem feltétlenül szükséges. | |
1.16. Viszkozitástörésre és egyéb konverziós eljárásokra vonatkozó BAT-következtetések
BAT 53. A viszkozitástörés és egyéb konverziós eljárások nyomán a vízbe jutó kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a szennyvízáramok megfelelő kezelése a BAT 11. dokumentumban leírt technikák alkalmazása révén.
1.17. Véggáz kénkezelésére vonatkozó BAT-következtetések
BAT 54. A kénhidrogént (H2S) tartalmazó melléktermékgázokból a levegőbe jutó kénkibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák együttes alkalmazása.
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság (1) |
| i. Savasgáz-eltávolítás pl. aminkezeléssel | Lásd az 1.20.3. szakaszt | Általánosan alkalmazható |
| ii. Kénkinyerő egység (SRU), pl. Claus-eljárás | Lásd az 1.20.3. szakaszt | Általánosan alkalmazható |
| iii. Véggázkezelő egység (TGTU) | Lásd az 1.20.3. szakaszt | Meglévő SRU utólagos beszerelése esetén az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat a SRU mérete és az egységek konfigurációja, valamint a már alkalmazott kénkinyerési eljárások típusa |
| (1) Kevesebb mint 1 t/nap kénvegyület-kibocsátású, különálló kenőanyag- és bitumenfinomító üzemekben nem minden esetben alkalmazható. | ||
BAT-hoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszint (BAT-AEPL): Lásd a 17. táblázatot.
17. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszint véggázkezelő kénkinyerő (H2S) rendszer esetén
| BAT-hoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszint (havi átlag) | |
| Savasgáz-eltávolítás | Kénhidrogének (H2S) eltávolítása a kezelt RFG-ből a BAT 36. dokumentumban a gáztüzelésű berendezésekre vonatkozóan előírt BAT-AEL teljesítése érdekében |
| Kénkinyerési hatékonyság (1) | Új üzemegység: 99,5 – > 99,9 % |
| Meglévő üzemegység: ≥ 98,5 % | |
| (1) A kénkinyerési hatékonyságot a teljes feldolgozási láncra vetítve kell kiszámítani (az SRU és TGTU egységet is ideértve), a gyűjtőárokba vezetett kénes áramban visszanyert alapanyag kénfrakciójaként. | |
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
1.18. Fáklyákra vonatkozó BAT-következtetések
BAT 55. A fáklyázás nyomán a levegőbe jutó kibocsátások megelőzése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a fáklyák használatának korlátozása a biztonsági okokból indokolt esetekre, illetve nem rutinszerű üzemi feltételekre (pl. beüzemelés, leállítás).
BAT 56. Az elkerülhetetlen fáklyahasználat esetén a fáklyák levegőbe jutó kibocsátásainak csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák alkalmazása.
| Technika | Leírás | Alkalmazhatóság |
| i. Megfelelő üzemtervezés | Lásd az 1.20.7. szakaszt | Új üzemekre alkalmazható Fáklyagáz-visszanyerő rendszer meglévő egységekhez utólag is kiépíthető |
| ii. Üzemirányítás | Lásd az 1.20.7. szakaszt | Általánosan alkalmazható |
| iii. A fáklyák megfelelő kialakítása | Lásd az 1.20.7. szakaszt | Új üzemekre alkalmazható |
| iv. Nyomon követés és jelentéstétel | Lásd az 1.20.7. szakaszt | Általánosan alkalmazható |
1.19. Integrált kibocsátáskezelésre vonatkozó BAT-következtetések
BAT 57. A tüzelőberendezésekből és a fluid katalitikus krakkoló egységekből (FCC) a levegőbe jutó NOX-kibocsátások általános csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) integrált kibocsátáskezelési eljárás alkalmazása, a BAT 24. és a BAT 34. alkalmazásának alternatívájaként.
Leírás
A technika lényege a finomítólétesítményben található több, illetve összes tüzelőberendezés és FCC-egység NOX-kibocsátásainak integrált kezelése, az elérhető legjobb technikák legmegfelelőbb kombinációjának alkalmazásával és működtetésével a különböző érintett egységekben, valamint e technikák hatékonyságának integrált nyomon követése oly módon, hogy az eredményként kapott összes kibocsátás ne haladja meg a BAT 24. és a BAT 34. dokumentumokban hivatkozott BAT-AEL-ek egyes egységekre történő alkalmazása esetén kapott kibocsátásokat.
A technika különösen az olajfinomító létesítményekre alkalmazható:
- a létesítmény közismert összetettsége, az alapanyagaik és energiaellátásuk tekintetében egymáshoz kapcsolódó tüzelőberendezések és feldolgozó egységek sokfélesége miatt,
- az eljárásoknak a beérkező nyersolaj minőségének megfelelő, gyakori kiigazítása miatt,
- ahol technológiai szükségszerűség az eljárásokból keletkező maradékanyagok belső tüzelőanyagként való újrahasznosítása, amiből kifolyólag gyakran kell módosítani a fűtőanyagok arányát az eljárásnak megfelelően.
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 18. táblázatot.
Emellett minden, az integrált kibocsátáskezelési rendszerbe beillesztett új tüzelőberendezés vagy új FCC-egység esetében továbbra is alkalmazni kell a BAT 24. és a BAT 34. dokumentumokban megállapított BAT-AEL-eket is.
18. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a BAT 57. alkalmazásakor a levegőbe jutó NOX-kibocsátás esetén
A BAT 57. által érintett üzemek NOx-kibocsátásaira vonatkozó BAT-AEL havi átlagértékként mg/Nm3-ben kifejezve nem haladhatja meg azon NOx-koncentrációk (havi átlagértékként mg/Nm3-ben kifejezett) súlyozott átlagát, amelyek akkor valósultak volna meg, ha az egyes üzemekre alkalmazott technikák segítségével az üzemek teljesítették volna a következőket:
a) katalitikus krakkolási eljárás esetében (regenerátor): a 4. táblázatban megállapított BAT-AEL-tartományt (BAT 24.);
b) -finomítói tüzelőanyagokat kizárólagosan vagy más tüzelőanyagokkal együtt égető tüzelőberendezések esetében a 9., 10. és 11. táblázatban előírt BAT-AEL-tartományt (BAT 34.).
Ez a BAT-AEL a következő képlettel írható le:
Megjegyzések:
1. A vonatkoztatási oxigén tartalom az 1. táblázatban leírtaknak felel meg.
2. Az egyes üzemek kibocsátási szintjeinek súlyozása az érintett egység havi átlagértékben kifejezett (Nm3/óra) füstgáz térfogatárama alapján történik, amely a finomítólétesítményen belül az adott üzemegység normál üzemelési körülményei között reprezentatív (az 1. megjegyzésben szereplő vonatkoztatási tartalom alkalmazása alapján).
3. Jelentős és strukturális természetű üzemanyagváltás esetén, amely érinti az egy adott egységre alkalmazandó BAT-AEL-t, illetve bármely más, az érintett egység működésében bekövetkezett jelentős és strukturális jellegű változás esetén, továbbá az egység lecserélése, bővítése, valamint új tüzelőberendezéssel vagy FCC-egységgel való kiegészítése esetén a 18. táblázatban meghatározott BAT-AEL-t megfelelően ki kell igazítani.
A BAT 57-hez kapcsolódó nyomon követés
Integrált kibocsátáskezelési technika alkalmazása esetén a NOx-kibocsátás nyomon követésére irányadó BAT megfelel a BAT 4. előírásainak, a következőkkel kiegészítve:
- nyomonkövetési terv, amely magában foglalja a nyomon követett eljárások leírását, az egyes eljárásokkal kapcsolatban nyomon követett kibocsátási források jegyzékét és azok jellegét (termékek, véggázok), valamint a nyomon követés módszerének ismertetését (számítások, mérések), a mögöttes feltételezéseket és a megbízhatóság szintjét,
- az érintett egységek füstgáz térfogatáramának folyamatos nyomon követése, akár közvetlen mérések, akár egyéb, ezzel egyenértékű módszer alapján,
- az integrált kibocsátáskezelési technika által érintett valamennyi kibocsátási forrás kibocsátásainak meghatározásához szükséges valamennyi nyomonkövetési adat gyűjtésére, feldolgozására és továbbítására alkalmas adatkezelő rendszer.
BAT 58. A tüzelőberendezésekből, fluid katalitikus krakkoló egységekből (FCC) és véggáz-kénkinyerő egységekből a levegőbe jutó SO2-kibocsátások általános csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) egy integrált kibocsátáskezelési technika alkalmazása, a BAT 26., a BAT 36. és a BAT 54. alkalmazásának alternatívájaként.
Leírás
A technika lényege a finomítólétesítményben található több, illetve összes tüzelőberendezés, FCC-egység és véggáz-kénkinyerő egység SO2-kibocsátásainak integrált kezelése, az elérhető legjobb technikák legmegfelelőbb kombinációjának alkalmazásával és működtetésével a különböző érintett egységekben, valamint e technikák hatékonyságának integrált nyomon követése oly módon, hogy az eredményként kapott összes kibocsátás ne haladja meg a BAT 26. és a BAT 36., valamint a BAT 54. dokumentumokban hivatkozott BAT-AEL-ek egyes egységekre történő alkalmazása esetén kapott kibocsátásokat.
A technika különösen az olajfinomító létesítményekre alkalmazható:
- a létesítmény közismert összetettsége, az alapanyagaik és energiaellátásuk tekintetében egymáshoz kapcsolódó tüzelőberendezések és feldolgozó egységek sokfélesége miatt,
- az eljárásoknak a beérkező nyersolaj minőségének megfelelő, gyakori kiigazítása miatt,
- ahol technológiai szükségszerűség az eljárásokból keletkező maradékanyagok belső tüzelőanyagként való újrahasznosítása, amiből kifolyólag gyakran kell módosítani a fűtőanyagok arányát az eljárásnak megfelelően.
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szint: Lásd a 19. táblázatot.
Ezen túlmenően minden, az integrált kibocsátáskezelési rendszerbe beillesztett új tüzelőberendezés, új FCC-egység vagy új véggáz-kénkinyerő egység esetében továbbra is alkalmazni kell a BAT 26. és a BAT 36., valamint a BAT 54. dokumentumokban megállapított BAT-AEL-eket.
19. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a BAT 58. alkalmazásakor a levegőbe jutó SO2-kibocsátás esetén
A BAT 58. által érintett üzemek SO2-kibocsátásaira vonatkozó BAT-AEL, havi átlagértékként mg/Nm3-ben kifejezve nem haladhatja meg azon SO2-koncentrációk (havi átlagértékként mg/Nm3-ben kifejezett) súlyozott átlagát, amelyek akkor valósultak volna meg, ha az egyes üzemekre alkalmazott technikák segítségével az üzemek teljesítették volna a következőket:
a) katalitikus krakkolási eljárás esetében (regenerátor): a 6. táblázatban megállapított BAT-AEL tartományt (BAT 26.);
b) finomítói tüzelőanyagokat kizárólagosan vagy más tüzelőanyagokkal együtt égető tüzelőberendezések esetében a 13. és 14. táblázatban előírt BAT-AEL-tartományt (BAT 36.), valamint
c) véggáz-kénkinyerő egységek esetében: a 17. táblázatban előírt BAT-AEPL-tartományt (BAT 54.).
Ez a BAT-AEL a következő képlettel írható le:
Megjegyzések:
1. A vonatkoztatási oxigén tartalom az 1. táblázatban leírtaknak felel meg.
2. Az egyes üzemek kibocsátási szintjeinek súlyozása az érintett üzem havi átlagértékben kifejezett (Nm3/óra) füstgáz térfogatárama alapján történik, amely a finomító létesítményen belül az adott üzemre normál üzemelési körülmények között reprezentatív (az 1. megjegyzésben szereplő vonatkoztatási tartalom alkalmazása alapján).
3. Jelentős és strukturális természetű fűtőanyagváltás esetén, amely érinti az egy adott egységre alkalmazandó BAT-AEL-t, illetve bármely más, az érintett egység működésében bekövetkezett jelentős és strukturális jellegű változás esetén, továbbá az egység lecserélése, bővítése, valamint új tüzelőberendezéssel, FCC-egységgel vagy véggáz-kénkinyerő egységgel való kiegészítése esetén a 19. táblázatban meghatározott BAT-AEL-t megfelelően ki kell igazítani.
A BAT 58-hoz kapcsolódó nyomon követés
Integrált kibocsátáskezelési koncepció esetén a SO2-kibocsátás nyomon követésére irányadó BAT megfelel a BAT 4. előírásainak, a következőkkel kiegészítve:
- nyomonkövetési terv, amely magában foglalja a nyomon követett eljárások leírását, az egyes eljárásokkal kapcsolatban nyomon követett kibocsátási források jegyzékét és azok jellegét (termékek, véggázok), valamint a nyomon követés módszerének ismertetését (számítások, mérések) és a mögöttes feltételezéseket és a megbízhatóság szintjét,
- az érintett egységek füstgáz térfogatáramának folyamatos nyomon követése, akár közvetlen mérések, akár egyéb, ezzel egyenértékű módszer alapján;
- az integrált kibocsátáskezelési technika által érintett valamennyi kibocsátási forrás kibocsátásainak meghatározásához szükséges valamennyi nyomonkövetési adat gyűjtésére, feldolgozására és továbbítására alkalmas adatkezelő rendszer.
SZÓJEGYZÉK
1.20. A levegőbe jutó kibocsátások megelőzésére és ellenőrzésére szolgáló technikák leírása
1.20.1. Por
| Technika | Leírás |
| Elektrosztatikus porleválasztó (ESP) | Az elektrosztatikus porleválasztók a részecskéket elektromosan feltöltik, és elektromos erőtér hatása alatt leválasztják. Az elektrosztatikus porleválasztók a legkülönbözőbb feltételek mellett képesek üzemelni A kibocsátáscsökkentés hatékonysága függhet a mezők számától, a tartózkodási időtől (mérettől), a katalitikus tulajdonságoktól és a korábbi fázisokban beiktatott részecskeszűrő egységektől Az FCC-egységekben többnyire 3-mezős ESP-egységeket és 4-mezős ESP-egységeket használnak Az ESP-egység száraz üzemmódban, vagy ammónia-befecskendezéssel működhet, mely utóbbi javítja a részecskegyűjtés hatékonyságát Zöldkoksz-kalcinálási eljárás esetén az ESP részecskegyűjtési hatékonyságát korlátozhatja a kokszrészecskék elektromos feltöltésének nehézsége |
| Többlépcsős ciklonszeparátorok | A kétlépcsős ciklonfázis után beiktatott részecskegyűjtő cikloneszköz vagy -rendszer. Közismert nevén harmadik fázisú szeparátor: a leggyakoribb konfiguráció egyetlen tartályból áll, amely több hagyományos ciklont vagy javított hatékonyságú örvénycsöves technológiájú eszközt tartalmaz. Az FCC esetében a teljesítmény elsősorban a regenerátor belső ciklonjaiból kikerülő katalizátorpor részecskekoncentrációjának és méreteloszlásának függvénye |
| Centrifugális mosó | A centrifugális mosók kombinálják a ciklonelvet és a vízzel való intenzív érintkezést – ilyen pl. a Venturi mosó |
| Harmadik fokozatú visszarobbantásos szűrő | Fordított áramú (visszarobbantásos) kerámia vagy szinterezett fémszűrők, ahol a felszínen összetömörült szilárd részecskékből kialakuló pogácsát ellenirányú áram bomlasztja fel. A levált szilárd anyagokat ezt követően kitisztítják a szűrőrendszerből |
1.20.2. Nitrogén-oxidok (NOX)
| Technika | Leírás |
| Tüzelés módosításai | |
| Többlépcsős tüzelés | — A levegő többlépcsős beadagolása első lépésben szubsztöchiometrikus tüzelést, következő lépésben pedig a fennmaradó levegő vagy oxigén kemencébe való, tökéletes égést biztosító beadagolását jelenti — A tüzelőanyag többlépcsős beadagolása során kis impulzusú primer lángot hoznak létre az égőnyakban; a primer láng kiindulópontját egy szekunder lánggal fedik le, ezáltal csökkentve annak belső hőmérsékletét |
| Füstgáz-visszavezetés | A kemencéből származó füstgáznak az oxigéntartalom – és ezzel együtt a lánghőmérséklet – csökkentése érdekében a lángba történő visszainjektálása Speciális, a füstgázok belső visszavezetését kihasználó égők használata, melyek hűtik a láng kiindulópontját és csökkentik az oxigéntartalmat a láng legforróbb részeinél |
| Alacsony NOX-kibocsátású égőfejek (LNB) használata | Az (ultraalacsony NOX-kibocsátású égőfejes) technika alapelvei a láng csúcshőmérsékletének csökkentése, az égés késleltetése, de mindemellett a tökéletes égés biztosítása, valamint a hőátadás növelése (a láng sugárzóképességének növelése). A technika a kemence égőkamrájának módosított kialakításával járhat együtt. Az ultraalacsony NOX-kibocsátású égőfejek (ULNB) kialakításának része a tüzelőanyag többlépcsős adagolása (levegő/tüzelőanyag) és a füstgáz-visszavezetés. Gázturbinákhoz száraz, alacsony NOX-kibocsátású égőket (DLNB) használnak |
| A tüzelés optimalizálása | A megfelelő tüzelési paraméterek (pl. O2, CO-tartalom, tüzelőanyag-levegő [vagy oxigén] arány, el nem égett komponensek) folyamatos nyomon követésén alapuló technika ellenőrzési technológiák segítségével törekszik ideális tüzelési körülményeket kialakítani |
| Hígító-befecskendezés | Inert hígítószerek, pl. füstgáz, gőz, víz, nitrogén hozzáadása a tüzelőberendezéshez csökkenti a láng hőmérsékletét és ennek megfelelően a NOX-koncentrációt a füstgázokban |
| Szelektív katalitikus redukció (SCR) | A technika a NOX (általános vizes oldat formájában hozzáadott) ammóniával katalizátorágyon, 300–450 °C optimális üzemi hőmérsékleten való reagáltatása útján nitrogénné történő redukálásán alapul Egy vagy két rétegnyi katalizátor alkalmazható. Nagyobb mennyiségű (kétrétegnyi) katalizátor alkalmazásával nagyobb mennyiségű NOX redukálható |
| Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR) | A technika a NOX ammóniával vagy karbamiddal magas hőmérsékleten való reagáltatása útján nitrogénné történő redukálásán alapul Az optimális reakció érdekében 900 és 1 050 °C közötti üzemi hőmérsékleti tartományt kell fenntartani |
| Alacsony hőmérsékletű NOX-oxidáció | Az alacsony hőmérsékletű oxidációs eljárás ózont injektál a optimális, 150 °C alatti hőmérsékletű füstgáz-áramba, elősegítve az oldhatatlan NO és NO2 oxidációját rendkívül oldékony N2O5-vé. A N2O5-t nedves mosóban nyerik ki, hígított salétromsavat tartalmazó szennyvizet nyerve belőle, amely az üzemi eljárások során felhasználható, vagy kiürítés céljából semlegesíthető, és amely további nitrogénkivonást tehet szükségessé |
1.20.3. Kén-oxidok (SOX)
| Technika | Leírás |
| A finomítói fűtőgáz (RFG) kezelése | Míg egyes finomítói fűtőgázok már eleve kénmentesek (pl. katalitikus reformálási és izomerizációs eljárásból kikerülve), az eljárások többsége kéntartalmú gázokat termel (pl. a viszkozitástörés, a hidrogénezés vagy a katalitikus krakkolás melléktermék-gázai). E gázáramokat megfelelő gáz-kénmentesítési kezelésnek (pl. a H2S eltávolítása érdekében savasgáz-kezelésnek – lásd alább) kell alávetni, mielőtt bekerülnek a finomítóifűtőgáz-rendszerbe |
| Finomítói fűtőolaj (RFO) kéntelenítése hidrogénezéssel | Az alacsony kéntartalmú nyersolaj kiválasztásán túlmenően a kénmentesítés a hidrogénezési eljárással biztosítható (lásd lent), amelynek során hidrogénezési reakciók mennek végbe, és ezek a kéntartalom csökkenését eredményezik |
| Gáz használata folyékony tüzelőanyag helyett | A folyékony finomítói fűtőanyag (többnyire ként, nitrogént, fémeket stb. tartalmazó nehéz fűtőolaj) használatának csökkentése és helyettesítése cseppfolyósított propán-bután gázzal (LPG), finomítói fűtőgázzal (RFG) vagy külső forrásból beszerzett gáznemű tüzelőanyaggal (pl. földgáz), melyek kevés ként és egyéb nem kívánatos anyagot tartalmaznak. Az egyes tüzelőberendezések szintjén vegyes tüzelés esetén a láng stabilitásának biztosítása érdekében szükséges a folyékony tüzelőanyagok bizonyos szintjének fenntartása |
| SOX-redukáló katalizátor-adalékanyagok használata | Olyan anyag (pl. fémoxid-katalizátor) használata, amely a kokszhoz kapcsolódó ként a regenerátorból visszavezeti a reaktorba. Az eljárás hatékonyabban érvényesül teljes elégetéses üzemmód esetén, mint részleges elégetéses üzemmódban Megjegyzés: A SOX-tartalmat csökkentő katalizátor-adalékanyagok káros hatással lehetnek a porkibocsátásra, mivel növelik a kopás miatti katalizátor-veszteségeket, továbbá a NOX-kibocsátásokra, mivel – a SO2 SO3-á történő oxidációjával párhuzamosan – hozzájárulnak a CO-termeléshez |
| Hidrogénnel való kezelés | A hidrogénezéses reakciókon alapuló hidrogénes kezelés elsődleges célja alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok (pl. 10 ppm gázolaj és dízelolaj) előállítása és a folyamat konfigurációjának optimalizálása (nehéz maradékok konverziója és középpárlat-desztillátum előállítása). A hidrogénnel való kezelés az alapanyag kén-, nitrogén- és fémtartalmának csökkentését szolgálja. A folyamat hidrogénigénye miatt elegendő hidrogéntermelő kapacitás szükséges hozzá. Minthogy a technika az alapanyagból a ként a melléktermékgázban megjelenő kénhidrogénné alakítja (H2S), a kezelési kapacitás (pl. aminkezelő és Claus-egység) szintén szűk keresztmetszetet jelenthetnek |
| Savasgáz-eltávolítás pl. aminkezeléssel | A savas gáz (főként kénhidrogén) elválasztása a tüzelőanyag-gázoktól, kémiai oldószerben való feloldás (abszorpció) révén. Oldószerként leggyakrabban aminokat használnak. Általában ez a kezelés az első szükséges lépés ahhoz, hogy az elemi kén ezt követően kinyerhető legyen az SRU-egységben |
| Kénkinyerő egység (SRU) | Speciális üzemegység, amely általában egy Claus-egységből áll, és az aminkezelésből és a savanyúvíz-sztrippelőből kikerült, kénhidrogénben (H2S) gazdag gázáramokból való kéneltávolítást szolgálja Az SRU-egységhez többnyire egy, a fennmaradó H2S eltávolítását szolgáló véggázkezelő egység (TGTU) csatlakozik |
| Véggázkezelő egység (TGTU) | Az SRU-egységet kiegészítő, a kénvegyületek még hatékonyabb eltávolítását szolgáló technikák családja. Az ide tartozó eljárások az alkalmazott elvek alapján négy kategóriába sorolhatók: — kénné történő közvetlen oxidáció, — a Claus-féle reakció folytatása (harmatpont alatti körülmények), — SO2-vé történő oxidáció és kén kinyerése SO2-ből, — redukció H2S-sé és kén kinyerése H2S-ből (pl. aminkezelés) |
| Nedves mosás | A nedves mosási folyamat során a gáz-halmazállapotú vegyületeket megfelelő folyadékban (vízben vagy lúgos oldatban) feloldják. Ezzel az eljárással egyszerre távolíthatók el a szilárd és a gáz-halmazállapotú vegyületek. A nedves mosót vízzel telített füstgáz hagyja el, amelynek kibocsátása előtt a cseppek leválasztása szükséges. A keletkező folyadékot szennyvízkezelési folyamatnak kell alávetni, az oldhatatlan anyagot pedig ülepítéssel vagy szűréssel gyűjtik össze A nedves mosáshoz használt folyadék típusa alapján az eljárás lehet: — nem regeneratív technika (pl. nátrium- vagy magnéziumalapú) — regeneratív technika (pl. amin- vagy nátrium-hidroxid oldat) Az alkalmazott módszer alapján a különböző technikák a következő eszközöket igényelhetik, pl.: — Venturi mosó, amely a belépő füstgáz energiáját használja, a folyadékkal permetezve azt — töltött tornyok, tányéros tornyok, permetező mosók Amennyiben a nedves mosókat elsődlegesen SOX-eltávolításra szánják, a por egyidejű hatékony kiszűréséhez megfelelő kialakítás szükséges A jellemző indikatív SOx leválasztási hatásfok nagyságrendileg 85–98 % között van |
| Nem regeneratív mosás | A technika nátrium- vagy manéziumalapú oldatot használ lúgos reagensként a SOX – általában szulfátok formájában történő – feloldására. A technikák alapja lehet pl.: — nedves mészkő — vizes ammónia — tengervíz (lásd alább) |
| Tengervizes mosás | A nem regeneratív mosás speciális típusa, amely a tengervíz lúgos kémhatását használja oldószerként. Általában a portartalom előzetes csökkentését igényli |
| Regeneratív mosás | Speciális SOX-abszorber reagens (pl. abszorpciós oldat) használata, amely általában lehetővé teszi a kén melléktermékként való visszanyerését, a reagenst újrafelhasználó regenerációs ciklus során |
1.20.4. Kombinált technikák (SOx, NOx és por)
| Technika | Leírás |
| Nedves mosás | Lásd az 1.20.3. szakaszt |
| SNOX kombinált technika | A SOX, NOX és a por eltávolítására szolgáló kombinált technika, amelyben az első lépésben elvégzett poreltávolítást (ESP) speciális katalitikus eljárások követik. A kénvegyületeket kereskedelmi típusú koncentrált kénsav formájában nyeri ki, miközben a NOX redukciójával N2 jön létre A teljes SOX-leválasztás hatásfoka nagyságrendileg: 94–96,6 % A teljes NOX-leválasztás hatásfoka nagyságrendileg: 87–90 % |
1.20.5. Szén-monoxid (CO)
| Technika | Leírás |
| Tüzelőberendezés-ellenőrzési technikák | A tüzelőberendezésen a NOX-kibocsátás csökkentése érdekében végzett módosítások (primer technikák) miatt bekövetkező megnövekedett CO-kibocsátás az üzemeltetési paraméterek gondos szabályozásával korlátozható |
| Szén-monoxid-oxidáció (CO) promotoros katalizátor | Olyan anyag használata, amely szelektív módon elősegíti a CO oxidációját CO2 molekulákká (égetés) |
| Szén-monoxid-kazán (CO) | Speciális, a tüzelőberendezés után beillesztett egység, amely a füstgázban jelen lévő CO-t a katalizátor regenerátorból való távozását követően energia-visszanyerés céljára hasznosítja Általában csak részleges elégetéses FCC-egységekkel használatos |
1.20.6. Illékony szerves vegyületek (VOC)
| Technika | Leírás |
| Gőzvisszanyerés | A legtöbb illékony anyag – nevezetesen a nyersolaj és a könnyebb finomítói termékek – töltési és lefejtési műveleteikor keletkező illékony szervesanyag-kibocsátás különböző technikákkal mérsékelhető, pl.: Abszorpció: a gőzmolekulák elnyelődése megfelelő abszorbens folyadékban (pl. glikolok vagy ásványolaj-frakciók, mint pl. kerozin vagy reformátum). A bejuttatott mosóoldatot a következő lépésben újramelegítéssel deszorbeálják. A deszorbeált gázokat vagy kondenzálásra, újrafeldolgozásra és elégetésre továbbítják, vagy megfelelő eljárással újra abszorbeálják (pl. a visszanyert termékben) Adszorpció: a gőzmolekulákat aktív anyagok megkötik az adszorbens szilárd anyagok – pl. aktív szén (AC) vagy zeolit – felületén. Az adszorbenst rendszeresen regenerálni kell. Az így kapott deszorbátumot később a visszanyert termék cirkuláltatott áramába abszorbeálják egy később beiktatott mosótoronyban. A mosótoronyból a visszamaradó gázt további kezelésre továbbítják Membrános gázszeparáció: a gőzmolekulákat szelektív membránokon vezetik keresztül, amelyek elválasztják a gőz/levegő mixet egy szénhidrogén-dúsított fázisra (permeátum), amelyet ezután kondenzálnak vagy abszorbeálnak, valamint egy szénhidrogénszegény fázisra (retentátum) Kétszakaszos hűtés/kondenzáció: a gőz/gáz mix lehűtése révén a gőzmolekulák kondenzálódnak, és folyadékként szétválasztódnak. Minthogy a nedvesség a hőcserélő jegesedéséhez vezet, egy alternatív működésről is gondoskodó kétszakaszos kondenzációs eljárásra van szükség Hibrid rendszerek: a létező technikák kombinációi Megj.: Az abszorpciós és adszorpciós rendszerek nem tudják jelentős mértékben csökkenteni a metánkibocsátást |
| Gőzmegsemmisítés | A VOC megsemmisítésének lehetséges módjai pl. a termikus oxidáció (égetés) vagy a katalitikus oxidáció, ha a visszanyerés nehézségekbe ütközik. A robbanásveszély megelőzése érdekében bizonyos biztonsági előírásokat (pl. lánggátak) be kell tartani A termikus oxidációra jellegzetesen egykamrás, gázégővel és kéménnyel rendelkező, tűzálló bélésű oxidálóban kerül sor. Benzin jelenléte esetén a hőcserélő hatékonysága korlátozott, és az előmelegítési hőmérsékletet a tűzveszély miatt 180 °C alatt kell tartani. A működési hőmérsékleti tartomány 760 °C és 870 °C között van, a tartózkodási idő jellegzetesen 1 másodperc. Amennyiben nincs kifejezetten erre a célra szolgáló égetőmű, meglévő kemence is használható a szükséges hőmérséklet és tartózkodási idő biztosítására A termikus oxidációhoz olyan katalizátor szükséges, amely az oxigén és a VOC felszínen történő adszorbeálásával felgyorsítja az oxidációs arányt. A katalizátornak köszönhetően az oxidációs reakció a termikus oxidációnál alacsonyabb hőmérsékleten is végbemehet: a jellegzetes hőmérséklet-tartomány 320–540 °C. Egy első (elektromosan vagy gázzal történő) előmelegítési fázisra kerül sor, amíg a gőz eléri a VOC katalitikus oxidációjának beindításához szükséges hőmérsékletet. Az oxidációs fázisra akkor kerül sor, amikor a levegőt szilárd katalizátorágyon vezetik keresztül |
| LDAR (szivárgásészlelő és -javító) program | Az LDAR (szivárgásészlelő és -javító) program a nem pontszerű VOC-kibocsátás csökkentésére irányuló strukturált koncepció, a szivárgó komponensek felderítése, majd azt követő kijavítása vagy kicserélése révén. Jelenleg szivárgásfelderítési (lásd az EN 15446 szabványt) és optikai gázérzékelési technikák állnak rendelkezésre az elillanó gázok felderítésére Szivárgásfelderítési módszer: az első lépés a felderítés, melyhez hordozható VOC-elemző készüléket használnak, amely méri a berendezés közelében a koncentrációt (pl. lángionizáció vagy foto-ionizálás révén). A második lépés a komponens meghatározása, hogy közvetlen mérést lehessen végezni a kibocsátási forrásnál. Ezt a második lépést egyes esetekben matematikai korrelációs görbék helyettesítik, melyek azonos komponens kapcsán végzett nagy számú korábbi mérés eredményeiből készített statisztikákon alapulnak Optikai gázérzékelési módszerek: az optikai gázérzékelés kis méretű, könnyű súlyú kézi kamerákat használ, melyek valós időben vizualizálni tudják a gázszivárgásokat, amelyek a képfelvételen „füstként” jelennek meg, az érintett komponens rendes képével együtt – ezzel a módszerrel könnyen és gyorsan lokalizálni lehet a jelentősebb VOC-szivárgásokat. Az aktív érzékelőrendszerek szórt infravörös lézerfénnyel alkotnak képet, amely visszaverődik a komponensről és környezetéről. A passzív rendszerek a berendezés és környezetének természetes infravörös sugárzásán alapulnak |
| Diffúz VOC-kibocsátás nyomon követése | A létesítmény kibocsátásainak teljes átvilágítása és számszerűsítése is megvalósítható a kiegészítő módszerek megfelelő kombinációjával, így pl. szolárokkultációs fluxusmérést (Solar occultation flux, SOF) vagy differenciálabszorpciós fényérzékelést és távmérést (DIAL) alkalmazó mérési kampányokkal. Az így kapott eredmények felhasználhatók az időbeli trendek értékelésére, keresztellenőrzésekre, illetve a folyamatban lévő LDAR program módosítására/jóváhagyására Szolárokkultációs fluxusmérés (SOF): e technika alapja egy széles sávú infravörös vagy ultraviola/látható napfény-sprektrum rögzítése és Fourier-elv szerinti spektrometrikus elemzése egy adott földrajzi útvonal mentén, keresztezve a szélirányt és a VOC-felhőket Differenciálabszorpciós fényérzékelés és távmérés (DIAL): a DIAL egy differenciálabszorpciós fényérzékelési és távmérési (lézer alapú távérzékelési) módszereket alkalmazó lézeralapú technológia, amely a rádióhullám-alapú hangérzékelő RADAR optikai megfelelője. A technika a lézer által kibocsátott energiaimpulzusoknak a légköri aeroszolok által történő visszaverésén, valamint a teleszkóppal begyűjtött visszaverődő fény spektrumtulajdonságainak elemzésén alapul |
| Integrált berendezések | Az integrált berendezések a következőket foglalják magukba pl.: — dupla tömítéses szelepek — mágneses irányítású szivattyúk/kompresszorok/keverőművek — mechanikai tömítéssel ellátott szivattyúk/kompresszorok/keverőművek — kritikus alkalmazásokra tervezett, integrált tömítőrendszerek (pl. spiráltömítések, tömítőgyűrűk) |
1.20.7. Egyéb technikák
| Technika | Leírás |
| Fáklyázásból származó kibocsátások megelőzését és csökkentését szolgáló technikák | Megfelelő üzemtervezés: ennek része az elegendő kapacitású fáklyagáz-visszanyerő rendszer, az integrált kiegyenlítő szelepek, valamint az, hogy a fáklyázás csak a rendestől eltérő működés (beüzemelés, leállítás, vészhelyzetek) esetére fenntartott biztonsági rendszerként működjön Üzemirányítás: ennek része olyan szervezési és ellenőrzési intézkedések bevezetése, amelyek csökkentik a fáklyázás gyakoriságát többek között az RFG rendszer kiegyensúlyozása és fejlett folyamat-ellenőrzési rendszer stb. révén A fáklyázó eszköz kialakítása: jellemzői a magasság, a nyomás, a gőz-, levegő- vagy gázalapú segédrendszer stb. Célja a füstmentes és megbízható működés, valamint a felesleggázok hatékony eltüzelése a nem rutinszerű működés esetén végzett fáklyázáskor Monitoring és jelentéstétel: folyamatos nyomon követés (gázáram mérése és egyéb paraméterekre vonatkozó becslések) a fáklyázásra küldött gázzal és a kapcsolódó paraméterekkel kapcsolatban (pl. a gázáram mixje és hőtartalma, segédgázok aránya, gyorsaság, tisztítógáz-áram, szennyezőanyag-kibocsátás). A fáklyázási műveletekről készült jelentések lehetővé teszik, hogy a fáklyázási arány előírásként szerepeljen a környezetirányítási rendszerben, illetve segítenek megelőzni a jövőbeli eseményeket A fáklya vizuális távkövetése a fáklyázási események során színes televíziómonitorok használatával is megvalósítható |
| Megfelelő katalizátor promotor kiválasztása a dioxin-képződés megakadályozása érdekében | A reformáláshoz használt katalizátor regenerációja során általában a megfelelő reformálókatalizátor-teljesítményhez szerves kloridok használatára van szükség (a katalizátoron belül a megfelelő klóregyensúly visszaállítása, valamint a fémek megfelelő eloszlása érdekében). A megfelelő klórozott vegyület kiválasztása befolyásolja a dioxin- és furánkibocsátás lehetőségét |
| Oldószer-visszanyerés a bázisolaj-előállítási folyamathoz | Az oldószer-visszanyerő egység egy desztillálási fázisból áll, ahol az oldószert visszanyerik az olajáramból, majd egy frakcionáló-kolonnában (gőzzel vagy inert gázzal) végzett sztrippelési fázisból A felhasznált oldószer lehet egy 1,2-diklór-etánból (DCE) és diklór-metánból (DCM) álló keverék (DiMe) A paraffinfeldolgozó egységekben az oldószer-visszanyeréshez (pl. DCE esetén) kétféle rendszer használható: az egyik az olajtalanított paraffinhoz, a másik a lágy paraffinhoz. Mindkettő hőintegrált tartályokból és egy vákuumos sztrippelőből áll. A paraffinmentesített olaj és a paraffintermékek áramát az oldószertartalom eltávolítása céljából sztrippelik |
1.21. A vízbe jutó kibocsátások megelőzésére és ellenőrzésére szolgáló technikák leírása
1.21.1. A szennyvíz előkezelése
| Technika | Leírás |
| A savanyúvíz-áramok előzetes kezelése újrahasznosítás vagy kezelés előtt | A (pl. desztillálásból, krakkolásból, kokszoló egységből) keletkező savanyúvíz megfelelő előkezelése (pl. sztrippelő egységben) |
| Egyéb szennyvíz-áramok előkezelése a kezelést megelőzően | A kezelés hatékonyságának megőrzése érdekében megfelelő előkezelésre lehet szükség |
1.21.2. A szennyvíz kezelése
| Technika | Leírás |
| Oldhatatlan anyagok eltávolítása olajvisszanyeréssel | Az ilyen típusú technikákhoz tartoznak általában a következők: — API szeparátorok (API) — bordás lemezes olajfogók (CPI) — párhuzamos lemezes olajfogók (PPI) — ferdelemezes olajfogók (PPI) — puffer- és/vagy kiegyenlítő tartályok |
| Oldhatatlan anyagok eltávolítása lebegő szilárd anyagok és diszpergált olaj visszanyerésével | Az ilyen típusú technikák általában magukban foglalják a következőket: — diszpergáltolaj-flottálás (DGF) — indukált gázflottálás (IGF) — homokszűrő |
| Oldható anyagok eltávolítása, ideértve a biológiai vízkezelést és a derítést | A biológiai kezelési technikák részei lehetnek a következők: — fixágyas rendszerek — lebegőágyas rendszerek A WWTP olajfinomítókban használt egyik leggyakoribb lebegőágyas rendszer az eleveniszap-eljárás. A fixágyas rendszerek része lehet egy bioszűrő vagy csepegtető szűrő |
| Kiegészítő kezelési fázis | Az előző kezelési fázisokat kiegészítő szennyvízkezelési módszer, pl. a nitrogén- vagy szénvegyületek további csökkentése érdekében. Általában akkor alkalmazzák, ha a vízminőség megóvására külön helyi előírások vannak érvényben |
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32014D0738 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32014D0738&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02014D0738-20141028 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02014D0738-20141028&locale=hu