A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40152/2014/13. számú határozata kártérítés tárgyában. [2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 303. §, 316. §, 318. §, 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 87. §] Bírók: Gál Judit, Molnár József, Rutkai Éva

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.152/2014/13.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Bíró Ügyvédi Iroda (........, ügyintéző dr. Bíró J. Judit ügyvéd) által képviselt ............ (.........) felperesnek a dr. Kanzsalics Eszter jogtanácsos (...........) által képviselt ........ (...........) I. r. és a Dr. Léka Ügyvédi Iroda (........., ügyintéző dr. Léka Andor ügyvéd) által képviselt ........... (........) II. r. alperes elleni kártérítés iránti perében a Fővárosi Törvényszék 2013. május 22-én kelt 7.G.40.001/2013/6. számú ítéletével szemben az I. r. alperes fellebbezése folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az I. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 500.000 (ötszázezer) forint + ÁFA összegű másodfokú perköltséget.

A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a II. r. alperes által képviselt I. r. alperesi jogelőd ......... (továbbiakban I. r. alperes) 2008. április 29-én támogatási szerződést kötött a ".......... gyógyhelyi fejlesztése" - .......... projekt megvalósítására, amelyben az I. r. alperes azt vállalt, hogy az ...........ból és a hazai központi költségvetési előirányzatból a projekt le nem vonható áfá-val számított elszámolható költségének 47,21 %-a, de legfeljebb 2.250.000.000 forint erejéig vissza nem térítendő támogatást nyújt.

A felperes 2001. május 26-án (helyesen 2008. május 26-án) a lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertesével generálkivitelezői szerződést kötött 5.919.971.333 forint vállalkozási díj mellett, mely szerződés 2008. június 30-án módosításra került. A módosítás eredményeként a vállalkozási díj a műszaki tartalom módosulása mellett 4.849.786.552 forintra csökkent. A szerződésmódosításról a felperes a II. r. alperesen keresztül az I. r. alperest tájékoztatta, és az I. r. alperes képviseletében a II. r. alperes a módosításhoz 2008. június 18-án hozzájárult. A beruházás a módosított tartalommal valósult meg.

Az I. r. alperes a 2.250.000.000 forint támogatást kifizette.

Az ......... (továbbiakban ........) ellenőrzési jelentése alapján a ........ (továbbiakban .......) 2011. április 13-án szabálytalansági eljárást indított és 2011. július 29-én arról tájékoztatta a felperest, hogy a terhére szabálytalanságot állapított meg, és a támogatás egy részének visszavonásáról rendelkezett. A szabálytalanság alapját képező jogsértő magatartást abban jelölte meg, hogy a generálkivitelezői szerződés 2008. június 30-ai módosításában a szerződő felek a műszaki tartalmat és az árat a Kbt. 303. §-ban előírt feltételek hiányában, a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértésével módosították, mert az előre nem láthatóság követelménye, mint feltétel hiányzott és a pénzügyi érdeksérelem, illetve annak lehetősége is fennállt a jogsértő magatartás versenyszűkítő hatása miatt.

A felperes vitatta a közbeszerzési szabálysértés tényét, valamint az I. r. alperes jogosultságát a közbeszerzési szabálysértés megállapítására. A szabálytalansági eljárást a ............... miniszter döntése zárta le 2012. június 4-én a szabálytalanság megállapításával és 45.791.685 forint támogatás visszavonásával. Ezt követően az I. r. alperes 2012. augusztus 8-án 51.869.621 forintot inkasszált a felperes számlájáról.

A felperes 2012. január 2-án előterjesztett, utóbb pontosított keresetében az alperesek egyetemleges kötelezését kérte 51.886.890 forint és ennek 2012. augusztus 8-tól a kifizetésig járó, a Ptk. 232. § (2) bekezdése alapján számított kamatának és a felmerült perköltségnek a megfizetésére. Kereseti követelését elsődlegesen kártérítés, másodsorban jogalap nélküli gazdagodás, harmadlagosan teljesítésre kötelezés jogcímén érvényesítette. Előadta, hogy 2008. április 29-én az alperesekkel támogatási szerződést kötött, az I. r. alperessel, mint támogatóval, a II. r. alperessel, mint közreműködő szervezettel az ...........ból és a hazai központi költségvetési előirányzatból nyújtandó vissza nem térítendő támogatásra. A teljesítés mindkét fél részéről határidőben megtörtént. A projekt zárását követően az alperesek utólagos ellenőrzést folytattak le, melynek eredményeként a terhére szabálytalanságot állapítottak meg, és visszafizetési kötelezettséget írtak elő. Az I. r. alperes a szabálytalanságot a közbeszerzési szabályok megsértésében határozta meg, és a ...............(továbbiakban .......) 45.791.685 forint és járulékainak visszafizetését rendelte el a 2012. június 4-i végleges döntésével, amit a II. r. alperes inkasszó útján végre is hajtott.

Kiemelte, hogy a támogatási szerződés a felek között polgári jogviszonyt hozott létre, amelyre a Ptk. kötelmi általános szabályai az irányadók (Ptk. 277. §-a és 283. §-a). Az a tény, hogy az alperesek a teljesítését külön jogszabályban meghatározott eljárási rendben ellenőrzik, nem változtat azon a tényen, hogy a felek között polgári jogi szerződés jött létre és szerződésszegő magatartás esetén a másik félnek polgári jogi igénye keletkezik.

Állította, hogy szerződésszerűen teljesített, szabálytalanságot nem követett el, így az alperesek a támogatás összegét jogellenesen csökkentették. Nem vitatta az I. r. alperes ellenőrzési jogosultságát, azt sem, hogy az I. r. alperes jogosult a szabálytalansági eljárás lefolytatására és szabálytalanság megállapítása esetén a támogatás összegének vagy egy részének visszavonására, és a visszavont összeg inkasszó útján történő behajtására. Vitatta ugyanakkor, hogy megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) rendelkezéseit és azt is, hogy az I. r. alperes jogosult lett volna a közbeszerzési jogsértés megállapítására. A Kbt. 318. § (1) bekezdésére utalással hivatkozott arra, hogy a Kbt. rendelkezéseinek megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban KDB) jogerősen megállapítsa a jogsértést. A közbeszerzési jogsértés megállapítására a KDB-nak kizárólagos hatásköre van, ilyen megállapításra pedig nem került sor. Közbeszerzési jogsértés megállapítására sem a polgári bíróság, sem az I. r. alperes nem rendelkezik jogszabályi felhatalmazással. Jogerős közigazgatási határozat, illetve ítélet hiányában közbeszerzési jogsértésen alapuló polgári jogi igény érvényesítésére nincs lehetőség. Az I. r. alperesnek kizárólag arra van jogszabályi felhatalmazása, hogy a közbeszerzéshez tartozó eljárásjogi szabályok teljesítésének megvalósulását vizsgálja és közbeszerzési jogsértés gyanúja esetén közbeszerzési döntőbizottsági eljárást kezdeményezze. Ha a KDB állapította volna meg a közbeszerzési szabályok megsértését, lehetősége lett volna további jogorvoslattal élni. Hangsúlyozta, hogy a jelen perben elsődlegesen eldöntendő jogkérdés, hogy az I. r. alperes közbeszerzési jogsértésre alapított polgári jogi igénye döntőbizottsági határozat nélkül érvényesíthető-e.